Új Szó, 2017. augusztus (70. évfolyam, 176-201. szám)

2017-08-24 / 196. szám, csütörtök

2 I KÖZÉLET 2017. augusztus 24. I www.ujszo.com Korrupcióveszély a védelmi tárcánál (Fotó: képarchívum) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Szlovákia történelmé­nek legnagyobb harcjérművá- sárlására készül a védelmi tár­ca, 1,2 milliárd eurébél frissí­tik fel a hadsereg járműpark­ját. Bár óriási összegről van szó, a sajtó és az ellenzék szerint az SNS vezette tárca által tervezett jármübeszer- zósi folyamat átláthatatlan. A harckocsivásárlás a hadsereg szempontjából kulcsfontosságú, már évek óta szükség lenne rá, hiszen a katonák jelenleg még a hidegháború idejéből származó járműveket hasz­nálják - úja az 1,2 milliárdos üzletről beszámoló Denník N, mely hozzáte­szi, a hadsereg belső elemzése szerint a földi technika 70 százaléka elavult, az élettartamán túl szolgál. Idén májusban a Fico-kormány el­fogadott egy dokumentumot, mely két nagy bevásárlást irányoz elő. Az egyik 81 nagy, nyolckerekű páncé­lozott csapatszállító vétele 417 mil­lió euróért, a másik pedig 404 ki­sebb, négykerekű taktikai harcjármű megvásárlása 780 millió euróért. Ezeket a járműveket a tervek szerint a hadsereg évtizedeken keresztül használja majd. Két forgatókönyv A megvásárlásukkal kapcsolatban azonban több kérdőjel is felmerül - jegyzi meg a Denník N. A vételárat teljes mértékben a szlovák állam­kasszából finanszírozzák, európai pénzeket ugyanis haditechnikára nem lehet fordítani. Ez a lap szerint azt je­lentheti, hogy a minisztérium csend­ben is kiválaszthatja a beszállítót anélkül, hogy esélyt adna a konku­renciaharcnak. A cseh hadsereg Pandúrokat vásárolt A kormány által elfogadott doku­mentum szerint az első harckocsikat már jövőre meg akaiják venni, ami a lap szerint meglehetősen kevés idő arra, hogy valódi verseny legyen a hadiipari cégek között. A Denník N információi szerint két forgatókönyv képzelhető el a bevásárlásról - és mindkettővel el lehet kerülni a nyil­vános versenyt. Az egyik, hogy a mi­nisztérium mindkét megrendelést sa­ját állami cégének, a máriatölgyesi (Dubnica nad Váhom) Konštrukta Defence-nek adja. Mivel ez a cég nem gyárt csapatszállító járműveket, ezért külföldről vásárolhatja meg, vagyis a pénz csak átfolyik a vállalaton. A másik forgatókönyv szerint a vásárlást egy úgynevezett govem- ment-to-govemment projekten ke­resztül bonyolítják le, mely azt jelen­ti, hogy Szlovákia a gyártó országá­nak kormányával köt államközi szer­ződést. Az ilyen vásárlás pedig kivé­telt élvez a közbeszerzési törvény ha­tálya alól. A favoritok A Denník N úgy tudja, míg a ki­sebb taktikai járművekkel kapcsolat­ban még minden nyitott, a nagyobb, páncélozott csapatszállítók kapcsán már van egy favorit, a finn Patria ha­diipari cég, mellyel háttér-infor­mációk szerint már tárgyaltak a tárca magas beosztású hivatalnokai. A másik favorit Jaroslav Stmad cseh vállalkozó, aki Szlovákiában az MSM Group társtulajdonosa - ez a cég több volt állami hadiipari gyárat irányít. Stmad korábban megvásá­rolta az osztrák Pandur csapatszállító gyártásának licencét, és átnevezte Corsacra. Stmad cégei azt ígérik, a csapatszállítókat Szlovákiában gyár­tanák - ám a Pandúrok komoly re­putációs gonddal küzdenek, Csehor­szágban ugyanis a hadiipari lobbizás és korrupció szimbólumává váltak. Emellett technikai specifikációi is el­maradnak a finnek által gyártott AMV csapatszállítókétól. A harmadik érdeklődő a török FNSS, mely ugyan a lap szerint elvi­leg nem komoly játékos, ám társtu­lajdonosa az amerikai-brit BAE Sys­tems hadiipari gigász, melynek ko­moly szlovákiai kapcsolatai vannak. A döntés joga Arról azonban, hogy ki dönt a cé­gekről, egyelőre csak találgatni lehet, úja a Denník N, mely szerint valószínűleg Peter Gajdoš védelmi miniszternek