Új Szó, 2017. augusztus (70. évfolyam, 176-201. szám)

2017-08-23 / 195. szám, szerda

6 I KULTÚRA 2017. augusztus 23.1 www.ujszo.com Magyar állami kitüntetéseket adtak át a pozsonyi nagykövetségen A kitüntetettek: Bárdos Gyula, Jarábik Gabriella, Jókai Mária és Zsilka Tibor (Somogyi Tibor felvétele) RÖVIDEN Őrizetbe vették az orosz rendezőt Moszkva. Új filmjének forgatá­sán tartóztatták le Kirill Szereb- rennyikovot. A vád szerint a 48 éves sztárrendező az általa irá­nyított moszkvai Gogol Szín­házban 68 millió rubel kor­mánytámogatást sikkasztott el. Szerebrennyikov tagadja, hogy bármiféle bűncselekményt kö­vetett volna el. Az ügy megosz­totta a közvéleményt és az orosz művésztársadalmat, amiben szerepet játszik a rendező aktív ellenzéki szerepvállalása. Több ismert színész állt ki mellette. Jevgenyij Mironov színházi ve­zető az állami kitüntetése átvé­telekor nyújtott át egy tiltakozó levelet Vlagyimir Putyinnak. Júliusban a moszkvai Nagyszín­ház lefújta az évad várva várt bemutatóját, a RudolfNurejev életéről szóló, Szerebrennyikov által rendezett balett világpre­mierjét, egyes források szerint azért, mert a darab kitért volna az 1993-ban AIDS-ben elhuny balettlegenda homoszexualitá- sára is, ami tabutéma Oroszor­szágban. A szókimondó Kirill Szerebrennyikov az Oroszor­szágban egyre növekvő cenzúra és az orosz hatóságok hangos bírálója. Többször részt vett a gyülekezési szabadság biztosí­tásáért szervezett tüntetéseken, felszólalt a tiszta választásokért, kiállt a Grúziával szembeni orosz politika ellen, és tiltakozott az orosz törvény ellen, amely megtiltotta, hogy árva gyereke­ket amerikaiak fogadhassanak örökbe. (MTI, index) Két magyar film az EFA listáján Budapest. Enyedi Ildikó Aranymedve-díjas Testről és lé­lekről, valamint Mundruczó Kornél Jupiter holdja című filmje is helyet kapott az Európai Film­díjak válogatáslistáján. A listán 51 olyan játékfilm szerepel 31 európai országból, amelyet az Európai Filmakadémia (EFA) jelölésre javasol az elismerések­re. A listán ott van Jan Hfebejk A tanítónő című, szlovák-cseh ko­produkcióban készült filmje is, amelynek egyik fontos szerepét Bandor Éva játssza. A jelöltekről az Európai Filmakadémia 3000 fos tagsága szavaz a legjobb eu­rópai film, rendező, színész, szí­nésznő és forgatókönyvíró kate­góriában. Ajelöltek kilétére no­vember 4-én derül fény a spa­nyolországi Sevillában rendezett fesztiválon. A most közzétett vá­logatáslistára a legtöbb akadé­miai taggal rendelkező húsz or­szág egy-egy filmet közvetlenül szavazhatott be, a többi filmről az EFA válogató bizottsága döntött, amelynek tagja volt az akadémia igazgatótanácsa, valamint meg­hívott szakértők, köztük Bognár Péter (Magyarország), Dave Calhoun (Egyesült Királyság), Giorgio Gosetti (Olaszország) és Christophe Leparc (Franciaor­szág). A legjobb európai opera­tőr, vágó, látványtervezőjel­meztervező, fodrász-sminkes, zeneszerző és hangmérnök kate­góriákban egy héttagú szakmai zsűri dönt. A díjátadó december 9-én lesz Berlinben. (MTi.siTA) TALLÓSI BÉLA Pozsony. Tegnap Magyaror­szág Pozsonyi Nagykövetsé­gén Pető Tibor nagykövet az augusztus 20-i nemzeti ünnep alkalmából magyar állami kitüntetéseket adott át négy szlovákiai magyar közéleti személyiségnek. A meghitt ünnepségen - amelyen Szent Istvánról és augusztus húsza­dikáról is megemlékeztek - a nagy­követ kiemelte: a magyar kormánya kitüntetések odaítélésekor mindig az összmagyarságban gondolkodik. Az életművet, a teljesítményt ismeri el, ez alapján értékeli azt a tevékenységet, amelyet a kitüntetett a magyarság ér­dekében kifejtett - és remélhetőleg a jövőben is folytatni fog saját köze­gében, akár kis közösségben, akár or­szágos szervezetben dolgozik. Bárdos Gyula, a Szlovákiai Ma­gyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség - Csemadok országos el­nöke a Magyar Érdemrend Lovag­keresztje kitüntetésben részesült a felvidéki magyarság megmaradását, identitásának megőrzését szolgáló közéleti és kulturális tevékenysége elismeréseként. „Elsősorban a nevel­tetésemnek köszönhető, hogy köz­életi személyiségként a kultúra terü­letén dolgozom, a kultúrát szerve­zem. Ebben meghatározó volt szá­momra, hogy édesapám kisgyer­mekként mindig magával vitt a Csemadok-rendezvényekre - mond­ta Bárdos Gyula. - Kitüntetésem ko­moly elismerés, de mert mindig csa­patjátékos voltam és vagyok, úgy ér­zem, nemcsak nekem szól, hanem MOZIJEGY Több volt benne Van, amikor annyira jó egy film alapötlete vagy kiindulópontja, hogy azt gondolja az ember, ezt egyszerűen lehetetlen elrontani. Valahogy így voltam Azigérettel is, mert amiről beszél, vagyis az 1915 és 1917 közötti törökországi ör­mény népirtás, fontos és mindmáig kibeszéletlen téma. Persze, készült már róla film, doku, ott van a törté­nelemkönyvekben, ám leginkább csak a lapszélen, keretes adalék­ként. Nemcsak fontos, hanem in­dulatokat kiváltó téma az oszmán ifjútörök kormány által az első vi­azoknak is, akik segítették, segítik a munkámat. Ennek a közösségnek jö­vője kell, hogy legyen. Ehhez sze­retnék hozzájárulni továbbra is. Munkatársaimmal a Csemadokban és a Csemadok-tagokkal azért dolgo­zunk, hogy a Felvidéken és a Kárpát­medencében a magyar kultúra meg­maradhasson és fejlődhessen, hogy szokásainkról ne megemlékezzünk, hanem éljük azokat.” Ugyancsak a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést kapta meg Zsilka Tibor egyetemi tanár, a Nyit- rai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara Közép-európai Nyelvek és Kultúrák Intézetének igazgatója, akinek Poé­tikai szótárából magyar szakos peda­lágháború idején megölt másfél millió örmény tragédiája, hiszen a törökök hivatalosan a mai napig sem ismerik el a genocídium tényét. Nem véletlen, hogy egyetlen na­gyobb hollywoodi stúdió sem akart foglalkozni a történettel, így tulaj­donképpen csak a szerencsének, pontosabban egy azóta elhunyt ör­mény származású üzletember be­fektetett pénzének köszönhető, hogy láthatjuk Az ígéretet. Ettől független Terry George (aki korábban már a ruandai népirtásról is forgatott) filmje azért bőven hagy kívánnivalót maga után, hogy mást ne mondjak: némiképpen be­gógusok több nemzedéke sajátítottael az irodalomelmélet alapjait. Rendkí­vül gazdag irodalomtudományi élet­művét, valamint a szlovákiai magyar felsőoktatásban végzett munkáját is­merték el a kitüntetéssel. Jarábik Gabriella, a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma igazgató­ja a Magyar Arany Érdemkereszt ki­tüntetést vette át Pető Tibor nagykö­vettől. A felvidéki magyarság iden­titásának megőrzését szolgáló kultú­raszervező tevékenységét, valamint a Felcserélt otthonok című kiállítás megszervezésében végzett munkáját emelték ki a méltatásban. Jarábik Gabriella úgy véli, munkatársait is il­leti az elismerés. „A Szlovákiai Ma­gyar Kultúra Múzeuma létezésének váltatlan ígéret marad. Pedig nem kérdés, hogy monumentális és a témáját komolyan vevő mozi szü­letett, a probléma leginkább azzal van, hogy Az ígéret nem tudja el­dönteni, szerelmi dráma vagy tör­ténelmi tabló legyen-e. Nincs azzal gond, hogy a cselekmény az ör­mény orvostanhallgató, Mikael (Oscar Isaac a Llewyn Davis világa óta remekül mozog nagyjából bár­milyen szerepben, ebben is) körül bonyolódik, aki Isztambulban be­leszeret az amúgy már foglalt fran­cia nevelőnőbe, mivel megannyi alkotás nyúl ehhez az eszközhöz: pár ember szemszögéből, az ő drá­tizenöt éve alatt mindenki, aki mun­katársként megfordult nálunk, hoz­zátette a magáét ahhoz a sikerhez, melynek köszönhetően intézmé­nyünk ma már nemcsak hazánkban, hanem Magyarországon is elismert” - mondta a múzeumigazgató. Jókai Mária - a zoboraljai népszo­kások, gyermekjátékok és viselet fá­radhatatlan kutatója és gyűjtője - szintén a Magyar Arany Érdemke­reszt kitüntetésben részesült. A Ka­lászi Kilencéves Alapiskola nyugal­mazott pedagógusa több évtizedes pedagógusi munkássága, valamint a szlovákiai magyarság népi kultúrájá­nak és hagyományainak megőrzésé­ért végzett tevékenysége elismeré­seként vehette át a kitüntetést. májukon keresztül mutatja be a társadalom tragédiáját. Csak éppen most ez az eszköz he­lyenként giccsbe fordul át, egyik percben még a boldog pillanatokat látjuk, a táncoló nevelőnőt és a gye­rekeket, az iszogató, egyetemre járó barátokat, majd a következő jelene­tekben már hurcolják el koncentrá­ciós táborokba az örményeket, és minden rosszra fordul. Bár tény, hogy Az ígéret sok momentuma ki­fejezetten erős és letaglózó: ahogy tönkremennek családok, ahogy az anya már senkiben sem mer bízni, ahogy puskatussal verik fejbe Mi- kaelt, mert örménynek született... Azonban a több mint kétórás játék­idő alatt rendre előjönnek a törté­nelmi drámák ismert kliséi, és a né­zőnek folyamatosan ambivalens ér­zései vannak: itt van egy film, amely látványos, fontos témáról beszél, olykor szívbemarkolóan mutatja be az örmények tragédiáját, közben viszont újra és újra zátonyra fut, túlságosan szentimentálissá, kiszá­míthatóvá válik. Nehéz elhessegetni a gondolatot, hogy nem elvetendő film Az ígéret, de lényegesen többet is ki lehetett volna hozni belőle. Gera Márton Az ígéret (The Promise). Amerikai-spanyol történelmi film, 133 perc, 2016. Rendezte: Terry George. Szereplők: Char­lotte Le Bon, Oscar Isaac, Chris­tian Bale, Angela Sarafyan. Hol történelmi tabló, hol szerelmi háromszög - Charlotte Le Bon, Oscar Isaac és Christian Bale részvételével (Archívum)

Next

/
Thumbnails
Contents