Új Szó, 2017. augusztus (70. évfolyam, 176-201. szám)

2017-08-15 / 188. szám, kedd

8 |

RÖVIDEN

Elrabolták a volt líbiai kormányfőt

Tripoli. A líbiai fővárost uraló egyik fegyveres csoport tegnapra virradóra elrabolta Tri- poliban Ali Zejdán volt líbiai kormányfőt. Értesülések szerint a politikust belvárosi hoteljéből a Tripoli forradalmi brigádok nevű milícia hurcolta el. Úgy tudni, a fegyveres szervezet a Fájez esz-Szarrádzs vezette, ENSZ által elismert líbiai nemzeti egységkormánynak tartozik engedelmességgel. Ali Zejdánt, aki 2012 és 2014 között látta el Líbia kormányfői tisztségét, 2013 októberében egyszer már elrabolták. (MTI)

Orosz robbantásra készülő terroristák

Moszkva. Öngyilkos robbantásos merényletekre készülő isz- lamistákat vett őrizetbe az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB). Az FSZB szerint a moszkvai régióban elfogott, az Iszlám Államhoz tartozó terroristák nagy erejű robbantások sorozatát tervezték végrehajtani Moszkva forgalmas helyem, egyebek között közlekedési objektumokban és bevásárlóközpontokban. A különleges műveletben elfogott csoport egy orosz állampolgárból és három közép-ázsiai tagból áll. (MTI)

Iszlamista ölt meg egy török rendőrt

Isztambul. Az Iszlám Állam terrorszervezet egyik feltételezett tagja Isztambulban leszúrt egy török rendőrt, aki belehalt sérüléseibe. A rendőrség az elkövetőt egy, a dzsihádista szervezet elleni akció során vette vasárnap őrizetbe. A férfit azzal gyanúsították, hogy pokolgépes merényletet készült végrehajtani. A rendőrség székhelyén folytatott kihallgatása során hirtelen kést ragadott és egy rendőrre támadt. A gyanúsítottat a leszúrt rendőr társai lelőtték. (MTI)

Politikai patthelyzet van Koszovóban

Pristina. Ismét döntésképtelen volt tegnap a koszovói parlament, mivel a 120 képviselő közül mindössze 53 jelent meg az ülésen, amelyen meg kellett volna választani a házelnököt és helyetteseit. A pristinai törvényhozás alakuló ülése augusztus 3-án kezdődött, és amennyiben péntekig nem választják meg a parlament elnökét, újra előrehozott választást kell tartani a balkáni országban. Ennek várható időpontja feltehetőleg október 22. lehet. A parlament munkáját - az előző három üléshez hasonlóan - éppen a júniusi előrehozott választás győztes koalíciója lehe- tetlenítette el. Ez azt jelenti, hogy az úgynevezett háborús koalíció miniszterelnök-jelöltjének, Ramush Haradinajnak az állításával ellentétben, nincs meg a kellő támogatottság sem a házelnök, sem a leendő kormány megszavazásához. (MTI)

KÜLFÖLD

2017. augusztus 15.1 www.ujszo.com

Terror a kávézóban

Dzsihádisták mészároltak az afrikai Burkina Faso fővárosában

MTI-ÖSSZEFOGLALÓ

Ouagadougou. Vóget értek a dzsihádisták elleni biztonsági műveletek a Burkina Faso fővárosában, Ouagadougouban elkövetett terrortámadás után - jelentette be Remis Dandjinou, a nyugat-afrikai államhírközlási minisztere. A vasárnap este megtámadott Aziz Istanbul kávézó ás étterem szomszédságának átfósülóse ás biztosítása még napközben is tartott.

A külföldiek körében is népszerű kávéház elleni merényletben a legfrissebb adatok szerint 18-an vesztették életüket, és legalább nyolcán megsebesültek, közülük többen életveszélyesen. Az áldozatok között van két kuvaiti, egy kanadai, egy francia, egy szenegáli, egy nigériai, egy libanoni és egy török állampolgár, valamint egy másik török állampolgár megsebesült. Roch Marc Christian Kaboré, az afrikai ország elnöke Twitter-üzenetében elítélte a „szörnyűséges támadást”, és leszögezte: Burkina Faso nem adja meg magát a terrorizmusnak.

