Új Szó, 2017. július (70. évfolyam, 151-175. szám)
2017-07-29 / 174. szám, szombat
www.ujszo.com I 2017. július 29. KÖZÉLET I 3 Megyerendszer: senkinek sem tetszik Szinte mindenki átalakítaná a jelenlegi rendszert, de senki sem akar darázsfészekbe nyúlni A MEGYERENDSZER VÁLTOZATAI A jelenlegi, nyolcmegyés rendszer mečiari örökség. Tuladjonképpen senki sem tartja jónak. A megyék nem veszik figyelembe a történelmi és természetes régiókat, és az emberek számára is idegenek. Ám valószínűleg még jó ideig maradni fognak. íW. A Smer a kommunista rendszerhez hasonló felosztásban gondolkodott: három nagy közigazgatási egységet hozna létre, negyedikként a külön státuszú fővárossal - ám utóbbi elképzeléshez nem ragaszkodnak feltétlenül. A reformot ugyanakkor Ficóék sem erőltetik. ■SH am & w w Pozsony ’HB főváros A mečiari éra utáni reform 15+1 megyével számolt, melyek a természetes régiókat követik, ám az elképzelés papíron maradt, és a kompromisszumos, 12 megyés javaslat sem ment át. m Mmamr Összeállította: fm. Térképek: SME/SŠ FINTA MÁRK Robert Fieo hármat akar belőle. Simon Zsolt egyenesen 18-at. Miroslav Beblavý pedig egyetlen egyet sem. A megye- rendszer kérdése tipikusan olyan téma, amelybe minél mélyebbre merülünk, annél több kérdés merül fel, és annál kevesebb válasz születik. A jelenleg érvényes megyerendszer tulajdonképpen senkinek sem felel meg, mindenki megváltoztatné, de az elmúlt évtizedben mégsem nyúlt hozzé az egyik kormány sem. Az eddigi megyei és kerületi rendszerek nem igazán vették figyelembe az ország lakosainak természetes, regionális öntudatát: a kommunizmusban a közigazgatási felosztást tulajdonképpen három függőleges vonallal oldották meg, semlegesítve ezzel a regionális hovatartozás érzését. A rendszerváltás után sor került a reformra, ám abban sem volt köszönet: a mečiari kormányzat is igyekezett mellőzni a regionális hagyományokat, így jött létre a jelenlegi, nyolc kerületet tartalmazó rendszer. Velünk élő történelem ViktorNižňanský, amečiarizmust követő időszak területi közigazgatási reformjáért, majd a központosított állami hatáskörök decentralizációjáért felelős korábbi kormány- biztos egy korábbi interjúban úgy emlékezett vissza a jelenlegi megyerendszerkialakítására: el akarták hagyni a nyolcmegyés rendszert, egész másban gondolkodtak. „A tárgyalásokat 15 plusz 1 elképzeléssel kezdtük, amelyben tizenöt, javarészt történelmileg is igazolható megyét akartunk” - mondta azzal, hogy a plusz 1 Pozsony főváros lett volna önálló közigazgatási egységként. A parlament elé végül kompromisszumos megoldásként már egy 12 megyés javaslat került - ám ez is elbukott. Mivel a következő kormányok sem nyúltak bele a közigazgatási felosztásba, így maradt a mečiari örökség. A Smernek három elég Ez azonban nem azt jelenti, hogy nem voltak olyanok, akik módosítani akartak volna a rendszeren. Sőt, szinte mindenki módosítani akart volna rajta. A változtatásra a legtöbb lehetősége Robert Ficónak, a Smer elnökének lett volna, aki már harmadszor kormányoz. Fico ráadásul többször is hangoztatta már, hogy egyáltalán nem elégedett a rendszerrel. „Az emberek nem azonosultak a jelenlegi közigazgatási felosztással” - mondta például 2013-ban a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának közgyűlésén, és kijelentette: ő három nagy és erős közigazgatási egységben gondolkodik, melyben Pozsony nem kapna külön státuszt. Ez a felosztás akkoriban az egyedül kormányzó Smemek segített volna a leginkább, Pozsonyon kívül akkoriban csaknem mindenhol ők voltak a legerősebbek, a három nagy megye vezetését pedig gyakorlatilag gond nélkül behúzták volna maguknak. Fico ötletéből azonban az előző választási időszakban nem lett semmi, és valószínűleg ebben az időszakban sem lesz-nyilvánvalóan azért, mert ehhez széles körű politikai konszenzus kellene. A Smer ugyanakkor még mindig ilyen irányban gondolkodik a közigazgatással kapcsolatban. „Sokkal természetesebb felosztás lenne a 3+1-es, illetve minimum 3 megyés rendszer. Nem gondolom ugyanakkor, hogy ebben a választási időszakban sor kerül a változásra” - nyilatkozta az Új Szónak Martin Glváč, a parlament smeres alelnöke, aki a megyei választási rendszer egyfordulóssá változtatásában is kulcsszerepet játszott. A magyaroknak sem jó A jelenlegi kormányban valószínűleg már csak azért sem lesz konszenzus a megyerendszer kapcsán, mert a koalíciós Híd korábban a sokmegyés rendszer híve volt. A szlovákiai magyar politikumnak értelemszerűen egy ilyen rendszer felelne meg, melyben egyes megyékben a magyarságnak lehetne többsége - ezt pedig a szlovák politikum a rendszer kezdetei óta igyekezett megakadályozni. A jelenlegi felosztást a Híd és az MKP politikusai sem tartják jónak. Körösi Ildikó, az MKP önkormányzati alelnöke és Bastmák Tibor, a Híd képviselője is hiányosnak nevezi a nyolcmegyés rendszert. „Az emberek nem azonosultak a megyékkel, nem tudják, mi a megye feladata. A jelenlegi rendszer nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket” - mondta Bastmák hozzátéve, ennek több oka van: közrejátszik a területi felosztás idegensége, de például az is, hogy a megyei politikusok nem kommunikálnak erről megfelelően. Körösi Ildikó hasonlóan nyilatkozott: amellett, hogy a mostani felosztás nem követi a természetes és történelmi régiók határait, az emberek azért sem érzik magukénak a megyéket, mert nincsenek tisztában a megyei jogkörökkel, amelyek átfedést mutatnak az államigazgatási vagy a helyi ön- kormányzati hatáskörökkel. „Nem elhanyagolható szempont a megyei önkormányzatok hiányzó pénzügyi önállósága és a forráshiányos helyzete sem, bevételeik nem fedezik a megyei hatáskörökbe tartozó, anyagilag roppant megterhelő feladatok ellátását” - teszi hozzá Körösi. MKP: folytatni a reformot Ám a magyar politikum Szlovákiában minden bizonnyal sosem lesz képes változtatni ezen a rendszeren, hiszen a témában országos viszonylatban sincs konszenzus. Körösi Ildikó elismeri, parlamenti részvétel és a mindenkori kormány támogatása nélkül nincs esélye a változásnak. Az MKP szerint ugyanakkor a helyes út az, ha továbbviszik a köz- igazgatási reformot és a félbehagyott decentralizácót, hogy a túlélésért folytatott küzdelem helyett a helyi és a megyei önkormányzatoknak valós döntési joga és fejlődési lehetősége legyen. Híd: kis ország, sok megye A kevesebb megyés felosztást, esetleg a megyék teljes eltörlését Bastmák és Körösi sem tartja jónak. „A megyerendszer a demokráciát erősíti, fontos intézmény, még akkor is, ha az emberek nem igazán törődnek vele” - mondja a Híd politikusa. Az MKP alelnöke szerint pedig a három megyés rendszer, illetve a megyerendszer teljes eltörlése döntő csapást mérne a magyar képviseletre, ellehetetlenítve a magyar érdekérvényesítést. A többmegyés rendszernek is vannak azonban hátulütői. „A megyék kérdésére alapvetően nehéz jó politikai választ adni” — véli Bastr- nák. Szerinte ugyanis sem a sokmegyés, sem a kevés megyés rendszerek hívei oldalán sincs 100 százalékos igazság. „Van ráció például abban, amit Fico mond: míg három megye volt, az embereket ugyanúgy nem érdekelte a megyei politika. Akkor miért van nyolcmegyés rendszerünk, ami semmivel sem működik jobban, de sokkal többe kerül?” - magyarázza. Hozzáteszi azonban, hogy a kisebbségek szempontjából a hármas felosztás nem jó, és a Híd nem szeretne ehhez visszatérni. Ám az is kockázatos vállalás, ha például 15 vagy 18 megyét hoznánk létre. „Ez talán megint nem hozná el azt, amit várunk tőle, csak tovább burjánzana az apparátus. Egy ilyen kis országnak talán sok lenne ennyi megye” - mondja a sokmegyés rendszer elleni érvek kapcsán Bastmák. „Magyar megyók" Mindazonáltal a szlovákiai magyar politikum hosszú évek óta a sokmegyés rendszer mellett tör pálcát, és nem tiltakoznának egy-két „magyar megye” ellen sem. „A magyar közösség sajátos gondjaira és a déli régiók felzárkóztatására való tekintettel az MKP már több éve javasolja az olyan különleges jogállású regionális önkormányzatok kialakítását a déli régiókban, amelyek pénzügyi és költségvetési önállósággal, valamint gazdasági és területfejlesztési hatáskörökkel bírnak, biztosítva e regionális önkormányzatok önálló működését” - mondja Körösi. Bastr- nák szerint, a Hídnak is prioritása a téma kapcsán egy olyan megye, ahol a kisebbség komfortosan érzi magát, nevezzék azt Komáromi megyének, Duna menti megyének, vagy másként. Hozzáteszi azonban, ennek is van hátulütője. A szlovákiai magyarság ugyanis egy több száz kilométeres sávban él, és bár NyugatSzlovákiában létrejöhetne egy magyar többségű megye, azonban Közép- vagy Kelet-Szlovákiában ez már jóval bajosabb lenne. „Elképzelhető, hogy amit nyernénk a réven, elvesztenénk a vámon” - vélekedik. A radikális 18 Az idáig talán legkomplexebb és legradikálisabb javaslat ugyanakkor a Híd berkeiből jött még évekkel ezelőtt. A párt akkori alelnöke, Simon Zsolt állt elő vele, ő egyenesen 18 megyét képzelt el. Emellett azonban teljesen felszámolta volna a jelenlegi járásokat is, és a megyei parlamenteket is átalakította volna. A megyei választásokon csak a megyefőnökről döntöttek volna az emberek, a képviselői posztokat a régió polgármesterei kapták volna, különjuttatás nélkül. Simon - bár tavaly kilépett a Hídból - most is fenntartja, hogy az általa kidolgozott rendszer lenne a helyes, és meg is lehetne valósítani. „8 megye és 79 járás fenntarthatatlan, túl nagy luxus. Hosszútávon van esély a reformra” - véli. A rendszere mellett népszavazási kezdeményezést is indított, amihez több mint 60 ezer aláírást gyűjtött össze. Simon kezdeményezését azonban mégsem helyezte első számú prioritásai közé a Híd, információink szerint azért, mert a párton belül nem értett vele mindenki egyet. „Nem akarom részletezni, miért nem tűzte ezt zászlajára a Híd. Fontosabbnak tartom, hogy lassan, de biztosan megvalósulnak egyes elemei”-mondja Simon. Szerinte lassan elfogadottá válik, hogy jöjjön létre egy Duna menti megye, ami mellett a magyarok is fel tudnának sorakozni. A mostani kormány pedig megvalósította azt az ötletét, hogy az önkormányzati választások legyenek egy időpontban a megyei választásokkal. 200 milliós spórolás? Olykor szlovák részről is elhangzanak ötletek a megyei reformra. Richard Rybníček, a TOSKA elnevezésű minipárt vezetője azt szerette volna, hogy a megyéket nevezzék át kantonokra, és sokkal több jogkörrel ruházzák fel őket. Miroslav Beblavý ellenzéki képviselő és a körülötte csoportosuló politikusok ugyanakkor nyomtalanul eltörölnék a teljes megyerendszert. „A megyék nem teljesítették az elvárásokat, nem számolták fel a régiós különbségeket, nem élesztették fel az emberek érdeklődését a demokrácia és a közügyek iránt, nem hoztak hatékony közigazgatást, és több ponton is csorbát szenvedett a hírük” - írta blogjában Beblavý. Rámutat: 2004 óta a megyei hivatalok alkalmazottainak száma 57 százalékkal nőtt, a megyei adósságok pedig 370 millió eurót tesznek ki. Szerinte a megyei jogköröket fel kellene osztani az ön- kormányzatok és az államigazgatás között, öt év alatt pedig több mint 200 millió eurót lehetne megspórolni a lépéssel. S bár hasonló elképzeléseket korábban például az SaS, az OEaNO, sőt, bizonyos szinten a Smer is támogatott, Beblavý javaslata mögé nem álltak be.
