Új Szó, 2017. augusztus (70. évfolyam, 176-201. szám)

2017-08-16 / 189. szám, szerda

201 SPORT 2017. augusztus 16.1 www.ujszo.com Nincs még döntés Tóth ügyében A Szlovák Atlétikai Szövetség fegyelmi bizottsága szakértőkkel vizsgáltatja át a gyalogló által benyújtott anyagot Matej Tóth kis győzelemnek értékeli, hogy a fegyelmi bizottság át akarja vizsgálni a bizonyítékait (Jozef Jakubčo felvétele) BŐDTITANILLA A Szlovák Atlétikai Szövetség fegyelmi bizottsága nem tudta egyértelműen megállapítani, hogy Matej Tóth élt-e tiltott szerekkel vagy módszerekkel, így a gyalogló által benyújtott bizonyítékokat szakértőkkel fogja átvizsgáltatni. Az ügy így még további hetekig húzódhat, de az olimpiai bajnok bizakodó. „A fegyelmi bizottság megállapí­totta, nem nyert egyértelműen bizo­nyítást, hogy tiltott szerek vagy módszerek használatára került volna sor. Matej Tóth részletes dokumen­tációt nyújtott be, amelynek elemzé­sére szakértőket kérünk fel” - mond­ta tegnap délután, Matej Tóth meg­hallgatása után az újságírók előtt Ivan Čilík, a Szlovák Atlétikai Szövetség fegyelmi bizottságának elnöke. 250 oldal, 25 melléklet Matej Tóth, akinek versenyzési jo­gát azután függesztette fel a nemzet­közi szövetség (IAAF), hogy statisz­tikai eltéréseket talált a biológiai út­levelében, hangsúlyozta, nem mond­hat konkrétumokat az ügyről, de azt elárulta, hogy a védekezése 250 ol­dalnyi anyagot tesz ki, 25 melléklete van, és hat ország hét szakértőjétől tartalmaz szakvéleményt. „Termé­szetesen kész vagyok együttmű­ködni, ha további vizsgálatokra lenne szükség” - tette hozzá Tóth, hang­súlyozva, továbbra is elutasít min­dennemű doppingvádat. „Az IAAF és a WADA a számos doppingteszt el­lenére - pályafutásom során több mint százszor adtam mintát - soha nem talált nálam semmilyen tiltott szert. A személyem elleni vádak csak statisztikai eltérések alapján kelet­keztek, és nem veszik figyelembe az egyéni variabilitásomat, valamint a mintavételt megelőző körülménye­ket” - mondta az atléta. A fegyelmi bizottság elnöke hoz­zátette, azért van szükség arra, hogy Tóth terjedelmes bizonyítékait szakértők vizsgálják, mert a bizott­ság öt tagja nem szakértője az or­vostudománynak és közelebbről a hematológiának. Az SAZ szintén külföldi szakértőket szeretne felkér­ni a bizonyítékok elbírálására, hogy a kétség leghalványabb árnyéka se vetülhessen rájuk. Még hetekig húzódhat Doppinggyanú esetén ugyanis a nemzeti sportági szövetség illetékes dönteni, amely az ítéletet - vagyis azt, hogy az atléta megszegte vagy nem szegte meg a doppingellenes szabályokat - továbbküldi a nemzet­közi szövetség illetékes szervének (az IAAF esetében ez az ún. AIU, az Athletics Integrity Unit, azaz az at­létika integritásáért felelős szerve­zet). Ha az egyetért vele, akkor az ügy lezárul, ha nem, akkor fellebbezhet a lausanne-i Sportdöntőbíróságon. „250 oldalnyi anyagot áttanulmá­nyozni nem kevés idő, így nem tu­dom megjósolni, mikor születhet végleges döntés. Biztos, hogy még legalább néhány hétig elhúzódik az ügy” - fogalmazott Cilik. A érvényben lévő előírások ugyanis nem határoznak meg konk­rét időpontot, meddig kell döntés­nek születnie egy-egy ügyben, csak az van előírva, hogy a felfüggesztést követő hatvan napon belül le kell zajlania az első meghallgatásnak. Utána azonban mind a sportolónak, mind a fegyelmi bizottságnak „mél­tányos idő” áll a rendelkezésére a bi­zonyítási folyamatban. Tóth megkönnyebbült Matej Tóth kiegyensúlyozottnak tűnt a sajtótájékoztatón, s bár lát­szott rajta, hogy megviselték az elő­ző hetek eseményei, többször el is mosolyodott. „Azt gondolom, én a legnehezebben már túl vagyok. Össze kellett állítanom az érvelést a saját védelmemre, és ezt bizonyíté­kokkal kellett alátámasztanom. Ez nem volt egyszerű folyamat, lelki­leg is megviselt. Örülök, hogy itt most nem olyan döntés hangzott el, amely engem büntetne, már ez is egy kis győzelem. Természetesen a fo­lyamat még tart, de érzek egyfajta megkönnyebbülést, hogy az érvelé­sem jól felépített. Nem tudom el­képzelni, hogy az alapján bárki is arra a következtetésre jutna, hogy tiltott szereket használtam, ezért most