Új Szó, 2017. augusztus (70. évfolyam, 176-201. szám)

2017-08-12 / 186. szám, szombat

2 I KÖZÉLET 2017. augusztus 12. | www.ujszo.com Nyugtalanító a szélsőségesség terjedése Pozsony. Az emberek csak­nem háromnegyede szerint a szélsőségesség színre lépése és elterjedése komoly problémát jelent, és személyesen is zavarja őket. Mindez a Közéleti Kérdé­sek Intézetének (IVÓ) elemzé­séből derül ki. A kutatás szerint minden vizsgált társadalmi kör­nyezetben zavaró jelenség a szélsőségesség - az emberek többsége elutasítja tekintet nél­kül arra, férfi-e, vagy nő, szlovák-e, vagy magyar, milyen korcsoportba tartozik, milyen iskolai végzettsége van, melyik megyében él, vagy épp város­ban, vagy faluban lakik-e. Ellenkező véleményen az IVÓ szerint csupán 13 százaléknyian vannak, ők nem látnak problé­mát a szélsőségesség terjedésé­ben, illetve nem nyugtalanítja őket a probléma. „Egyetlen sta­tisztikailag fontos tényező kap­csán jelentkezett eltérés: a poli­tikai preferenciákban. Nem meglepő módon a ĽSNS szava­zóinak csupán 21 százaléka sze­rint komoly probléma a szélső­ségesség, a többi párt szimpati­zánsai 63-84 százalékban gon­dolkodnak így” - tájékoztat az intézet. A felmérésből kiderül az is, hogy az emberek mintegy kétharmada (63 százaléka) ko­moly társadalmi problémának véli az internetes és közösségi hálós gyűlöletkeltést (TASR) Fordulat a Čistý deň ügyében Szexuális bántalmazással gyanúsítják az intézet egyik volt terapeutáját (Peter žákovič felvétele) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony/Galánta. Újra megnyitotta a közigazgatási eljárást a galántai Čistý deň reszocializációs központ ellen a szociális ügyi minisztérium. A rendőrség közben eljárást indított szexuális bán­talmazás miatt a központ egy korábbi alkalmazottja ellen. Szexuális bántalmazással gyanú­sítja a rendőrség a galántai Čistý deň reszocializációs központ egyik volt alkalmazottját, Igor J.-t. Az ügy már évekkel ezelőtt történt, az esetet ak­kor vizsgálta is a rendőrség, de nem hitt a feljelentést tevő anyának és lá­nyának. Az ügyet csak az után kezd­ték komolyan venni, hogy a Čistý deň botrány mintegy egy évvel ezelőtt ki­robbant és a Főügyészség is új eljá­rásra utasította a rendőrséget. Az erőszakra az egyik terápiás ki­ránduláson, egy hétvégi házban ke­rült sor. Az elkövető I.J. akkor tera­peutaként dolgozott az intézetben, és egyben a vezetőjének a helyettese is volt. Az erőszak után a lány orvosi kezelésre szorult. Az intézmény vezetését meglepte a rendőrségi eljárás. „Az ügyet már ak­kor vizsgáltuk, amikor az állítólagos erőszak megtörtént. A kiránduláson részt vevő ügyfelek azt állították, hogy nem láttak erőszakot, ugyanezt mondták az ott jelenlévő lányok is” - jelentette ki Zuzana Tomeková Mi­ková, az intézet igazgatójának a fe­lesége. Az intézet ellen folytatja a köz- igazgatási eljárást a szociális ügyi minisztérium is. „A minisztérium többször hangsúlyozta, hogy a Čistý deň akkreditációjának meghagyása ideiglenes döntés, és ha a bűnüldöző szervek új eredményekre jutnak, azonnal reagálni fog” - tájékoztatta lapunkat Michal Stuška, a szociális ügyi minisztérium szóvivője. - A minisztérium csak ma tudta meg a sajtóból, hogy a rendőrség az intézet egyik volt alkalmazottját gyanúsít­ja” A reszocializációs központ ügyé­vel augusztus 23-án újra foglalkozik a szaktárca akkreditációs bizottsá­ga, a tárca bízik benne, hogy addigra megkapják a rendőrségtől a nemi erőszakkal való gyanúsításra vonat­kozó hivatalos tájékoztatást is. A Čistý deň működési engedélyé­nek bevonását tavaly szeptember­ben már javasolta a szaktárca akk­reditációs bizottsága, a Ján Richter miniszter azonban idény februárban ideiglenesen meghagyta a működési engedélyt. Akkor azonban egy má­sik eset miatt kérték a működési en­gedély bevonását, abban az ügyben egyelőre a rendőrség még nem fog­lalt állást. A tárca közigazgatási döntését el­járási hibákra hivatkozva kifogásol­ta a Főügyészség is. A tárca most fi­gyelembe vette a Főügyészség ki­fogásait, és azoknak megfelelően folytatják az új eljárást. A Čistý deň bezárását több ellenzéki képviselő is követelte. (ipj, TASR) Óriási a bérszakadék a két nem között Vajon ugyanannyi fizetést kapnak? (Ján Krošlák felvétele) Elemző: nem valószínű a kisebbségi kormányzás MOLNÁR IVÁN A kormány és a civil szervezetek igyekezete ellenire Szlovákiában még mindig szakadéknyi különb­ség van a férfiak és a nők fizetései között - derül ki a Trexima piackutató társaság elemzéséből. Pozsony. A munkaügyi tárca adat­szerzésén alapuló elemzés szerint az idei első negyedévben a férfiak ese­tében a bruttó havi átlagbér 1176 eu­ró volt, 264 euróval haladva meg a nők 912 eurós bruttó átlagfizetését. František Foltán, a Trexima szakér­tője azonban arra figyelmeztet, hogy a bruttó átlagbér torzított képet mu­tat. Az átlagbérnél közelebb áll a va­lósághoz a medián bér. Ez utóbbi olyan matematikai középérték, amely az átlagértéknél reálisabban és pontosabban jellemzi a fizetésbeli eloszlásokat. Míg ugyanis az átlag- fizetések nagyságát néhány maga­sabb fizetés erősen megemelheti, a medián a valós középértéket mutat­ja: ennél az értéknél az emberek fele keres többet, pontosan fele pedig kevesebbet. A most közzétett elemzés szerint a szlovákiai férfiaknál a középérték 923 euró volt, vagyis a férfiak fele ennél kevesebbet, a másik felük töb­bet keresett havonta az idei első ne­gyedévben. A nők ebben is lema­radnak, a középérték az ő esetükben csupán 773 euró. Szlovákia ezzel az Európai Unió azon országai - Cseh­ország, Ausztria, Németország, Észtország, Portugália - közé tarto­zik, amelyekben a legnagyobb a kü­lönbség a férfiak és a nők jövedel­mei között. A fentieknél is árnyaltabb képet kapunk azonban, ha az órabéreket vizsgáljuk. Míg a közszférában dol­gozó férfiak átlagos órabére eléri a 6,36 eurót, a nőké csupán 5,58 euró. Ennél is látványosabb különbséget regisztrálnak a magánszférában, ahol a férfiak átlagos órabére 7,07, a nőké pedig 5,62 euró, miközben a felük 4,62 eurónál is kevesebbet keres. A Trexima szakértője azt is meg­vizsgálta, hogy az azonos munka­körben és azonos pozíción dolgozó férfiak és nők mennyit keresnek. Ebből kiderült, hogy ha egy adott cégnél ugyanabban a munkakörben legalább egy férfi és egy nő dolgo­zik, a férfi átlagosan 5 százalékkal keres többet a női alkalmazottnál. Ám ha a cégnél ugyanabban a mun­kakörben legalább tíz férfi és tíz nő dolgozik, a különbség már csaknem 9 százalékos. A nők és a férfiak kö­zötti bérkülönbség ráadásul a nyug­díjas éveikre is rányomják a bélye­gét, hiszen a nyugdíjat a fizetésből számítják ki. Foltán szerint a nők és férfiak közötti bérkülönbségekhez jelentős mértékben hozzájárul a szülői szabadság, amelyet követően a nők fizetésemelése lelassul. Ez utóbbit támasztja alá az is, hogy a férfiak és nők közötti bérkülönbsé­gek a 25 év felettiek körében kez­denek el látványosan nőni. Örvendetes azonban, hogy például az általános és középiskolai tanárok, a mentőápolók, fizioterápiás asszisz­tensek, a művészet és kultúra terüle­tén dolgozó szakemberek, valamint a biológusok, botanikusok, zoológu­sok és a hasonló ágazatban dolgozó nők többet keresnek, mint a férfiak ugyanezekben a tevékenységi körök­ben. Nem elhanyagolható azonban az sem, hogy több olyan szakmában is - például textilipar, oktatás- és egészségügy ahol alacsonyabb az átlagfizetés, több a női alkalmazott, mint a férfi. ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Nem nagyon képzel­hető el egy kisebbségi Smer-Híd kormány működése, még mindig a három párt kibékülése tűnik a ko­alíciós válság legvalószínűbb megoldásának. Grigorij Mesežnikov politoló­gus szerint csak nyomásgyakorlás a Smer részéről, hogy egyes kép­viselői SNS nélküli kormányról beszélnek. „A Smer és a jelenlegi ellenzéki pártok viszonya nem olyan, hogy kisebbségi kormány tartósan működhetne az ellenzéki pártok támogatásával - mondta lapunknak Mesežnikov. - Legfel­jebb egyes törvények elfogadása esetén lehet valamilyen együttműködés.” A kisebbségi kormány működéséhez a Smer és a Híd képviselői, valamint a kor­mány jelenleg gyakran támogató 4 frakción kívüli képviselő mellett még további 8 képviselő támoga­tására lenne szükség. Úgy véli azonban, hogy a leg­nagyobb esélye a három párt ki­békülésének van. „Még az SNS- nek is az lenne az érdeke, hogy folytassák a kormányzást, úgy vé­lem az a legvalószínűbb, hogy ma­rad a hármas koalíció” - jelentette ki a politológus. Hosszabb távon csak az előre­hozott választások jelentenének megoldást, ha a három koalíciós pártnak nem sikerül rendezni vi­szonyát. „Ha az SNS nélküli kor­mány nem szerezne megfelelő tá­mogatást a parlamentben, akkor felmerülhet még a hivatalnokkor­mány lehetősége, de ez is csak egy bizonyos meghatározott időszak­ra” - magyarázta a politológus. A parlamenti többséget azonban a hivatalnokkormánynak is meg kellene szereznie. „Elképzelhető, hogy a hivatalnokkormány meg­szerzi az ellenzék egy részének a támogatását is, de legfeljebb egy évre” - véli a politológus. Szerinte ennek az lenne az ér­telme, hogy a hivatalnokkormány működése után a pártok - ellen­zékiek és a volt kormánypártok egyaránt - egyfajta közös startvo­nalról kezdhetnék a választási kampányt. Az ellenzéknek sem sikerül teljesen egységes álláspontot képviselnie a koalíciós válság ügyében. Az OĽaNO az SaS kép­viselőinek nyaralásával indokol­„Elképzelhető, hogy a hi­vatalnokkormány meg­szerzi az ellenzék egy ré­szének a támogatását is, de legfeljebb egy évre." Grigorij Mesežnikov politológus ja, hogy csak jövő héten pénteken nyújtják be az oktatási miniszter elleni bizalmatlansági indítványt. Az SaS szerint azonban az elsőd­leges cél az, hogy minél több el­lenzéki aláírást gyűjtsenek össze. Az OĽaNO tegnap felvetette a kormány, vagyis a kormányfő el­leni bizalmatlansági indítvány benyújtását is, ám ennek még egyáltalán nincs egységes ellen­zéki támogatottsága.

Next

/
Thumbnails
Contents