Új Szó, 2017. augusztus (70. évfolyam, 176-201. szám)
2017-08-17 / 190. szám, csütörtök
WWW.UJSZO.COM ■ UJSZO(®UJSZO.COM ÁJJJVTFGFS7SFCÍ JĹ VI / l 1 jLVJJJOZ^Oi^VJ A juhokat és a kecskéket VESZÉLYEZTETŐ BETEGSÉGEK Vírusok, baktériumok, gombák, paraziták - fertőző betegségek forrásai, melyek a kecskét és a juhot egyaránt veszélyeztetik. A nem fertőző kórokok is igen változatosak - hibás takarmányozás, mérgezések, mechanikai fizikai és kémiai ártalmak stb. A családi gazdaságokban is fontos ezek felismerése és azonnali szakszerű gyógyítása. KULLANCS- ENCEPHALITIS - ACYVELŐGYULLADÁS Kórokozói a flavivíru- sok, melyeknek ellenálló képessége kicsi, a természetben csak ízeltlábú vektorokban és a fertőzött gazdaszervezetekben maradnak fenn. Hordozói a kullancsok és különféle szúnyogok. A kullancsok által terjesztett flavivírusos fertőzések közül kiemelten fontosak az encephalitis vírusok okozta betegségek. A kul- lancs-encephalitis elsősorban az ember lázas, az esetek egy részében idegrendszeri tünetekkel is járó betegsége. A háziállatokban tünetek csak ritkán alakulnak ki. A betegség Európában mindenütt, így nálunk is előfordul. A vírusra az ember, a haszonállatok, a vadon élő kérődzők, a rágcsálók és számos madárfaj is fogékony. A vírus a kullancsok és az adott területen élő rágcsálók között cirkulál. Mivel a kullancsok a vírus biológiai hordozói, bennük a vírus el is szaporodik, az utódokra is átjut, és éveken keresztül fennmarad. A fertőzés a kullancsok csípése útján történik, de nyers tej és tejtermékek is okozhatják. Emberben és állatokban egyaránt előfordulhat tünetmentes átvészelés. A kullancscsípést követően virémia alakul ki, amely rendszerint csupán néhány napig tart. Állatokban a fertőzés tünetmentes marad, a virémia időszakában a vírus a tejjel ürülhet. A fertőzött állatok vérében ellenanyagok jelennek meg, a háziállatok a vírustól rövid idő alatt megszabadulnak. ■ Tünetek: Embereken a tünetek a kullancscsípést követően 1-2 hét múlva jelentkeznek, többnyire kétfázisú lázzal, influenzaszerű tünetekkel, majd az esetek egy kis részében 7-10 nap múlva újabb lázas hőemelkedés mellett idegrendszeri tünetek, fejfájás, nyugtalanság, görcsök alakulhatnak ki. A betegség lefolyása az esetek túlnyomó többségében jóindulatú. A betegség kórjelzése állatokban csak a vírusnak az agyvelőből való kimutatásával, valamint a vérsavóban emelkedő titerben megjelenő ellenanyagok kimutatása alapján lehetséges. ■ Megelőzés és kezelés: A megelőzésben a kullancsirtás, nyári időszakban az állatok inszek- ticid szerekben való fürdetése, illetve ilyenekkel való lepermetezése vehető igénybe. Az embernél fontos a felvilágosítás, a kullancsok mielőbbi eltávolítása, a nyers tej és a belőle készült termékek fogyasztásának a kerülése, és a megelőzés céljára inaktivált, tisztított vírust tartalmazó oltóanyagok is rendelkezésre állnak SÚRLÓKÓR - SCRAPIE A juhok és a kecskék végzetes kimenetelű agyve- lőbetegsége. Évszázadok óta ismert, a juhnyájakban világszerte elterjedt betegség; eddig nincs konkrét adatunk arról, hogy az ember megbetegedéshez köze lenne. A lappangási idő rendkívül változatos és hosszú, inkább csak idősebb állatokban mutatkoznak a betegség tünetei. ■ Tünetek: Juhokban az első tünetek az állatok tudatzavaráról tanúskodnak, a betegek elmaradoznak a nyájtól, izgatottá, esetleg agresszívvé válnak. Jellemző tünet az intenzív viszketés. A juhok folyton rágják, nyalják és dörzsölik az oldalukat. Kecskékben a betegség a bőr túlérzékenységével jár, de nincs viszketés. ■ Kezelés: A beteg állatokat kezelésére nincs lehetőség. A súrlőkór felszámolására szigor.ú állategészségügyi rendszabályok érvényesek. HÖRGŐÉS TÜDŐGYULLADÁS Ez a kórkép juhoknál és kecskéknél is meglehetősen gyakori, és gyakran együtt jár a felső légutak betegségeivel is. Legtöbbször fertőző eredetű, és állományszintű megbetegedéseket idéz elő. Juhokban a tüdőgyulladást vírusok, baktériumok és paraziták is okozhatják. ■ Tünetek: A heveny hörgő- és tüdőgyulladásban szenvedő juhok bágyadtak, fáradékonyak, társaiktól elmaradoznak. Nem ritkán a testhőmérséklet emelkedése, orrfolyás, köhögés és nehezített légzés figyelhető meg. A tüdő- gyulladás megállapítása nem okoz nehézséget a klinikai tünetek alapján ■ Kezelés, megelőzés: A betegség kezelésében nagyon fontos az oki gyógykezelés, a megelőzésben pedig a hajlamosító tényezők kiküszöbölése. Legközelebb a rühös- ségről és a bőrgombásodásról lesz szó. Dr. Pleva László, a Gazda PT elnökségi tagja Tisztelt doktor úr, meg szeretném megkérdezni, hogy lehet-e napraforgószemmel és árpaszalmával etetni a nyulakat. Válaszát köszöni egy marcelházai olvasó. rított változata, a széna. Fontos, hogy mindig friss, aromás illatú réti szénát kínáljunk az állatoknak, ami mindig legyen a nyulak előtt, így ebből folyamatosan ehetnek. A szoktatás fokozatosan történjen, mivel ha hirtelen nagy mennyiségben jutnak a nyulak frissen kaszált fűhöz, emésztési problémák alakulhatnak ki náluk. A nyulak magvakkal való etetése sarkalatos kérdés. Néhány szak- irodalomban tiltják a kukorica, napraforgó, tökmag és más olajos magok etetését. A nyulak szívesen fogyasztják ezeket, de a velük való huzamosabb ideig tartó etetés májelzsíro- sodást okoz. Az árpa, búza, zab keveréke viszont mértékkel adható nekik - egy nyúl napi adagja ebből is legfeljebb csak egy kávéskanálnyi lehet. Az árpaszalmát nem ajánlom a nyulak etetésére, hiszen a nyulak táplálékának legnagyobb részét a fű kell, hogy képezze, illetve ennek száAZ ÁLLATORVOS VÁLASZOL - DR. PLEVA LÁSZLÓ ROVATA 2017. Augusztus KERTésUDVAR ^