Franciaország felszólította állampolgárait, hogy kerüljék el a burki- nai főváros központjában található kávézó környékét. A párizsi külügyminisztérium tegnapi közleményében terrortámadásnak minősítette a történteket. Emmanuel Mac- ron elnök is közleményt adott ki, amelyben leszögezte, hogy Párizs elkötelezett marad a terrorcsoportok elleni harcokban a régióban. A csendőrség egyik névtelenül nyilatkozó tisztje elmondta, hogy legalább két, kalasnyikowal felfegyverzett támadó érkezett a helyszínre este 9 körül. Az étterem egyik dolgozója ezzel szemben azt mondta, hogy három férfi állt meg összkerék- meghajtású járművével az étterem előtt este fél 10-kor, majd tüzet nyitott a teraszon ülő vendégekre. A helyszínre érkező biztonsági erők két terroristát semlegesítettek. A támadók pontos számát nem közölték. Az összecsapás során a támadók túszokat is ejtettek.

Az Áziz Istanbul mintegy 200 méterre található a Café Cappuccinótól, ahol 2016 elején 30 halálos áldozattal és 71 sebesülttel járó terrortámadást hajtott végre az al-Kaida terrorhálózat észak-afrikai szárnya (AQIM). A nyugat-afrikai Burkina

A külföldiek körében is népszerű kávéház elleni merénylet túszszedésbe, majd heves tűzharcba torkollott Ouagadougouban (tasr/ap)

Faso a világ legszegényebb államai közé tartozik. Északon Malival határos, ahol számos iszlamista csoport tevékenykedik, de a szélsőségesek száma országon belül is egyre nő.

Líbia megszűri a menekülteket

Róma. A nem kormányzati szervezetek (NGO) munkáját szabályozó magatartási kódex és a líbiai partok ellenőrzésének szigorítása fordulathoz vezetett a földközi-tengeri migrációban Angelino Alfano olasz külügyminiszter szerint, aki következő lépésként a nemzetközi jog szerinti migránstáborok felállítását jelölte ki Líbiában. Olasz értesülések szerint a Líbia és Olaszország közötti tengerszakaszról teljesen eltűntek azNGO-khajói. Az Orvosok Határok Nélkül és a Sea Eye után a Savé the Children nevű segélyszervezet is bejelentette, felfüggeszti mentőmunkáját a líbiai partoknál. Angelino Alfano kijelentette, hogy a fordulat Fájez esz-Szarrádzsnak, az ENSZ által elismert líbiai nemzeti egységkormány miniszterelnökének köszönhető, mert segítséget kért Olaszországtól és Európától a líbiai partok ellenőrzéséhez: az így kapott eszközökkel és forrásokkal Líbia megerősítette parti őrségét, valamint növelte hatáskörét a partjai előtti tengeren, ezzel lényegében kitiltotta az ország felségvizeiről a nem kormányzati szervezetek mentőhajóit. Áz olasz partokra júliusban 10 160- an érkeztek Észak-Afrikából, ez 57%-os csökkenést jelent a júniusihoz képest. (MTI)

Gyalázkodnak a szélsőjobboldaliak

Tüntetéseket, gyertyafényéé virrasztásokat rendeztek vasárnap szerte az Egyesült Államokban a szombati char- lottesville-i szélsőjobboldali rendezvényt, a gyűlöletet és a rasszizmust elítélendő.

Seattle. Tüntetők vonultak egyebek között Donald Trump elnök New York-i otthonához, a Trump Tower- hez. Seattle-ben - ahol Trump támogatói és ellentüntetőik is összegyűltek a belvárosban - a rendőrség őrizetbe vett három férfit, és fegyvereket kobzott el több embertől. Voltak olyan demonstrációk, amelyeken konföderációs emlékművek eltávolítását követelték, vagy azzal vádolták a Trump-kormányt, hogy politikájának hatására megerősödve érzik

magukat a fehérek felsőbbrendűségét hirdetők. A charlottesville-i szélső- jobboldali demonstrációt is azért tartották meg, hogy tiltakozzanak Robert Lee tábornok szobrának tervezett eltávolítása ellen.

Lee tábornok az Egyesült Államokat 1861 és 1865 között emésztő polgárháborúban a déli, konföderációs seregek vezetője volt, sokak számára a rabszolgatartó déli államok konföderációjának jelképe. A Fehér Ház szóvivője közleményben szögezte le, hogy Donald Trump elnök a fehér fajgyűlölőket és a neonácikat is elítélte szombati nyilatkozatában.