optimista vagyok” - nyilat­kozta Tóth. Elvekről van szó A világ- és olimpiai bajnok gya­logló a meghallgatás előtt több lap­nak úgy nyilatkozott, neve megtisz­títása élete eddigi legnagyobb harca, mert már nem csak a sportról van szó. „Nem az a lényeg, hogy verse­nyezhetek-e még, hanem az, hogy egy csapásra, statisztikai eltérések alapján az elveimet kérdőjelezték meg. Olyasmivel vádolnak, ami el­len világéletemben harcoltam. Ezért fogalmaztam úgy, hogy ez már élet­halál harc” - magyarázta Tóth, aki tavaly a Slovenská atletika című szakfolyóiratban és a riói győzelmét követő sajtótájékoztatón is kemé­nyen felszólalt a dopping ellen, és az eltiltott orosz atlétákat is bírálta. Ártatlant védeni Tóth megjegyezte, ügyvédje egy­szer tréfásan úgy fogalmazott, a vi­lágon a legnehezebb dolog ártatlant védeni, mert ha az ember bűnöst véd, akkor pontosan tudja, milyen sla- masztikából kell kimentenie. A doppingellenes küzdelem pedig pontosan a visszájára fordítja az ár­tatlanság vélelmét - itt nem a dop­pingellenőröknek kell bizonyítani­uk, hogy a sportoló doppingolt, ha­nem a gyanúba keveredett sportoló­nak kell bizonyítékokat benyújtania, amelyek minden kétséget kizáróan alátámasztják az ártatlanságát. „De nem lenne helyes, ha most úgy próbálnék védekezni, hogy a bioló­giai útlevelek rendszerét támadnám. Ilyenek a szabályok, én igyekszem az érvelésemben bizonyítékokkal alátámasztani, miből fakadhattak az eltérések a biológiai útlevelemben” -mondta Tóth. Mint egy vb-felkészülés A biológiai útlevélben található eltérések nem minden esetben utal­nak doppingszer használatára. A biológiai útlevél a sportoló biológiai paramétereit tartalmazza egy adott, hosszabb időszakból. Egy hemato­lógiai és egy szteroid modulból áll. A referenciaértékeket a teljes embe­ri népesség statisztikai értékei alap­ján határozzák meg, és ha a sportoló néhány értéke túllépi ezeket, akkor doppinggyanúba keveredhet, még akkor is, ha nem használt tiltott szert. Az eltérések betegségre is utalhat­nak. Tóth azonban a folyamatban lé­vő ügyre tekintettel semmi közeleb­bit nem árulhatott el a saját eredmé­nyeiről. A bizonyítási folyamatot ahhoz hasonlította, mint amikor egy világ- versenyre készül. „A kemény mun­ka és a felkészültség itt is meghozza az eredményt - hangsúlyozta a spor­toló. - Csak az a különbség, hogy míg a gyaloglás számomra élvezet, és nem élem meg szenvedésként, ez azért elég kemény időszak volt. De bízom benne, hogy a mostani erő­feszítéseimnek is meglesz az ered­ménye.” Buffon, Cristiano Ronaldo vagy Messi lesz az év játékosa Gianluigi Buffon, Cristiano Ronaldo vagy Lionel Messi lesz az óv játékosa az Európai Labdarúgó-szövetsógnól. A győztest jövő csütörtökön Mo­nacóban hirdetik ki a Bajnokok Li­gája csoportkörének sorsolása al­kalmával. A nőknél versenyben van még a magyar származású, német váloga­tott Marozsán Dzsenifer, valamint a dán Pemille Harder és a holland Li- eke Martens. Messi és Cristiano Ronaldo már két-két alkalommal nyerte el a díjat. A Barcelona argentin támadója a 2010/11 -es és 2014/15-ös, míg a BL- címvédő Real Madrid portugál játé­kosa a 2013/14-es és a 2015/16-os idényt követően lett a legjobb. Raj­tuk kívül Andrés Iniesta (2011/12) és Franck Ribéry (2012/13) végzett már elsőként. Ronaldo újabb díjat zsebelhet be Idén először díjazzák külön az elő­ző BL-szezon legjobb kapusát, vé­dőjét, középpályását és támadóját, valamint az EL-szezon legjobb játé­kosát. A posztonkénti díjak szűkített listáján többek között Leonardo Bo- nucci (Juventus, most AC Milan), Marcelo (Real Madrid), Luka Mod­rie (Real Madrid), Jan Oblak (Atlé- tico Madrid), Paulo Dybala (Juven­tus) és Toni Kroos (Real Madrid) is jelölt. Az Év játékosa-szavazás hármas, szűkített listája a BL, valamint Eu­rópa Liga előző csoportkörében sze­replő nyolcvan klub vezetőedzőjé­nek (saját játékosukra nem szavaz­hattak) és 55 újságírónak a szava­zatai alapján állt össze. Néhány napja már a 2016/17-es UEFA-idény legszebb góljára is le­het voksolni. A díj egyik esélyese Mario Mandzukic (Juventus) BL- döntőben lőtt ollózós találata. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents