Új Szó, 2017. augusztus (70. évfolyam, 176-201. szám)

2017-08-17 / 190. szám, csütörtök

Zöldségeskert www.ujszo.com ■ u;szo(®ujszo.com ■ tm V/ 1 KJ J—* VJ iw KJ X\ A\ A AUGUSZTUSI körkép NÉHÁNY MEGÜRESEDETT ÁGYASUNKBA VETHETÜNK MÉG ZÖLDTRÁGYÁNAK VALÓ MUSTÁRT, HOGY NE PERZSELJÉK A NAPSUGARAK A TALAJT. Az augusztusi kertben még mindig rengeteg a tennivaló - vannak termények, melyeket most takarítunk be, vannak, amiket még mindig öntözni kell, ráadásul a gyomtalanítás és a talaj lazítása, kapálása is elég tennivalót ad. ÉRIKA DINNYE! A dinnye a hónap gyümöl­cse. A szabadföldbe vetett sárgadinnye is nyár derekán, végén érik. Az illatos, a ko- csányukról könnyen leváló terméseket szedjük. Az érett termés pár napig hűvös he­lyen eltartható. A görögdinnye nem képes az utóérésre, a túlérett dinnye pedig értékét veszti, ezért jó, ha tisztában vagyunk azzal, melyek a szedésre érett ter­més jellemzői: a terméssel szemben levő kacsok elszá­radnak, megkopogtatva mély, kongó hangot ad, reggelente harmatos, a hasi, talajjal érint­kező része sárgás színű. A dinnyét célszerű reggel szedni, majd hűvös helyen tárolni. A felmelegedett diny- nye a szállítás és a tárolás so­rán is gyorsan romlik. MÉG MINDIG ÖNTÖZNI KELL! Némely zöldségfélének még augusztusban is bő­séges öntözésre van szük­sége, különösen kánikulá­ban. A paradicsom 30-35, a paprika 35-40, az uborka 25-30 mm vizet igényel hetente, de az uborkának napi frissítő öntözésre is szüksége van. A karalábét és karfiolt leg­alább 2-3 naponta 5-10 mm vízzel öntözzük. A gyökér­zöldségeket sekélyen kapál­juk, és 20-25 mm vízzel ön­tözzük. A zellernek legalább van szüksége. Természete­sen az öntözőadag nagysá­ga függ az időjárástól, a talaj szerkezetétől is. Minél jobb a talaj szerkezete, annál .több vizet tud befogadni. Minél mélyebb a termőréteg, an­nál többet tud a befogadott vízből raktározni. A talaj ter­35 mm vizet adjunk, « céklának 25 mm-t - utób­bi lúdtojás nagyságú terméseit már most Elhasználhatjuk. A fejes és kelkáposz­tának, a karfiolnak és a bimbóskel­nek 40 mm vízre mőrétegének mélyítése, a vízkapacitás növelése igen fontos feladatunk. Az őszi karfiolt rátört le­véllel védjük a tűző naptól, a bámulástól. A vízhiánytól is óvjuk, mert rózsái aprók maradnak, bámulnák és ki­virágoznak. A HAGYMA BETAKARÍTÁSA Ebben a hónapban befejezi fejlődését a vöröshagyma. A betakarítás ideje akkor ér­kezik el, ha a levelek sárgulni kezdenek, maguktól elterül­nek a földön, a hagymanyak jól behúzódik. A magról vetett hagymát augusztus végén, szeptem­ber elején, a dughagymáról ültetettet valamivel koráb­ban szedhetjük. Száraz időt válasszunk a betakarításra, a kihúzott fejeket hagyjuk a na­pon száradni pár napig. A leszáradt levél-és gyökér­maradványoktól, szennye­ződésektől tisztítsuk meg. A sérült fejeket válasszuk ki azonnali felhasználásra, a többit szikkasszuk. Csak egészséges, fertőzéstől, sé­rüléstől mentes hagymát tároljunk. Fonatba fűzhet­jük, faládába is rakhatjuk, de raschel (kötött) zsákba is he­lyezhetjük. Száraz, szellős he­lyen kell majd tárolni a fagyok beálltáig. Utána fagymentes helyre vigyük. Betegségek: A rosszul záró­dó nyakú, csapadékos időben betakarított hagymát a botri- tisz károsíthatja. A rothadt ré­szeken megjelenő egérszürke penészgyepről és az ebben keletkezett fekete, szabályta­lan, kemény képződmények­ről ismerhetjük fel. Fertőzési forrás a talaj, a fertőzött dug- hagyma és a mag. Másik veszélyes betegsége a fuzáriumos rothadás: a hagy­matönk rothad, a gyökerek el­halnak, a rothadó foltokon ró­zsaszín penészgyep fejlődik. Fucsek Margit KERTÉSZMÉRNÖK Ennek a nálunk még kevés­bé ismert zöldségfélének a termesztése valószínűleg aló. században kezdődött Spanyolországban, s innen került tovább Nyugat- és Dél-Európába, ahol ma leginkább elteq’edt. Ismerjük meg A FEKETEGYÖKERET! cm legyen. Az elve­tett magok 12-14 nap múlva kel­nek ki. A növények gyengék, gyomokra érzékenyek, ezért laza, porhanyós talaj szükséges számukra. Ke- lesztő és csapadékpótló öntözésre is szükség van. Mindenütt termeszthető, de a középkötött talajok a legkedvezőbbek számá­ra. A monokultúra nem megfelelő számára, ezért A téli időszak zöldsége, ősztől tavaszig fogyasztha­tó. Fészkes virágú növény, az első évben gyökeret és levélzetet fejleszt, majd a második év- ben virágszárat, **" amit eltávolí­tunk, hogy ne ro­moljon a gyökér minősége. Gyökeré­nek színe kívül barna, barnásfekete vagy fekete. In­nen származik elnevezése is. Könnyen, pattanva tö­rik, ezért a betakarításánál erre vigyázni kell. Hosszú, hengeres a vége felé elkes­kenyedő. Hossza 30 cm, vastagsága 3 cm. Belső szí­ne fehér, tejnedvet tartal­maz. Egy- és kétéves tech­nológiával termeszthető. Az elsőnél márciusban vetjük, és októberben taka­rítjuk be. A második tech­nológiánál augusztusban állandó helyre vetjük, és a következő év őszén kell be­takarítani. Vetése 3-4 cm mélyre történjen, sortávol­sága 30, tőtávolsága 6-10 KERTesUDVAR 2017. augusztus önmaga után csak 2-3 év múlva kerüljön ugyanarra a területre. Hidegtűrő, a telet gyökere és levelei is jól viselik. A félárnyékot is jól tűri, de árnyék nélkül még erősebb a fejlődése. A makroelemek közül főleg káliumra van szük­sége. Az istállótrágya is jó számára, de legjobb, ha azt az előveteménye kapja. Ápolása kapálásból, öntö­zésből, esetleg ritkításból áll. Betegsége, kártevője nagyon kevés van, leggyak­rabban a lisztharmat ellen kell védeni. Betakarításakor a gyöke­ret kiássuk, ügyelve arra, hogy ne sérüljön. A beta­karítás nagy odafigyelést kíván, hogy a gyökér ne sé­rüljön meg, mert a tejnedv elfolyik, és a gyökér rágós­sá válik. A rátapadó földet és a lombot levágjuk róla. Tárolhatjuk úgy, mint a sár­garépát, pincében is. (fm)

Next

/
Thumbnails
Contents