Új Szó, 2017. augusztus (70. évfolyam, 176-201. szám)

2017-08-22 / 194. szám, kedd

www.ujszo.com | 2017. augusztus 22. KULTÚRA 117 „Játékos típus vagyok” Izgalmasabb pályázatokon részt venni, mint folyóiratokban publikálni - véli Forgács Péter JUHÁSZ KATALIN Forgács Péter párkányi matematika-fizika szakos tanár Családfa című novellája 2500 mű közül került be az első húszba egy magyarorszá­gi irodalmi pályázaton. A szö­vegek egész nyáron olvasha­tók a budapesti autóbusz- ás villamosmegállókban, ós az olvasók szavazhattak is ked­vencükre. A közönségdíjat Forgács Péter nyerte el. Ritkán lehet találkozni a nevével hazai magyar irodalmi folyóira­tokban, ehhez képest az utóbbi idő­szakban ez már a második pályá­zat, ahol figyelemre méltó ered­ményt ért el. Nem tartom fontosnák, hogy az írásaim néhány száz példányszám­ban megjelenő lapokban szerepelje­nek. Ott ugyanis a legtöbbször a név alapján döntenek a közlésről. Sokkal izgalmasabbak a jeligés pályázatok, ahol a szerző jól csengő neve nem be­folyásolja az ítészeket. Ahol teljesen ismeretlenek is sikert érhetnek el. Mikor kezdett komolyan foglal­kozni az irodalommal? Bár nagyjából egykorú vagyok az Iródia mozgalom tagjaival, mégis magányos farkasként kezdtem íro­gatni, semmilyen írószervezetnek nem voltam a tagja. Korábban zenél­tem, és magas szinten sakkoztam is, levelezési sakkban egészen a váloga­tott szintig vittem, ami rengeteg idő­met elvette. Emellett keresztrejtvé­nyeket készítettem, egyebek mellett az Új Szó mellékletébe, a Rejtvény­szigetbe, ami legalább tizenöt éven át lekötötte minden intellektuális ener­giámat. Az írás viszont nagyon hi­ányzott, illetve éreztem, hogy a rejt­vények helyett ezzel szeretnék in­kább komolyabban foglalkozni. A feleségem már nem bírta hallgatni a nyavalygásomat, és az ötvenedik születésnapomon meglepett azzal, hogy befizetett a Magyar íróakadé­mia szépírói mesterkurzusára. Ott az­tán kinyílt a világ, bekerültem egy inspirativ közegbe, megismertem egy csomó kortárs írót, a második sze­meszterben például Háy János cso­portjába jártam műhelymunkára, és az ő baráti hozzáállása sokat lendített rajtam. Egyenrangú partnerként ke­zelt minket, szövegeket elemzett ve­lünk, olvasnivalót ajánlott, és az iro­dalomtörténetbe is bevezetett. Olyan jó csapat jött össze, hogy egyszer én is szerveztem nekik egy foglalkozást a saját otthonomban. Turczi István­nak is sokat köszönhetek, többször voltam a nyári táborában. O egy meg- munkálatlan kőtömbnek tekintett, és szépen lefaragta rólam a durva része­ket. Aztán sorra jártam a magyaror­szági írótáborokat, ahol a legjobb kortárs szerzők, Péterfy Gergely és Tóth Krisztina foglalkoztak a szöve­geimmel. Aztán megnyerte az Európa Ki­adó Nabokov-novellaversenyét. Arra a két évvel ezelőtti pályázatra olyan novellákat vártak, amelyek visszaadnak valamit a nabokovi vi­lágból, illetve stílusukban is megidé­zik az írót. Ez a kiírás nagyon passzolt hozzám, mert az Európa igazgatójá­hoz, M. Nagy Miklóshoz hasonlóan lelkes Nabokov-rajongó vagyok. O is sakkozott, mint én, minden lépését megtervezte, vagyis tudta, honnan hova akar eljutni a szövegben, és hány lépésben. A pályázatra összesen 77 munka érkezett, és az indoklás sze­rint azért lett az enyém a legjobb, mert nem szájbarágósán utánoztam vala­kit, hanem finoman és cizelláltan, hogy csak az ismerjen rá az író esz­közeire, aki sok Nabokovot olvasott. A mostani pályázat azért érde­kes, mert sokakat megmozgatott, és a legjobb szövegekkel a JCDecaux médiavállalat honlapján kívül a megállókban is lehet találkozni. Álljon meg egy novellára! volt a címe, és rekordmennyiségű szöveg érkezett a kiírásra. A zsűri elnöke, Grecsó Krisztián író nem is emlék­szik ennél nagyobb részvételre iro­dalmi pályázaton. A legfontosabb kritérium az volt, hogy a novellák hossza nem haladhatja meg a 4000 karaktert, hogy pár perc alatt, a jármű érkezéséig el lehessen olvasni őket. Egy személyes történetet választot­tam, amelyben édesanyámnak állí­tottam emléket. Sokan mondták, hogy elsírták magukat rajta. És nagyon boldog vagyok, hogy ez lett a közön­ségdíjas, sőt az összes szavazat egy- harmadát én kaptam. Számomra már az első húszba bekerülni is felért egy győzelemmel, hiszen 2500 indulóból matematikailag egy százaléknál is kevesebb esélyem volt erre. Egyéb­ként folyamatosan figyelem a pályá­zatokat, és amelyik megtetszik, arra általában küldök is valamit. Még sta­tisztikát is vezetek a próbálkozásaim­ról és a sikereimről. Ön versenyző típus? Játékos tipus vagyok. Inkább maga a feladat hoz lázba, mint a verseny. A megadott