sok köze nincs ehhez, hiszen a tárcánál az igazán fontos dolgokról a szolgálati hivatal főtitká­ra, Ján Hofko dönt - aki Andrej Dan- ko SNS-elnök közvetlen megbízott­ja. A vásárlásba ugyanakkor Robert Fico kormányfő is bele akar szólni: a koalíciós válság kirobbanása után váratlanul meglátogatta a védelmi minisztériumot, és kijelentette: a ha­diipari nagybevásárlásoknál „euró­pai megoldásokat” vár el. Ondrejcsák Róbert (Híd-jelölt), a védelmi minisztérium államtitkára lapunknak azt mondta, nem az ő ha­tásköre a beszerzés, így nem lát bele az ügybe. Azt sem akarta kommen­tálni, ki részese a döntési folyamat­nak, valóban Hoľko irányítja-e a hát­térből a minisztériumot. Annyit azonban leszögezett, mindenképpen azt szeretné, ha az egész bevásárlás transzparens módon zajlana le. Ellenzéki követelés Átláthatóságot kér a vásárlás kap­csán az ellenzék is. Richard Vašečka és Eduard Heger, az OĽaNO képvi­selői sajtótájékoztatójukon arra hív­ták fel a figyelmet, hogy a hadiipari felszerelés beszerzésénél már koráb­ban is felmerültek kétségek, és a ma­gas összegek vonzzák a spekulánso­kat és lobbistákat, akik megérzik a nagy jutalék lehetőségét. Leszögez­ték, itt most óriási összegről van szó, ami több, mint a tárca éves költség- vetése. Ezért teljes átláthatóságot kö­vetelnek Robert Fico kormányfőtől. A védelmi minisztérium ugyanak­kor elhatárolódott attól, hogy a harc­kocsik beszerzése nem átlátható mó­don zajlana. „A minisztérium jelen­legi vezetése egyértelműen elutasítja az ország és a polgárok biztonságával való hazardírozást, és azt, hogy vala­ki visszaéljen a témával a koalíciós vagy ellenzéki politikai harcban“ - szögezi le a tárca. Danka Capáková szóvivő szerint az OĽaNO képviselői azt sem tudták megmondani a sajtó- tájékoztatójukon, miért is nem átlát­ható a harckocsik jelenlegi beszerzési folyamata. „Hangsúlyozzuk, hogy egyetlen gyártót sem részesítünk előnyben”- állítja a szóvivő.(fm, tasr) Nincs közvetlen veszély, de másodfokú a riasztás Keveset spórolunk, és azt is rossz helyen tartjuk Még hetekig húzódhat V a Čistý deň ügye Pozsony. Hamarosan lezárul­hat a Čistý deň ügye, habár az érintettek egy része tiltakozik a reszocializációs központ bezárá­sa ellen. Az akkreditációs bizott­ság tegnap az intézet bezárását ja­vasolta, egyrészt az intézet ko­rábbi neveltje ellen elkövetett szexuális bántalmazás miatt. A döntés során figyelembe vették azt is, hogy az intézetből az utób­bi időszakban megszökött kisko­rúak száma magasan meghaladja az országos átlagot. A bizottság vizsgálta az inté­zetnek a szociális ügyi hivatallal, a kormányhivatallal és Nagy­szombat megyével kötött problé­más szerződéseit is. Hibásnak tartja azt is, ahogyan a vezetése kommunikált a sajtóval a tavaly kirobbant botrány kapcsán. „A kommunikációba bevonták a kiskorú ügyfeleket is” - kifogá­solta a bizottság. A Čistý deň néhány hétig még várhatóan működni fog, az első­fokú döntést néhány napon belül dolgozza ki a szaktárca. Ez ellen a központ 15 napon belül felleb­bezhet, a másodfokú eljárás so­rán a miniszter a fellebbviteli bi­zottság javaslata alapján fog dönteni. A szociális ügyi hiva­talnak közben új intézetet kell ta­lálnia a Čistý deňben lévő mint­egy 30 ügyfélnek. (ipj) ÖSSZEFOGLALÓ A másodfokú terrorkószült- sóg, mely tegnap délután kettőtől érvényes Szlovákiá­ban, nem szokatlan. Tibor Gaipar országos rendőr- főkapitány szerint idén először emelték a készültségi szintet, de például tavaly év végén, a berlini terrortámadás idején is szükségét látták. A főkapitány szerint a barcelonai terrortámadás mintapéldája volt an­nak, ahogy az utóbbi időben a terro­risták viselkednek: civil célpontokat támadnak, autókat, késeket használ­nak, valamint robbanó mellényekkel és övékkel, füstgránátokkal szerel- keznek fel, és olyan helyeken