Új Szó, 2017. augusztus (70. évfolyam, 176-201. szám)
2017-08-24 / 196. szám, csütörtök
KITEKINTŐ www.ujszo.com | 2017. augusztus 24 111 Hat ország fogott össze az európai hiúzok megmentéséért KOKES JÁNOS, MTI Hat európai ország összefogott a kontinensen élő hiúzok megmentése érdekében. A 3Lynx projekt keretében, amelyet a cseh mezőgazdasági tárca készített elő, cseh, német, osztrák, olasz, szlovén és horvát szakértők három éven keresztül fogják figyelemmel kísérni az Európában élő három nagyobb hiúzesoport életét. A projekt költségei 2,3 millió eurót tesznek ki, az összeg nagyobb részét az európai uniós alapokból fedezik - közölte a cseh agrártárca. A három év alatt szerzett ismeretek és tapasztalatok alapján a szakértők stratégiai programot dolgoznak ki a veszélyeztetett állatfajnak számító hiúzok megmentésére. A három hiúzesoport egyike a cseh-osztrák határon fekvő Šumavában és a cseh-német határon lévő Bajor-erdőben, a másik az osztrák-olasz Alpokban, míg a harmadik a horvátországi Dinári- hegységben él. Ez utóbbiban a hiúzok a múlt század nyolcvanas éveiben kihaltak, de újratelepítették őket. A szakértők szerint a projekt ugyan sikeres, de a hiúzokat továbbra is nagyon veszélyeztetik, elsősorban az orvvadászok. Hasonló a probléma a Šumava- hegységben és a Bajor-erdőben is. „Jelenleg mintegy 60-80 hiúz él ezen a területen. Évente mintegy húszat megölnek az orvvadászok. Ez súlyos probléma, és gátolja a hiúzok számának természetes szaporodását” - mondta Tereza MináriHárom hiúzesoport életét fogják figyelemmel kísérni A hiúz Az eurázsiai hiúz (Lynx lynx) az emlősök osztályának ragadozók rendjébe, ezen belül a macskafélék családjába tartozó faj. Sárgás bundáját fekete minta övezi; a bunda mintája eltérő lehet: az erősen pettyezett bundától a tisztán látható foltokig eltérhet egyetlen fajtán belül. A hiúzok nyulakra, rágcsálókra, rókákra és akár őzekre is vadásznak. Az állat testhossza 80-130 centiméter, marmagassága 60-75 centiméter, farokhossza 11-24,5 centiméter és testtömege 8-38 kilogramm. A hiúzfülén 4 centiméter hosszú, fekete bojt va n, a melynek segítségével képes a hangforrás helyét pontosan meghatározni. A bojt színe feltűnően elüt a világos hátsó fülszegélytől. Túlnyomórészt éjjel tevékeny, de napközben is lehetnek aktív periódusai. (wiki) ková, az ALKA Wildlife természetvédelmi szervezet képviselője. Szakértők szerint a nemzetközi összefogásra a hiúzok megmentése érdekében azért is szükség van, mert a ragadozók számára nincsenek államhatárok, s élelem keresése közben szabadon vándorolnak az egyik országból a másikba. A dinoszauruszokat kipusztító aszteroida két évre sötétségbe borította a Földet MTI-JELENTÉS Washington. Majdnem két évre sötétségbe borította a Földet az a hatalmas mennyiségű korom, amely a dinoszauruszok kipusztulását okozó aszteroida becsapódását követő globális erdőtüzek révén került a légkörbe. A sötétség következtében a növények nem jutottak elég fényhez a fotoszintézishez, a bolygó felszíne pedig drasztikusan lehűlt. Hatvanhatmillió évvel ezelőtt egy 9,9 kilométer átmérőjű kisbolygó csapódott a mai Mexikó területén lévő Yucatán-félszigetbe (Chicxulub- kráter), katasztrofális események sorozatát elindítva - olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hűportálon. Az amerikai Nemzeti Légkörkutatási Központ (NCAR), az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) és a Coloradói Egyetem kutatói számítógépes modellek révén festettek részletgazdag képet arról, hogy milyen környezeti feltételek uralkodtak a bolygón a kréta korszak végén bekövetkezett becsapódás után. Az Amerikai Tudományos Akadémia lapjában (PNAS) közölt eredmények segíthetik a paleobiológu- sokat annak jobb megértésében, hogy bizonyos fajok, különösen az óceánban élők, miért pusztultak ki, és mások miért vészelték át az érintett időszakot. A kutatók becslései szerint a bolygó állat- és növényvilágának több mint háromnegyede kipusztult a kréta időszakot lezáró úgynevezett kréta-tercier (KT) tömeges kihaláskor. A bizonyítékok szerint a kihalási esemény egybeesett a kisbolygó becsapódásának idejével. Számító- gépes szimulációk szerint órákkal a becsapódást követően a Földet erőteljes rengések, szökőárak és globális futótüzek sújtották. A kutatók megállapították, hogy a hatalmas erejű becsapódás hatására porrá zúzódott kőzet szállt fel a levegőbe, ahol aztán apró részecskékké sűrűsödött össze. Amikor a részecskék visszahullottak a Földre, a súrlódás olyannyira felhevítette őket, hogy világszerte tüzeket okoztak. „A szárazföldön élő nagytestű állatok jelentős része az aszteroidabecsapódás azonnali következményeitől pusztult ki, az óceánok lakói, vagy azok a fajok, amelyek a föld alá vagy a vízbe tudtak menekülni, időt nyertek maguknak” - magyarázta a tanulmányt vezető Charles Bardeen, az NCAR kutatója. A szakemberek szerint a lángtengerek révén a légkörbe került óriási mennyiségű por és korom elnyelte a napsugarakat, sötétségbe borítva a Földet. A kutatók által végzett szimulációk szerint a növények több mint másfél évig nem jutottak elég fényhez a fotoszintézishez. Mivel a szárazföldi növények jelentős része már odalett a pusztító tüzekben, ezért a sötétség valószínűleg a fitoplankto- nokra, az óceáni tápláléklánc nélkülözhetetlen résztvevőire volt a legsúlyosabb hatással. Ezeknek az apró organizmusoknak az eltűnése az egész óceánra hatással volt, éhhalálra ítélve a zsákmányállatokat és a ragadozókat is. A dinoszauruszokkal együtt a a bolygó állat- és növényvilágának több mint háromnegyede kipusztult (Fotó: fotolia.com) A világ legerősebb mágnese A világ legerősebb, 41,4 tesla erejű mágnesét készítették el amerikai mérnökök a Floridai Állami Egyetemen. Az intézményben működő National High Magnetic Field Laborato- ry élenjár a világban a mágneskutatásokban. A 41,4 tesla erejű mágnes nagyjából hússzor erősebb az orvosi képalkotó eljárásokban jelenleg használt mágneseknél - közölték a laboratórium mérnökei. A föld mágneses mezeje a tesla - a mágneses mező mértékegysége - egy húszezredére rúg. Az új szupermágnes fejlesztése mintegy két és fél évig tartott, 35 millió dollárt költöttek rá, és megelőzi az eddig legerősebb, 38,5 tesla erősségű mágnest, amelyet Kínában hoztak létre. A kutatók szerint az új szupererős mágnes által keltett mágneses teret anyagtanulmányozására fogják felhasználni, ami később áttöréshez vezethet orvostudományi, energia- és műszaki kutatásokban. (MTI) A whisky vízzel a legjobb London. Két dolog van, amit egy hegylakó pőrén szeret, az egyik a malátawhisky - tartja a skót közmondás. Svéd tudósok azonban rácáfoltak erre, és kutatásaik alapján állítják, perdöntő bizonyítékot találtak arra, hogy a scotch bizony vízzel a legjobb. A kérdés évszázadok óta megosztja a szeszes ital rajongóit: tisztán vagy vízzel keverve a legízletesebb a skót whisky? A svéd kutatók számítógépes szimulációval arra a megállapításra jutottak: vízzel hígítva jobban a felszínre jönnek az ital ízei. Szó szerint: a whiskyben lévő alkohol ugyanis a pohár vagy az üveg aljára nyomja az ital füstös ízéért felelős gvajakolt. Az alkoholtartalom csökkenésével viszont ellenkező irányú folyamat zajlik le, ami javítja a whisky ízét. A whiskyk eltérő zamata az erjesztett gabonák lepárlásán, érlelésük idején és végül hígításukon múlik. A desztillált malátawhisky alkoholtartalma jellemzően 70%, mielőtt megkezdik legalább három évig tartó érlelésüket a hordókban. Az alkohol egy része elpárolog a folyamat során és 55-65%-osra csökken. A palackozás előtt vízzel hozzávetőleg 40%-osra hígítják. Ezt hívják metszésnek, amely tovább módosítja a whisky zamatát. A Linnaeus Egyetem kutatói szerint viszont a tökéletes íz eléréséhez kell még egy kis víz, amikor az ital a poharakba kerül. Számítógépes szimulációk során víz, tiszta alkohol, vagyis etanol és gvajakol keverékeit elemezték. Negyvenöt százalékos alkoholtartalom mellett még a gvajakol jellemzően a folyadék felszínére került, s nem az aljára. (MTI)