témát és a kritériumokat úgy tekintem, mint valami megfej­tésre váró feladványt. És a megfejtés ez esetben maga az írásmű. Turczi István például mindig megadott ne­künk egy-egy hívószót a szövegalko­tási feladatoknál, ami engem rendkí­vüli módon inspirált. Mert volt miből kiindulnom, illetve volt mitől elru­gaszkodnom. A Családfa című novella itt olvas­ható: jcdecauxnovella. blog. hu Meghalt Jerry Lewis komikus Kilencvenegy éves korában elhunyt Jerry Lewis, a komé­dia királya. A legendás komikus vasárnap hunyt el Las Vegas-i otthonában. A rendkívül sokoldalú művész, aki korának egyik legnagyobb komikus filmszínésze volt, rendezőként, for­gatókönyvíróként, producerként, dalszerzőként is tevékenykedett, és filmes iskolájában olyan nagyságok tanultak, mint Steven Spielberg vagy John Lucas. Jerry Lewis New Jerseyben szü­letett 1926. március 16-án Joseph Levitch néven. Szülei orosz zsidók voltak. Komikusi karrierje a máso­dik világháború után kezdődött, amikor megismerkedett az énekes Dean Martinnal. Különböző szóra­kozóhelyeken adták elő műsoraikat, majd saját rádióműsoruk lett. A Pa- ramount filmstúdió 1949-ben kínál­ta nekik az első filmszerepet. Első filmjük a My Friend Irma című mozi volt. A páros együttműködése bő tíz évig tartott, közös pályafutásukról 2002-ben film is készült, Martin és Lewis címmel. A következő évek­ben olyan alkotásokban szerepelt, mint a Kutyaütő golfütők, a Müvészpánik, a Kenyeres pajtások, A nők kedvence, a Hármasikrek ajándéka vagy a Boeing Boeing, amiben Tony Curtisszel játszott együtt. A hatvanas évek második fe­létől kevesebb szerepet vállalt, majd 1980-ig eltűnt a képernyőkről, és csak a Hardly Workingben tért vissza. Játszott Martin Scorsese A komédia királya című 1982-ben be­mutatott filmjében. 1995-ben feltűnt a Nevess, ha fáj!-bán. Legutóbb 2016-ban játszotta Nicolas Cage ka­rakterének apját a Bizalomban, és Las Vegasban is fellépett még, ahol 1949-től dolgozott komikusként. A rendkívül népszerű Jerry Lewis filmes munkásságéit soha nem kap­ta meg az amerikai filmakadémia el­ismerését, de 2008-ban humanitári­us Oscar-díjat kapott. 1952 óta ugyanis elnöke volt az Izomsorva­dás Társaságnak, humanitárius munkája idején 2,45 milliárd dollárt gyűjtött az ügy szolgálatába állított műsoraival. (MTI) Jerry Lewis a humanitárius Oscar-díjjal (siTA/AP-feivétei) Nina haza tart Pozsony. A külföldi bemuta­tók után szeptember 21-étől a ha­zai mozik is műsorra tűzik Juraj Lehotský Nina című játékfilmét. A mély családi drámát feldolgo­zó mozi alcíme: Anya, apa és én. A Nina világpremierjét Karlo­vy Vary bán tartották, szeptember 10-én pedig a 42. Torontói Nem­zetközi Filmfesztiválon is vetítik a rendező jelenlétében. Lehotský Csoda című, előző filmjének is hasonló volt az útja: előbb a Kar­lovy Vary-i, majd a torontói fesz­tivál közönsége láthatta. A Nina hazai előpremierjét szeptember 17-én a pöstyéni Cinematik film­fesztiválon tartj ák. A film hőse egy tizenkét éves kislány, Nina, aki, miután elvál­nak a szülei, apja és anyja között őrlődik. Bár a szülők váltig han­goztatják, mennyire szeretik, egyfolytában azon veszekednek, ki tesz érte többet. Nina, aki kitűnő versenyúszó, elhagyva és becsapva érzi magát, és nem tud eligazodni az érzelmi zűrzavar­ban. Amikor a szülők konfliktusa a versenyre való felkészülését is veszélyezteti, a kislány radikális lépésre szánja el magát. Ninát Bi­biana Nováková alakítja, a szü­lők szerepében Petra Fomayová és Robert Roth látható. (tb) Az apa szerepében: Robert Roth (Fotó: Film Európe) Újraindul a Magvető Kiadó Zsebkönyvtára Budapest. Két kortárs klasszikus, Tar Sándor és Ottlik Géza köteteivel indul újra szep­temberben a Magvető Zseb­könyvtár sorozata. Az újjáéledt sorozat a világ- és a magyar iro­dalom „kötelezően ajánlott” müveit adja közre, azokat a müveket, amelyeket illik ismer­ni, és amelyek megkerülhetet­len, élő részei a kortárs iroda­lomnak. A designt Németh Már­ton tervezte, a kiadó szerint a so­rozat darabjai külső megjelené­sükben egyszerre idézik a régi és a korszerű könyvek hangulatát. Az sorozatban elsőként meg­jelenő két kötet egyike Ottlik Gé­za Iskola a határon című regénye. A határszéli kisváros katonaisko­lájában összekerülő gyerekek sorsa, Medve, Szeredy és Bébé barátságának története több mint ötven éve alapkönyve minden generációnak. A másik Tar Sán­dor A mi utcánk című kötete, amelynek költői novellái Ma­gyarországról, a csalódottakról és megcsalatottakról, jobb sorsra érdemes álmodozókról, és a ki­szolgáltatottságról szólnak. (MTI) Forgács Péter

Next

/
Thumbnails
Contents