Új Szó, 2017. augusztus (70. évfolyam, 176-201. szám)
2017-08-12 / 186. szám, szombat
Ferenc pápa idén sem ment szabadságra 2017. augusztus 12., szombat, 11. évfolyam, 32. szám Először látogatható a londoni Kew Gardens titkos királyi kertje Először látogatható a híres londoni Kew Gardens titkos királyi kertje, egy 16 hektáros erdő, amely egykor a VII. Henrik Rich- mond House-i birtokához tartozó óriási szarvaspark része volt, később pedig III. György fejlesztette tovább. A Kew Gardens óriási pálmaháza, melyben a számos trópusi növény között megtalálható a banán, a kenyérfa, a gumifa, a kávécserje, a mada- gaszkári meténg. A központi csarnokban a világ legmagasabb pálmáinak képviselői láthatók. (Fotók: SITA/ap, wikipedia/lstvánka) A területet Viktória királynő ajándékozta a királyi botanikus kerteknek 1898-ban, de az azóta eltelt több mint száz évben szinte érintetlenül hagyták, csak fajmegőrzési munkákat végeztek benne. Most először sétautat alakítottak ki a királyi kert lenyűgöző fái között, amelyek közül néhány még a Tudor-korból való. Ilyenek például az 1600-as években ültetett szelídgesztenyék. Vannak ősi tiszafák is, amelyekből hosszúíjakat készítettek. Ezek segítségével nyerte meg az azincourt-i csatát V. Henrik a százéves háborúban. „Többek szerint ha nincs a tiszafa, ma franciául beszélnénk” - idézte a The Daily Telegraph című lap a Kew Gardens kertművelési vezetőjét. Richard Barley hozzátette, hogy a tiszafa kérge szolgáltatja a rák elleni egyik fontos hatóanyagot, a taxolt. Szerinte a tanösvény a brit növényvilág gyöngyszemei közé kalauzolja a látogatókat, nem beszélve arról, hogy a park új része vált felfedez- hetővé. Reményeik szerint sikerül felhívni a figyelmet a lak jelentőségére és arra is, milyen betegségek és egyéb kártevők fenyegetik őket, ezáltal pedig arra, hogy tenni kell a megőrzésükért. A smaragd kőris kéregrontó, amely az Egyesült Államokban fákat törölt el a föld színéről, várhatóan néhány éven belül NagyKészülődés az orchideafesztiválra Britanniában is megjelenik, hogy megtizedeljen amúgy is már eltűnőben lévő fajtákat. Richard Barley szerint rendkívüli gondossággal kell növényeket behozni a szigetországba, nehogy a kártevők is betelepüljenek velük együtt. A Kew Gardens a világ egyik legnevesebb botanikus kertje. 1840-ben alapították, manapság több mint 30 ezer fej képviselői láthatók benne. Itt található az egyik legnagyobb herbárium is, amelyben mintegy 8 millió préselt példányt őriznek, ezzel a leggazdagabb a világon. A növényekkel kapcsolatos könyveket őrző könyvtárában több mint 750 ezer kötetet őriznek, az illusztrációkat tartalmazó gyűjteménye 175 ezer darabos. A parkot London legkeresettebb turistalátványosságai között tartják számon, része a világörökségnek. Kiemelkedően híres az orchidea-, páfrány- és hortenziagyűjteménye. Évszakonként más-más időszakos kiállítás és fesztivál kerül itt megrendezésre. A Kew több különböző kisebb kertet, parkot foglal magába, mint például a füvek kertjét, a vizek kénjét, amelyet 1909-ben nyitottak meg a Hampton Court palota hasonló A Kew palota n A tanösvény a brit növényvilág gyöngyszemei közé kalauzolja a látogatókat. kertjének mintájára. Központi eleme egy melegvizű medence tündérrózsákkal, illetve oldalsó, hosszanti irányú medencék sás- és kákafélékkel. Van erdei kert és sziklakért, s immár a titkos kertet is felfedezhetjük. Híresek és ismertek a Kew Gardens építményei is, így a 18. századból való pagoda, a Kew palota és az óriási pálmaház, melyben a számos trópusi növény között megtalálható a banán, a kenyérfá, a gumifá, a kávécserje, a madagaszkári meténg. A központi csarnokban a világ legmagasabb pálmáinak képviselői láthatók (MTI, ú) Rekonstruálták a világ első virágát Egy új kutatás során tudósok rekonstruálták a virágok 140 millió éves evolúcióját, és közben elkészítették a világ első virágának modelljét is. Az eFlower elnevezésű projektben 13 ország 36 tudósa vett részt, tanulmányuk a Nature Communications tudományos lapban jelent meg. Eredményeik közül az egyik legmeglepőbb, hogy az első virág új modellje nem hasonlít egyetlen korábban készített modellhez sem. Az új kutatás szerint a virágok őse erősen szimmetrikus és kétivarú volt, vagyis mind női (termőlevél), mind hím (porzószál) ivarlevelekkel, valamint több koncentrikus kört alkotó sziromhármassal rendelkezett. Ma a virágok mintegy 20 százalékának van hasonlóan három sziromleveles körökből álló pártája, a liliomféléknek két körből, a magnóliaféléknek háromból áll. Hosszú ideig úgy gondolták, hogy a virágok ősének minden szerve spirális elrendeződést mutatott. „Meglepett a végső eredmény, ami kérdésessé tesz mindent, amit korábban a virágok evolúciójáról tudtunk és tanítottunk” - idézte Jürg Schönenbergert, a Bécsi Egyetem professzorát, a kutatás egyik koordinátorát a Science Daily hírportál. A projektben soha nem látott nemzetközi együttműködés keretében vetették össze első ízben a virágok szerkezetéről szóló információkat a virágos növények génelemzésen alapuló evolúciós fájának legfrissebb adataival. A virágos növények legalább 300 ezer faja a legnagyobb változatosságot mutató növénycsoport a földön. A táplálkozásra, gyógyításra és más emberi célokra használt növények szinte mindegyike ide tartozik, noha csak nagyjából 140 millió éve jelentek meg, a dinoszauruszok korának vége felé.Fajaik száma azóta megsokasodott, sokáig mégsem tudtuk, pontosan hogy történt ez a diverzifikáció. A virágzó növények eredete és korai evolúciója a biológia egyik legnagyobb rejtélye maradt, az eFlower projekt elsőként keresett erre egyszerű, valószínű forgatókönyvet, ami megmagyarázza a család sokszínűségének kialakulását, és megmutatja, milyen lehetett minden virág őse. (MTI) A liliomfa (magnólia) virága. Hasonló lehetett a világ első virága? (Fotó: fotolia.com)
