Új Szó, 2017. augusztus (70. évfolyam, 176-201. szám)
2017-08-22 / 194. szám, kedd
www.ujszo.com | 2017. augusztus 22. KULTÚRA 117 „Játékos típus vagyok” Izgalmasabb pályázatokon részt venni, mint folyóiratokban publikálni - véli Forgács Péter JUHÁSZ KATALIN Forgács Péter párkányi matematika-fizika szakos tanár Családfa című novellája 2500 mű közül került be az első húszba egy magyarországi irodalmi pályázaton. A szövegek egész nyáron olvashatók a budapesti autóbusz- ás villamosmegállókban, ós az olvasók szavazhattak is kedvencükre. A közönségdíjat Forgács Péter nyerte el. Ritkán lehet találkozni a nevével hazai magyar irodalmi folyóiratokban, ehhez képest az utóbbi időszakban ez már a második pályázat, ahol figyelemre méltó eredményt ért el. Nem tartom fontosnák, hogy az írásaim néhány száz példányszámban megjelenő lapokban szerepeljenek. Ott ugyanis a legtöbbször a név alapján döntenek a közlésről. Sokkal izgalmasabbak a jeligés pályázatok, ahol a szerző jól csengő neve nem befolyásolja az ítészeket. Ahol teljesen ismeretlenek is sikert érhetnek el. Mikor kezdett komolyan foglalkozni az irodalommal? Bár nagyjából egykorú vagyok az Iródia mozgalom tagjaival, mégis magányos farkasként kezdtem írogatni, semmilyen írószervezetnek nem voltam a tagja. Korábban zenéltem, és magas szinten sakkoztam is, levelezési sakkban egészen a válogatott szintig vittem, ami rengeteg időmet elvette. Emellett keresztrejtvényeket készítettem, egyebek mellett az Új Szó mellékletébe, a Rejtvényszigetbe, ami legalább tizenöt éven át lekötötte minden intellektuális energiámat. Az írás viszont nagyon hiányzott, illetve éreztem, hogy a rejtvények helyett ezzel szeretnék inkább komolyabban foglalkozni. A feleségem már nem bírta hallgatni a nyavalygásomat, és az ötvenedik születésnapomon meglepett azzal, hogy befizetett a Magyar íróakadémia szépírói mesterkurzusára. Ott aztán kinyílt a világ, bekerültem egy inspirativ közegbe, megismertem egy csomó kortárs írót, a második szemeszterben például Háy János csoportjába jártam műhelymunkára, és az ő baráti hozzáállása sokat lendített rajtam. Egyenrangú partnerként kezelt minket, szövegeket elemzett velünk, olvasnivalót ajánlott, és az irodalomtörténetbe is bevezetett. Olyan jó csapat jött össze, hogy egyszer én is szerveztem nekik egy foglalkozást a saját otthonomban. Turczi Istvánnak is sokat köszönhetek, többször voltam a nyári táborában. O egy meg- munkálatlan kőtömbnek tekintett, és szépen lefaragta rólam a durva részeket. Aztán sorra jártam a magyarországi írótáborokat, ahol a legjobb kortárs szerzők, Péterfy Gergely és Tóth Krisztina foglalkoztak a szövegeimmel. Aztán megnyerte az Európa Kiadó Nabokov-novellaversenyét. Arra a két évvel ezelőtti pályázatra olyan novellákat vártak, amelyek visszaadnak valamit a nabokovi világból, illetve stílusukban is megidézik az írót. Ez a kiírás nagyon passzolt hozzám, mert az Európa igazgatójához, M. Nagy Miklóshoz hasonlóan lelkes Nabokov-rajongó vagyok. O is sakkozott, mint én, minden lépését megtervezte, vagyis tudta, honnan hova akar eljutni a szövegben, és hány lépésben. A pályázatra összesen 77 munka érkezett, és az indoklás szerint azért lett az enyém a legjobb, mert nem szájbarágósán utánoztam valakit, hanem finoman és cizelláltan, hogy csak az ismerjen rá az író eszközeire, aki sok Nabokovot olvasott. A mostani pályázat azért érdekes, mert sokakat megmozgatott, és a legjobb szövegekkel a JCDecaux médiavállalat honlapján kívül a megállókban is lehet találkozni. Álljon meg egy novellára! volt a címe, és rekordmennyiségű szöveg érkezett a kiírásra. A zsűri elnöke, Grecsó Krisztián író nem is emlékszik ennél nagyobb részvételre irodalmi pályázaton. A legfontosabb kritérium az volt, hogy a novellák hossza nem haladhatja meg a 4000 karaktert, hogy pár perc alatt, a jármű érkezéséig el lehessen olvasni őket. Egy személyes történetet választottam, amelyben édesanyámnak állítottam emléket. Sokan mondták, hogy elsírták magukat rajta. És nagyon boldog vagyok, hogy ez lett a közönségdíjas, sőt az összes szavazat egy- harmadát én kaptam. Számomra már az első húszba bekerülni is felért egy győzelemmel, hiszen 2500 indulóból matematikailag egy százaléknál is kevesebb esélyem volt erre. Egyébként folyamatosan figyelem a pályázatokat, és amelyik megtetszik, arra általában küldök is valamit. Még statisztikát is vezetek a próbálkozásaimról és a sikereimről. Ön versenyző típus? Játékos tipus vagyok. Inkább maga a feladat hoz lázba, mint a verseny. A megadott témát és a kritériumokat úgy tekintem, mint valami megfejtésre váró feladványt. És a megfejtés ez esetben maga az írásmű. Turczi István például mindig megadott nekünk egy-egy hívószót a szövegalkotási feladatoknál, ami engem rendkívüli módon inspirált. Mert volt miből kiindulnom, illetve volt mitől elrugaszkodnom. A Családfa című novella itt olvasható: jcdecauxnovella. blog. hu Meghalt Jerry Lewis komikus Kilencvenegy éves korában elhunyt Jerry Lewis, a komédia királya. A legendás komikus vasárnap hunyt el Las Vegas-i otthonában. A rendkívül sokoldalú művész, aki korának egyik legnagyobb komikus filmszínésze volt, rendezőként, forgatókönyvíróként, producerként, dalszerzőként is tevékenykedett, és filmes iskolájában olyan nagyságok tanultak, mint Steven Spielberg vagy John Lucas. Jerry Lewis New Jerseyben született 1926. március 16-án Joseph Levitch néven. Szülei orosz zsidók voltak. Komikusi karrierje a második világháború után kezdődött, amikor megismerkedett az énekes Dean Martinnal. Különböző szórakozóhelyeken adták elő műsoraikat, majd saját rádióműsoruk lett. A Pa- ramount filmstúdió 1949-ben kínálta nekik az első filmszerepet. Első filmjük a My Friend Irma című mozi volt. A páros együttműködése bő tíz évig tartott, közös pályafutásukról 2002-ben film is készült, Martin és Lewis címmel. A következő években olyan alkotásokban szerepelt, mint a Kutyaütő golfütők, a Müvészpánik, a Kenyeres pajtások, A nők kedvence, a Hármasikrek ajándéka vagy a Boeing Boeing, amiben Tony Curtisszel játszott együtt. A hatvanas évek második felétől kevesebb szerepet vállalt, majd 1980-ig eltűnt a képernyőkről, és csak a Hardly Workingben tért vissza. Játszott Martin Scorsese A komédia királya című 1982-ben bemutatott filmjében. 1995-ben feltűnt a Nevess, ha fáj!-bán. Legutóbb 2016-ban játszotta Nicolas Cage karakterének apját a Bizalomban, és Las Vegasban is fellépett még, ahol 1949-től dolgozott komikusként. A rendkívül népszerű Jerry Lewis filmes munkásságéit soha nem kapta meg az amerikai filmakadémia elismerését, de 2008-ban humanitárius Oscar-díjat kapott. 1952 óta ugyanis elnöke volt az Izomsorvadás Társaságnak, humanitárius munkája idején 2,45 milliárd dollárt gyűjtött az ügy szolgálatába állított műsoraival. (MTI) Jerry Lewis a humanitárius Oscar-díjjal (siTA/AP-feivétei) Nina haza tart Pozsony. A külföldi bemutatók után szeptember 21-étől a hazai mozik is műsorra tűzik Juraj Lehotský Nina című játékfilmét. A mély családi drámát feldolgozó mozi alcíme: Anya, apa és én. A Nina világpremierjét Karlovy Vary bán tartották, szeptember 10-én pedig a 42. Torontói Nemzetközi Filmfesztiválon is vetítik a rendező jelenlétében. Lehotský Csoda című, előző filmjének is hasonló volt az útja: előbb a Karlovy Vary-i, majd a torontói fesztivál közönsége láthatta. A Nina hazai előpremierjét szeptember 17-én a pöstyéni Cinematik filmfesztiválon tartj ák. A film hőse egy tizenkét éves kislány, Nina, aki, miután elválnak a szülei, apja és anyja között őrlődik. Bár a szülők váltig hangoztatják, mennyire szeretik, egyfolytában azon veszekednek, ki tesz érte többet. Nina, aki kitűnő versenyúszó, elhagyva és becsapva érzi magát, és nem tud eligazodni az érzelmi zűrzavarban. Amikor a szülők konfliktusa a versenyre való felkészülését is veszélyezteti, a kislány radikális lépésre szánja el magát. Ninát Bibiana Nováková alakítja, a szülők szerepében Petra Fomayová és Robert Roth látható. (tb) Az apa szerepében: Robert Roth (Fotó: Film Európe) Újraindul a Magvető Kiadó Zsebkönyvtára Budapest. Két kortárs klasszikus, Tar Sándor és Ottlik Géza köteteivel indul újra szeptemberben a Magvető Zsebkönyvtár sorozata. Az újjáéledt sorozat a világ- és a magyar irodalom „kötelezően ajánlott” müveit adja közre, azokat a müveket, amelyeket illik ismerni, és amelyek megkerülhetetlen, élő részei a kortárs irodalomnak. A designt Németh Márton tervezte, a kiadó szerint a sorozat darabjai külső megjelenésükben egyszerre idézik a régi és a korszerű könyvek hangulatát. Az sorozatban elsőként megjelenő két kötet egyike Ottlik Géza Iskola a határon című regénye. A határszéli kisváros katonaiskolájában összekerülő gyerekek sorsa, Medve, Szeredy és Bébé barátságának története több mint ötven éve alapkönyve minden generációnak. A másik Tar Sándor A mi utcánk című kötete, amelynek költői novellái Magyarországról, a csalódottakról és megcsalatottakról, jobb sorsra érdemes álmodozókról, és a kiszolgáltatottságról szólnak. (MTI) Forgács Péter
