Új Szó, 2017. augusztus (70. évfolyam, 176-201. szám)

2017-08-24 / 196. szám, csütörtök

Európa UTAZZ.UJSZO.COM ■ UTAZAS@UJSZO.COM A VIDÉKI ANGLIA bája Egy biztos, ha az igazi Angliát akarjuk látni, mindenképp látogassunk el egy vidéki kisvárosba, nem fogjuk megbánni. Az érintet­lenség és rendezettség egy­szerre van jelen, a nagyon szép és egyedi vidéki kúriák, cottage-ok, kastélyok hem­zsegnek a szinte örökzöld természetben, a gondozott pázsitmezők között. Itt sok­kal jobban tetten érhetők az angolok „furcsaságai" is, amelyek között a baloldali vezetés egy kis apróságnak tűnik majd. Hát, hiába, mé­giscsak egy szigetországban vagyunk, ahol közép-kelet- európaiként sok szokásra rácsodálkozhatunk, vagy épp átvehetjük azokat. Az angolok például szigorúan betartják a sorban állás sza­bályait, vidéken rengeteget mosolyognak, és sokszor előzékenyek is. Emellett már csak abba kell belejönnünk, hogy a hideg és meleg víz külön csapból folyik, nem­zeti sport a vásárlás, és az is fontos, hogy ne felejtsünk el elektromos átalakítófejet vásárolni. Viszont cserébe a tájékoztatás mindig minden­hol nagyon alapos és köny- nyen elérhető, érthető, és esni sem fog állandóan. Csak többször kis adagokban. m m 1 < A vidéki Anglia rendezett, elegáns, érintetlen, mindig zöldellő, nyugodt. Ezekkel a jelzőkkel lehet a legjobban leírni, miben is rejlik a bája. Legutóbbi cikkünkben Londonnal ismerkedhettünk meg, most pedig nézzük meg, vajon mit is tartogat számunkra a vidéki Anglia. Elsősorban az egyetemi városi hangulatot mutatjuk be, de mesélünk pár dolgot a tengerparti városkákról is. KELET-ANCLIABÁJA ÉS FŐ LÁTNIVALÓI Kelet-Anglia Nagy-Bri- tannia azon része, ahol a legjobb lehetőségünk kí­nálkozik a bájos vidék meg­ismerésére. Itt ötvöződik minden, ami jellemző rá: a vidéki nemesség elegan­ciája, a korabeli helyek, az olyan közeg, amit nem súj­tott háború és a rengeteg érintetlen természeti kép­ződmény. Elsőként az egyik leghíre­sebb és legrégebbi egyete­mi városába, Cambridge-be látogatunk el. Cambridge másfél órányi autókázásra található Londontól, de vo­nattal és busszal is köny­•»p»*. % nyen megközelíthető. Ere­dete egészen a 12. századig nyúlik vissza, a kereskedel­mi utak említésével és az egyetem alapításával együtt. Nevét pedig a Cam folyóról kapta. Igazi egyetemi városról van szó, amely bicikliző di­KELET-ANGLIÁBAN ÖTVÖZŐ­DIK MINDEN, AMI JELLEM­ZŐ RÁ: A VIDÉKI NEMESSÉG eleganciája, A KORABELI HELYEK, AZ OLYAN KÖZEG, AMIT NEM SÚJTOTT HÁBORÚ ÉS A RENGETEG ÉRINTETLEN TERMÉSZETI KÉPZŐDMÉNY. ákokkal van tele, de mindig nagy itt a nyüzsgés. Az élet nem áll le az iskolai szüne­tekben sem, hiszen a nyara­ló diákokat turisták állandó özöne helyettesíti, váltja fel. Isié of VJiaWt A városban természete­sen vannak múzeumok, templomok, hangulatos kis vásárlóutcák, viszont még­10 is mindenkinek egy dolog jut róla azonnal eszébe: a Cambridge-i Egyetem (Uni- versity of Cambridge). Az egyetemet, amely Oxford után a második legrégebbi angolszász egyetem a vilá­gon, oxfordi diákok alapí­tották 1209-ben. Ezek a di­ákok összetűzésbe kerültek Oxford városának lakóival, ezért Cambridge-be me­nekültek. Jó kis csavar ez a történetben, ha figyelem­be vesszük a két egyetemi város versengését: így már valahol érthető az állandó vetélkedés. Viszont nagyon sok hasonlóság is van a két egyetem között: az Oxfordi Egyetem szintén kollégiu­mokból áll, amelyek sokszor ugyanazt a nevet viselik, mint a cambridge-beliek, és ugyanolyan rendszerben működik: innét származik az Oxbridge elnevezés. ­Az intézmény jelenleg 31 kollégiumból áll. A legrégibb 'college' a Peterhouse nevet viseli (1284), a legpompá- sabbat és legnagyobbat pedig King's College-nak hívják. Az utóbbi kápolnája (King's College Chapel) a város egyik legnagyobb lát­ványossága is egyben. A kollégiumok önálló in­tézmények, ami annyit tesz, hogy saját vagyonnal, költ­ségvetéssel rendelkeznek, és szinte mindegyik kitűnik valamiben. Például a Trinity College Nagy Udvarát (Gre­at Court) a világ legnagyobb négyszögletes egyetemi ud­varaként tartják számon. A St John's College-nak még saját Sóhajok hídja is van. A college-ok udvara általában ingyenesen látogatható, nyugodtan sétáljunk be, és nézzünk körül. Az épületek viszont csak részben nyi­tottak, és belépősek, de ezt mindig jelzik is mindenhol. Egy kis érdekességképp, a Cambridge-i Egyetem közel 70 Nobel-díjast adott már a világnak, számos tu­dományos felfedezés kötő­dik nevéhez, mert Newton, Darwin, Kelvin is cambrid­ge-i diák volt. UtäZaS EXTRA 2017. Augusztus mm mmmmm

Next

/
Thumbnails
Contents