Az egyik legnagyobb és ismertebb amerikai neonáci oldal, a Daily Stornier is beszámolt a hétvégén Charlottesville-ben történtekről, de

például azt, hogy ott egy szélsőjobb- oldali férfi autóval a tömegbe hajtott és meggyilkolt egy nőt, azzal a felütéssel tették be, hogy a 32 éves He- ather Heyer egy kövér, gyermektelen utcalány volt. Erre válaszul az Anonymous feltörte a neonáci honlapot. A lap tetején most a hacker- csapat által jegyzett cikk áll, mely szerint vége a gyűlöletnek és átvették az irányítást az oldal fölött. Az Anonymous bejegyzése szerint Heyer nevében vették át az oldal irányítását, akit a fehér rasszista terrorizmus áldozatának neveztek. A Daily Storniert az amerikai Andrew Angiin alapította, aki saját bevallása szerint régóta Nigériában él. Angiin, aki korábban támogatta Trump elnökségét is, jegyezte a Heyert leri- bancozó írást. (MTI, 444.hu)

USA: egyeztetés Venezueláról

Washington. A venezuelai helyzet áll Mike Pence amerikai alelnök latin-amerikai kőrútjának középpontjában. Hat nap alatt az USA négy közép- és dél-amerikai szövetségesét, Kolumbiát, Argentínát, Chilét és Panamát látogatja meg. Pence már a Venezuelával határos Kolumbiába érkezett, ahol megbeszéléseket folytatott Juan Manuel Santos elnökkel. A kolumbiai államfő közölte az amerikai alelnökkel, hogy az USA-nak még csak gondolnia sem szabad katonai beavatkozásra Venezuelában., Amerika a békesség földrésze, őrizzük is meg ilyennek” - fogalmazott Santos. Áz amerikai alelnök azonban nem zárta ki egyértelműen az esetleges katonai beavatkozást. (MTI)

Merkel kampánynyitója. Angela Merkel kancellára német szociáldemokraták fellegvárának számító Ruhr-vidéki városban, Dortmundban kezdte meg a szeptemberi választás kampányát. A kancellár a szeptember 24-én esedékes választásig összesen 50 helyszínt keres fel. Merkel beszédében kerülte a kényestémákat. „Olyan Németországban szeretnénk végezni a munkánkat, ahol szeretünk élni" - hangoztatta, aki dicsérte a munkanélküliség felszámolására tett eddigi intézkedéseket, s megerősítette, a kormány célja a teljes foglalkoztatottság elérése. Ez a CDU választási programjában is szerepel. (TASR/AP)

Washington. Herbert McMaster amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó nem zárja ki annak lehetőségét, hogy az Egyesült Államok katonai választ adjon az észak-koreai fenyegetőzésekre, de azonnali háborútól nem tart. McMaster leszögezte, hogy „a fenyegetés természetétől függ az”, hogy önmagában egy fenyegetésre Washington katonai választ adjon. Hozzátette, hogy ,nagyon, nagyon veszélyesnek” ítéli Kim Dzsong Un észak-koreai vezetőt. Hangsúlyozta, hogy az USA valamennyi válaszlépését a térségben lévő szövetségeseivel szorosan együttműködve teszi meg. A nemzetbiztonsági tanácsadó emlékeztetett arra, hogy Washington lényegében az 1953-ban megkötött fegyverszünet óta készül a Koreaifélszigeten a helyzet eszkalációjára. A három évig tartó koreai háború 1953 júliusában a Panmin- dzsonban megkötött fegyverszüneti egyezménnyel ért véget, és a felek azóta sem kötöttek békeegyezményt. Az 1953-as és a mostani helyzet között párhuzamot vonva McMaster megállapította: „a különbség az, hogy most a veszély nagyobb, és minden egyes nappal, minden egyes rakétakísérlettel növekszik”. Ä tanácsadó ugyanakkor hangsúlyozta azt is, hogy a harcias retorika ellenére sem nőtt meg drámaian egy háború kirobbanásának veszélye. „Nem vagyunk közelebb a háborúhoz, mint egy héttel ezelőtt. De közelebb vagyunk hozzá, mint egy évtizeddel ezelőtt” - mondta. Mike Pompeo, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igaz- gatój a a Fox televízióban szintén azt hangsúlyozta, hogy azonnali háborús veszély nincs. „De ne tévedjünk, a nukleáris rakétával történő támadás egyre növekvő veszélye valóban nagyon komoly fenyegetést j elent” - tette hozzá. (MTI)

Korea: nincs még háború