Új Szó, 2017. augusztus (70. évfolyam, 176-201. szám)

2017-08-03 / 178. szám, csütörtök

6 KÜLFÖLD 2017. augusztus 3. I www.ujszo.com RÖVIDEN Egymillió gyereket fenyeget a kolera London. Több mint egymillió, ötévesnél fiatalabb alultáplált kisgyereket fenyeget a kolera Je­menben - figyelmeztetett a Savé The Children nevű segélyszer­vezet. Ennyien élnek ugyanis a szervezet szerint a 2015-ben ki­tört kolerajárvány által súlyosan érintett területeken. A kór az el­múlt két évben már 425 ezer em­bert fertőzött meg, közülük 1900- an nem élték túl a betegséget. A Savé The Children arról számolt be, hogy az új esetek 44 százalé­kában 15 évesnél fiatalabbak fertőződnek meg, s a halálos ál­dozatok majdnem harmada is ebből a korcsoportból kerül ki. Auke Lootsma, az ENSZ jemeni fejlesztési vezetője kiemelte az élelmiszerimport fontosságát, mert az ország élelmiszerszük­ségletének 90 százalékát csak így tudja fedezni. (MTI) A törökök elítéltek két cseh polgárt Prága. Hat év és három hónapos börtönbüntetést kapott tegnap Törökországban két cseh állam­polgár, akik a török hatóságok szerint terrorista szíriai kurd har­cosokkal működtek együtt. A tö­rök ügyészség konkrétan azzal vádolta a két cseh állampolgárt, hogy segítették a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd mi­líciát. Ankara terrorszervezetként tekint az YPG-re. A cseheket a kelet-anatóliai Van város börtö­nében őrzik. A bírósági ítélet nem jogerős és a két cseh védője meg fogja fellebbezni - jelentette ČT24. Ľubomír Zaorálek cseh külügyminiszter a bírósági dön­tésre reagálva nemtetszésének adott hangot és közölte, találko­zót kezdeményez török kollégá­jával, hogy megvitathassák az esetet. (MTI) Fülöp herceg utolsó hivatalos programja London. Fülöp herceg, II. Er­zsébet brit királynő 96 éves férje tegnap jelent meg utolsó hivata­los programján, és több mint 22 ezer hasonló kötelezettség tel­jesítése után vonul vissza a kö­zélettől - várhatóan nem telj e- sen. Az udvar szerint ugyanis, ha szeretne, a herceg „időről időre” részt vesz majd esemé­nyeken a királynővel. Tegnapi utolsó programja keretében a herceg tengerészgyalogosok ki­sebb felvonulását szemlélte meg a Buckingham-palotánál - sza­kadó esőben. (MTI) Egy utasszállító percekkel kerülte el az észak-koreai tesztrakétát ÖSSZEFOGLALÓ New York. Egy tömött utasszállító ropülőgóp szűk tíz perccel a legutóbbi észak­koreai rakétateszt után haladt át azon a területen, ahol a rakéta is becsapódott - írja a Telegraph az ABC News nyomán. Ahogy mi is beszámoltunk róla, Eszak-Korea múlt pénteken hajtott végre újabb rakétatesztet. A rakéta 45 percet repült, majd Japán kizáró­lagos gazdasági övezetében csapó­dott a vízbe. Japán tiltakozott az ENSZ-megállapodások újabb sem­mibe vételét jelentő teszt miatt, Dél- Korea pedig határozott katonai vá­laszlépéseket helyezett kilátásba. Az Air France 293-as számú, Párizsból Tokióba tartó járatán 323-an utaz­tak. A gép éppen az észak-japán Hokkaido szigettől nyugatra haladt el, amikor Eszak-Korea kilőtte a ra­kétát. A légitársaság közleménye szerint a rakétatesztekhez használt zónák nincsenek átfedésben a légi útvona­laikkal, így ez a járat se volt veszély­ben. Hozzátették azt is, hogy a ható­ságokkal együttműködve folyama­tosan figyelik a veszélyes területe­ket, és ehhez igazítják az útiterveket. A Pentagon ezzel együtt már ko­rábban figyelmeztetett, hogy az előre be nem jelentett tesztek veszélyt je­lentenek a légi és tengeri útvonalak­ra. Egy július 4-i teszt után például a Pentagon szóvivője közölte, hogy azt kereskedelmi légitársaságok által is használt forgalmas területen hajtot­ták végre. 2014-ben pedig egy 200 utast szállító kínai gép haladt át né­hány perces eltéréssel egy észak­koreai rakéta útvonalán. 2017-ben nagyon felpörgött Eszak-Korea rakétaprogramja, idén ez már a 14. teszt volt összességé­ben. Július elején Phenjan azt állí­totta, hogy először tesztelt sikeresen egy interkontinentális ballisztikus rakétát (ICBM) is, ami szakértők becslései szerint képes lehetne elérni Alaszkát. Ez azért jelentett forduló­pontot, mert az észak-koreai fenye­getés először érintette közvetlenül az Egyesült Államok valamelyik tagál­lamát. Nem Kínán, hanem az Egyesült Államokon és Eszak-Koreán múlik a feszültség enyhítése, illetve a Koreai­félsziget atomfegyver-mentesítésé­ről szóló tárgyalások újrafelvétele - jelentette ki Liu Csie-ji kínai ENSZ- nagykövet. Amíg a konfliktus két fő­szereplője elzárkózik a párbeszédtől, nem számít mire is képes Kína, hi­szen Peking erőfeszítései nem jár­hatnak semmiféle gyakorlati ered­ménnyel - tette hozzá. A kínai ENSZ-nagykövet beszé­dében olyan washingtoni nyilatko­zatokra reagált, amelyek Pekinget passzivitással vádolták az Eszak- Korea körül kialakult válságban. Donald Trump amerikai elnök szombaton kijelentette, hogy „na­gyon csalódott” Kínával kapcsolat­ban, amiért nem tett semmit az Egye­sült Államokért Észak-Korea ügyé­ben. (index, MTI) Egy régebbi kép a golfozó Donald Trumról. Az amerikai elnök a Sports lllustra- ted keddi jelentése szerint az egyik golfklubjában azt mondta a többi klubtag­nak, hogy a Fehér Ház egy „szemétdomb". Donald Trump golfszeretete köztu­domású, miként az is, hogy hétvégéit rendszeresen a saját tulajdonában lévő golfpályák valamelyikén tölti. A Sports lllustrated szerint a bedminsteri klub­ban mondta klubtársainak, hogy azért tölt olyan sok időt Washingtontól távol, mert a Fehér Ház egy „igazi szemétdomb", ahonnan a hétvégeken igyekszik el­menekülni. A Fehér Ház egyelőre nem kívánta kommentálni a hírt. Wray az új FBI-igazgató MTI-JELENTÉS Washington. Az amerikai sze­nátus elsöprő többséggel megsza­vazta kedden Christopher Wray ki­nevezését a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) élére. A száztagú szenátusban 92 poli­tikus szavazott igennel és 5 szená­tor utasította el Wray kinevezését. Az 51 éves jogászt Donald Trump elnök június elején jelölte az FBI élére, miután májusban sokak szá­mára váratlanul felmentette a szer­vezet korábbi vezetőjét, James Co- meyt a tavalyi amerikai elnökvá­lasztási folyamatba történt orosz beavatkozás vizsgálatait érintő né­zetkülönbségek miatt. Wray a szenátus igazságügyi bi­zottságában a múlt hónapban meg­tartott meghallgatáson egyöntetű támogatást kapott mind a republi­kánus, mind a demokrata párti sze­nátorok dicsérték őt, amikor kifej­tette, hogy az FBI igazgatójaként nem engedi meg a politika beavat­kozását vagy akárcsak beférkőzé­sét a Szövetségi Nyomozó Iroda munkájába. Wray 1997 és 2001 között a Georgia állam szövetségi ügyésze volt, 2001 és 2005 között pedig az igazságügyi minisztérium munka­társaként dolgozott különböző ma­gas rangú beosztásokban, elsősor­ban bűnügyekkel foglalkozott. 2003-ban a kriminalisztikai főosz­tály vezetőjévé nevezték ki, majd 2003-től 2005-ig igazságügyi ál­lamtitkárvolt. Tüzet is nyithatnak az embercsempészekre Róma. Az olasz parlament alsó­háza és a szenátus is tegnap elfo­gadta a kormány új tervét, amely Líbia partjai mentén akadályozná az embercsempészek ténykedését. Az olasz kormány múlt héten pénteken határozta el a műveletet, amelynek keretében olasz hadiha­jók technikai és logisztikai segít­séget nyújtanának a líbiai parti őr­ségnek anélkül, hogy sértenék az észak-afrikai ország szuverenitá­sát. Róberta Pinotti olasz védelmi miniszter a parlament védelmi bi­zottsága előtt hangsúlyozta, hogy az olasz haditengerészet líbiai missziójában két hadihajó vesz majd részt, amelyek a 2015 márci­usától a Földközi-tengeren a Biz­tonságos Tenger elnevezésű olasz műveletben szolgáltak, azaz eddig is tengeri ellenőrzést végeztek a Líbia és Olaszország közötti ten­gerszakaszon. Újdonságot az je­lent, hogy a két olasz hadihajó lí­biai felségvizeken folytatja majd munkáját. A két olasz hadihajón összesen 700 olasz katona szolgál. Róberta Pinotti közölte, hogy jo­guk van az önvédelemhez, vagyis ba tüzet nyitnak rájuk, válaszol­hatnak. Az Olaszországba érkező migránsok 96 százaléka Líbiából indul el. (MTI) Trump aláírta az Oroszország elleni szankciós törvénycsomagot Donald Trump amerikai elnök tegnap aláírta azt a törvény­csomagot, amely szankciókat irányoz elő az Oroszország, Irán és Észak-Korea ellen. Washington/Moszkva. Az in­formációt a Bloomberg hírügynök­ség közlése után a Fehér Ház is meg­erősítette. Trump ezzel törvényerőre emelte a kongresszus mindkét háza által a múlt héten elsöprő többséggel megszavazott törvénycsomagot. Az Oroszország ellen hozott újabb gaz­dasági szankciókat az amerikai tör­vényhozás elsősorban a tavalyi ame­rikai választási folyamatba történt, Moszkva által cáfolt orosz beavatko­zás miatt határozta el. Az új büntető intézkedések elsősorban az orosz energetikai szektort érintik. Ezt megelőzően Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak teg­nap Moszkvában kijelentette: Wa­shingtonban ellentmondásos beje­lentések hangzanak el az Oroszor­szággal szembeni szankciókkal kap­csolatban, ezért Moszkva fontosnak tartaná megismerni Trump elnök személyes álláspontját. „Feltétlenül fontos, hogy mit gondol erről az Egyesült Államok elnöke, és hogy mit gondol a kétoldalú kapcsolatok je­lenlegi állapotáról és távlatairól” - mondta Peszkov. A szóvivő így kom­mentálta, hogy miközben Rex Tiller- son amerikai külügyminiszter közöl­te, Trump - noha kész aláírni - nem örül az Oroszország elleni újabb szankcióknak, addig Mike Pence al- elnök az elnök és a kongresszus kö­zös hangjának nevezte a büntetőin­tézkedéseket. Peszkov kijelentette, nem szerepel a tervek között Vlagyi­mir Putyin és Donald Trump újabb kapcsolatfelvétele. A szóvivő így vá­laszolt arra a kérdésre, hogy létrejö­het-e egy ilyen kapcsolat azzal össze­függésben, hogy Szergej Lavrov orosz és Rex Tillerson amerikai kül­ügyminiszter washingtoni bejelentés szerint a hétvégén találkozik majd egymással a Délkelet-ázsiai Orszá­gok Szövetségének (ASEAN) mani- lai tanácskozásán. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents