Új Szó, 2017. augusztus (70. évfolyam, 176-201. szám)
2017-08-21 / 193. szám, hétfő
2 I KÖZÉLET 2017. augusztus 21.1 www.ujszo.com Lezárná a CEU-ügyet a magyar kormány KÓSAANDRÁS Budapest. A magyar kormány mára legnagyobb rugalmassággal áll a Közép-Európai Egyetem sorsának végleges rendezéséhez. Ősszel ettől függetlenül jön majd egy forduló még a kabinet és az Európai Bizottság között. Hamarosan pont kerülhet a Közép- Európai Egyetem körül tavasszal kipattant botrány végére a hvg.hu legalábbis kormányzati forrásokra hivatkozva azt írta, hogy a magyar kormány hajlandó eltekinteni az egyetem további működésének egyik legfontosabb akadályát jelentő államközi szerződés megkötésétől az amerikai szövetségi kormánnyal. A botrány tavasszal robbant ki, amikor teljesen váratlanul benyújtottak, majd sürgősséggel elfogadtak egy olyan törvényt, ami a Magyarországon működő külföldi felsőoktatási intézmények számára jelentős szigorításokat tartalmazott. Az azóta csak „lex CEU”-ként emlegetett jogszabály előírta, hogy csak olyan egyetem adhat ki a jövőben diplomát Magyarországon, amelyik működéséről államközi szerződés van Magyarország és az adott anyaország között, valamint az egyetem itt és hazájában is egyaránt folytat oktatási tevékenységet. Mivel ezek a CEU esetében nem teljesültek, egyértelműnek tűnt, hogy a mindenféle egyeztetés nélkül, sürgős parlamenti eljárásban elfogadott jogszabály a CEU ellehetetlenítésére irányult. Ezt támasztották alá kormányzati szereplők olyan kijelentései is, miszerint nem is lenne baj, ha az egyetem elköltözne Budapestről. Amerikai reakciók Csakhogy hamar kiderült, hogy a kormány rosszul mérte fel a nemzetközi, különös tekintettel az amerikai reakciókat. A lex CEU-t nemcsak egy sor nemzetközi szervezet, az EU, valamint számos tagállam (köztük Németország) vezetése ítélte el, hanemamerikai külügyminisztérium is a visszavonását követelte. A reakciók láthatóan meglepték a magyar diplomáciát, így a nyár elejétől lényegében kármentésként fokozatosan kezdett a kormány kihátA Velencei Bizottság előzetes állásfoglalásában több ponton is élesen kritizálta a jogszabályt, mert a CEU ellehetetlenítésére irányul. rálni saját törvénye mögül. Előbb csak a retorika változott meg - több kormányzati szereplő, köztük Pal- kovics László felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár is hangsúlyozta, hogy szeretnék, ha a CEU maradna Budapesten -, majd jött a már említett információ, miszerint nem ragaszkodnak államközi szerződéshez. Az amerikai külügy ugyanis korábban már leszögezte, hogy a szövetségi kormánynak egyszerűen nincs hatásköre oktatási ügyekben, szerződni csak tagállami szinten lehet, ezért a magyar kormány már elfogadja, ha New York Állam kötne egy megállapodást a kormánnyal a CEU-ról. New York állam vezetése pedig már korábban közölte, hogy készek egy ilyen megállapodás aláírására. Második feltétel Persze még ezek után is teljesülnie kellene a másik legfontosabb törvényi feltételnek, miszerint az egyetemnek Amerikában (ezek után praktikusan New York Áilam területén) is rendelkeznie kellene legalább egy saját karral, amelyik ott oktatási tevékenységet folytat és diplomát ad ki. A kormány hirtelen jött rugalmasságát látva ugyanakkor nem lenne meglepő - és erre magyar kormányzati források már utaltak is — ha ezt szintén „okosban” oldanák meg. Vagyis a CEU kötne valamilyen együttműködési megállapodást egy ottani egyetemmel, amit a magyar kormány elismerne a szükséges feltételnek, miszerint így a CEU már Amerikában is „működik”. Biztos a maradás? A CEU vezetése mindenesetre a héten bejelentette a budapesti épületük további bővítését (egy szakaszt éppen tavasszal, a botrány kirobbanása idején fejeztek be és adtak át), ami szintén arra utal: biztosra veszik, hogy maradnak Magyar- országon. A Velencei Bizottság ugyanakkor szintén a héten egy előzetes állás- foglalásában több ponton is élesen kritizálta a jogszabályt, többek között azért, mert egyeztetés nélkül fogadták el és a CEU ellehetetlenítésére irányul. Kosa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője erre úgy reagált, hogy a Velencei Bizottságot is Soros György irányítja. Az ügy mindenestre októberben az Európai Bizottságban folytatódik majd, mert ez a testület szintén vizsgálatnak vetette alá a jogszabályt. Elképzelhető, hogy addigra a szükséges megállapodások is megszületnek és rendeződhet az egyetem sorsa. Egyszerűbb lesz kitiltani a dízelautókat a városból 9,50 euró járhat, ha hazai gyógyfürdőbe megy RÖVIDEN Bašternák fizet és megússza Pozsony. Kihallgatta a Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség Ladislav Bašternák nagyvállalkozót, aki ellen adócsalás gyanúja miatt indított vizsgálatot a NAKA. Bašternák élt a törvény adta tevékeny megbánás tanúsításának lehetőségével. Ez azt jelenti, hogy ha kifizeti a 2 millió eurós adóhátralékát, akkor gyakorlatilag további következmények nélkül lezárják az ellene folyó vizsgálatot. Bašternák 2012-ben hét lakást vásárolt 12 millió euróért, ám az ingatlanok valós ára jóval magasabb volt, így indokolatlanul igényelte vissza értük az adót. (SITA, ie) Danko mellébeszélt, ma színt vall Pozsony. Andrej Danko pártelnök bár megtörte hallgatását, de a SITA hírügynökségnek adott interjújában sem a kormány- válságról, sem pedig az új oktatási miniszter személyéről nem közölt konkrétumot. Az SNS elnöke csupán azt hangsúlyozta, hogy a 2016-os kormányalakításkor is szakemberekre támaszkodott. Ma letelik Danko négynapos szabadsága, várhatóan az új oktatási miniszterrel és a koalíciós válsággal kapcsolatban is megszólal, (sita, ie) DEMECS PÉTER A közszolgálati médiának kell majd kötelezően tájékoztatnia a lakosságot a légkör állapotáról, a városokból pedig egyszerűbb lesz kitiltani a dízelautókat. A kormány múlt héten elfogadta a légkörről szóló törvényt, amely idén novemberben léphet hatályba. Pozsony. Az ország történetében eddig egyszer sem volt érvényben olyan sok helyen és olyan hosszan tartó szmogriadó, mint idén év elején. Az alacsony légnyomás és minimális légmozgás miatt napokig megmaradtak a levegőben az egészségre káros apró porrészecskék. A helyzet annyira súlyos volt, hogy az önkormányzatok egyes régiókban nem javasolták a szabad levegőn való tartózkodást. „Év elején olyan szmoghelyzettel szembesültünk, amilyenhez nem voltunk hozzászokva. Több polgármester is kifogásolta, hogy nem jutottak kellő információhoz. Az új jogszabály javít az emberek tájékozottságán és egyben olyan intézkedéseket is bevezet, amelyekkel hatékonyan küzdhetünk a légszennyezés ellen” - mondta Sólymos László környezetvédelmi miniszter. Az új törvény szerint a közszolgálati média fog kötelezően tájékoztatni a légkör szennyezettségéről. Ha Szlovákia valamely régiójában romlik a levegő minősége, a Szlovák Hidrometeorológiai Intézet (SHMÚ) riasztást ad ki, amiről a közszolgálati médiáknak két órán belül tájékoztatni kell a lakosságot. Ha a helyzet nem változik, naponta legalább kétszer kötelesek megismételni a figyelmeztetést. Reggel 7 és délután 17 órakor. A járási hivatalok és a települések polgármestereinek tájékoztatására az SHMÚ a Belügyminisztérium által működtetett polgárvédelemi információs rendszerét használja majd. A médiákon kívül az önkormányzatok is figyelmeztetik a lakosságot, mégpedig a riasztás kiadásától számított hat órán belül. A törvény lehetőséget ad az egyes településeknek is arra, hogy alacsony kibocsátású zónákat jelöljenek ki. Ezek lényege, hogy kitiltsák a belvárosokból a légkört különösen szennyező gépkocsikat. Minden bizonnyal az öregebb gyártású dízelautókat érintené majd a korlátozás. Csak a megadott kategóriába tartozó, környezetvédelmi plakettel megjelölt jármüvek hajthatnak majd be ezekbe az övezetekbe. Egyelőre nem tudni, hogy néz ki majd ez a korlátozás a gyakorlatban, a feltételeket ugyanis az adott településnek kell meghatároznia általános érvényű rendeletben; s módosítani kell a közúti forgalomról és a városi rendőrségről szóló törvényt is. A környezetvédelmi plakettek kiadását a belügyminisztérium szabályozza majd rendeletben. ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A pénzügyminisztérium adókedvezményekkel szeremé rávenni a lakosságot arra, hogy szabadságát a szlovákiai gyógyfürdőkben töltse. Az ellenzék szerint azonban a szaktárca által kidolgozott javaslat, amire e héten a kormány is rábólintott, csak olcsó propagandafogás. A pénzügyminisztérium szeretné felpörgetni a hazai fürdőturiz- must. „Ennek érdekében olyan közvetett támogatásokat szeretnénk nyújtani a lakosságnak, amelyeknek köszönhetően egyre többen döntenek majd a hazai nyaralás mellett” - nyilatkozta Peter Kažimír (Smer) pénzügyminiszter. A szaktárca javaslata szerint, amire a múlt heti ülésén a kormány is rábólintott, és amelyet a parlament várhatóan szeptemberi ülésén vitat meg, azok az alkalmazottak, akik legalább 50 eurót fizetnek valamelyik hazai fürdőben, az éves adóalapjukból 50 eurót írhatnak le. Akik már voltak fürdőben, azok tisztában vannak vele, hogy az 50 euró viccesen alacsony összegnek számít, a valóság azonban ennél is árnyaltabb. „Szimbolikus szembe- köpés” - így értékeli a pénzügyminisztérium javaslatát Eduard Heger, az ellenzéki OĽaNO parlamenti képviselője. Heger szerint senki sem vitatja, hogy a hazai turizmust támogatni kell, a pénzügy most bejelentett intézkedése azonban az ellenzéki képviselő szerint nem számít valódi ösztönzésnek. „Nem szabadna megfeledkeznünk arról, hogy az adóalapból leírható tételről van szó, vagyis az alkalmazottak számára a valódi megtakarítás csupán 9,50 euró lesz, miközben egy standard, 3 napos üdülés egy hazai fürdőben átlagosan 200 euróba kerül. Ehhez képest a 10 eu- rónál kisebb támogatás elenyészőnek számít” - mondta Heger. Szerinte míg a kormány ilyen szimbolikus összeggel próbálja meg kiszúrni az alkalmazottak sze„Szimbolikus szembekö- pés. Az alkalmazottak számára a valódi megtakarítás csupán 9,50 euró lesz." Eduard Heger, OLaNO mét, az egészségbiztosítók évről évre kevesebbet költenek a gyógyfürdői ellátásra. Ez az összeg az elmúlt hét évben a felére csökkent. „A kormánynak tudomásul kellene vennie, hogy a hosszabb gyógyfürdői kezelés a gyógyulást szolgálja, az államnak így elsősorban ez utóbbi támogatására kellene nagyobb összeget fordítania” - tette hozzá Heger. (mi, TASR) Michael Ignatieff, a CEU rektora