lépnek akcióba, ahol tömegek vannak. Eze­ket a támadásokat pedig nagyon ne­héz megelőzni. Az Iszlám Állam és az al-Kaida ráadásul Gašpar szerint to­vábbi terrortámadásokra szólított fel. Tömegrendezvények Szlovákiában is több tömegren­dezvény lesz a napokban, ilyen pél­dául a szlovák nemzeti felkelés év­fordulója, az alkotmány napja, kü­lönböző egyházi rendezvények, de sor kerül egy repülőnapra is, amely­re 60 ezer embert várnak. Bár a rend­őrfőkapitány azt mondja, az elem­zett információk alapján nem mond­hatja, hogy Szlovákiát terrortáma­dás fenyegetné, de ez nem is zárható ki teljesen, így a Nemzeti Biztonsági és Elemzőintézet a terrorkészültség emelése mellett döntött. Több rendőr A másodfokú készültség határo­zatlan ideig lesz érvényben, addig, amíg a körülmények lehetővé teszik a helyzet átértékelését. A magasabb készültség azzal jár, hogy több rend­őr fog járőrözni, főleg a bevásárló- központok és a vasútállomások kör­nyékén, a Nemzeti Biztonsági és „Nem állítható, hogy Szlovákiát terrortámadás fenyegetné, de ez nem is zárható ki teljesen." Tibor Gašpar országos rendőrfőkapitány Elemzőintézet pedig 24 órás munka­rendre áll át, és folyamatosan elemzi az összes biztonsági és titkosszolgá­lati szervezet által biztosított adato­kat. Szigorúbb rezsimben dolgoznak majd emellett a határőrök és az ide­genrendészet is. (fm) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Szlovákia lakossága a javuló foglalkoztatási mutatók és a bérek fokozatos növekedése elle­nére sem gondol a jövőre: megta­karításaink nem csupán a fejlettebb európai országok lakosságáétól maradnak el, hanem a korábbi megtakarításainktól is - figyel­meztet Andrej Arady, az Általános Hitelbank (VUB) elemzője. Csak emlékeztetőül: 1997-ben a szlová­kiai háztartások a bevételeiknek még nagyjából a 14%-át takarítot­ták meg, közvetlenül a gazdasági válság 2008-as kirobbanása előtt azonban ez 6 százalékra esett vissza. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a lakosság nagy része csak akkor kezd takarékoskodni, amikor baj van. ,A többség a válság kirobba­nását követően több pénzt tett félre, a kilencvenes években tapasztalt szintet azonban nem sikerült elér­nünk. Tavaly a bevételeknek átla­gosan a 8,8%-át spórolták meg” - mondta Arady. Csehországban ez ugyanakkor 12, Svédországban pedig 18 százalék. Nem éljük el azonban az uniós átlagnak számító 10,4%-ot sem. Szakértők szerint az egészséges szintű takarékosság 10% környékén kezdődik. A lakos­ság rohamos elöregedése, a hosszú távon nehezen finanszírozható nyugdíjrendszer miatt is szükség volna többet félretennünk. A megtakarítások összegét te­kintve is csak Romániát, Bulgáriát és Lengyelországot sikerült meg­előznünk. Míg nálunk egy lakosra átlagosan 12,2 ezer eurónyi meg­takarítás jut, Magyarországon 14 900 euró, Csehországban pedig 18 600 euró. A fejlett nyugat-európai uniós tagok idevágó adatai egye­nesen mellbevágóak: Németország átlaga 70 ezer, Ausztriáé 73 ezer euró, sőt, hat olyan állam is akad, ahol az átlagos lakossági megtaka­rítás nagysága meghaladja a 100 ezer eurót. Szlovákiában azonban Arady szerint a lakosság nagy része mindent megtesz azért, hogy saját lakásban vagy családi házban éljen, a megtakarítások egy jelentős ré­szét a többség így ingatlanba fek­teti. Nálunk a háztartások közel 90 százaléka saját tulajdonú ingatlan­ban lakik, miközben Ausztriában az idevágó mutató 50 százalék alatti. Még egy j elentős különbség van a nyugati EU-tagok és Szlovákia között: a megtakarítások formája. Nálunk abszolút túlsúlyban van a bankbetét vagy folyószámla, a befektetési alapokban, részvé­nyekben, kötvényekben elhelye­zett pénz a teljes megtakarítás alig 5%-a , miközben az eurózóna át­laga csak a befektetési alapok esetében 9%. (mi, shz)

Next

/
Thumbnails
Contents