Új Szó, 2017. július (70. évfolyam, 151-175. szám)
2017-07-27 / 172. szám, csütörtök
12| HOGYAN TÖLTI A NYARAT? Mózes Szabolcs a Pozsonyi Magyar Szakkollégium igazgatója Babázgatással, mivel most született akisfiunk. Emellett a szakkollégium körüli adminisztratív feladatokkal foglalkozom, felvételiz- tetünk, pályázati elszámolásokat írok. A lányokkal még talán sikerül pár napra elmennünk Kassára, a szüléimhez, de idén nagy családi kirándulás nem várható, mert ilyen pici babával még nem igazán lehet. A „süttetem a hasam” típusú nyaralást vagy a városnéző ki- kapcsolódást szereti jobban? A kettő ötvözete a legjobb. Kell a lazulás is, ám ha az ember külföldre utazik nyaralni, bűn nem megismerkedni a múlt helyi lenyomataival. Szeretjük az európai helyszíneket, távolabb sem én, sem a feleségem nem vágyik. Európa pedig tele van érdekes, felfedezésre váró városokkal, várakkal, templomokkal, természeti szépségekkel. Gyerekekkel nyilván az első volt praktikusabb, rájuk milyen nyaralást szabtak? Idén tíz éve vagyunk házasok, ám - ha leszámítjuk a kassai „hazalátogatásokat” - eddig viszonylag kevés klasszikus nyaralásunk volt, mivel vagy épp megszületett valamelyik gyermekünk, vagy még pont kicsi volt egy hosszabb úthoz, mint idén is. Mivel még kicsik a gyerekek, városnézéseket csak mértékkel lehet beiktatni. Két éve, amikor pár napot Budapesten töltöttünk, az állatkert és a hasonló, gyermekszempontból fogyasztható célpontok voltak betáblázva. Melyik a legkedvesebb nyári élménye? A nápolyi nászutunk. Ez is tipikus elegye volt a pihenésnek és a helyszín megismerésének. Nápoly környéke nagyon gazdag látnivalókban (a város önmaga, a Vezúv, Pompeji, Capri szigete és sorolhatnánk), a tenger még szeptember végén is élvezhető, ám még sincs annyi turista, mint a frekventáltabb európai desztinációkban. Az olaszos fejetlenség s lazaság ellenére Nápolyt csak ajánlani tudom. Az utóbbi évekből kedves emlékként a Gombaszögi Nyári Tábort említeném, tavaly és tavalyelőtt az egész család ment, és a gyerekeknek is nagy élmény volt. Utazási irodában veszi a nyaralást - már amikor mennek - vagy maga szervezi? Magunk szervezzük. Kihasználjuk az internetes keresési lehetőségeket, így idősávban, helyszínben testre szabott lehet a kirándulás. Szállodát választ teljes ellátással, félpanzióval vagy szereti végigkóstolni a helyi specialitásokat? Inkább az apartman jellegű szállókat keressük, ahol kis konyha is van. Ha kisgyerekekkel kirándulunk, ez sokkal praktikusabb. Én óvatos ember vagyok, a megszokott ízeket szeretem, csak mértékkel merek hozzányúlni a számomra idegen étkekhez, a feleségem viszont bátrabban kóstolgatja a helyi specialitásokat. (end) NYARALÓ 2017. július 27. lwww.ujszo.com A déli fekvésű domb kedvez a szőlőtermesztésnek (Fotók: képarchívum, fotolia.com) Kürt, az autentikus borok vidéke Az autentikus borokban nincs hozzáadott anyag Nem kell búslakodnia annak, aki lemaradt az idei Kürti Borfesztiválról - a kürti szőlődomb fesztivál nélkül is megér egy látogatást. A kürtiek vendégszeretetét ismerve az itt termő finomabbnál finomabb nedűkből is kóstolhatnak az idelátogatók. Az itt termelő neves borászok már külföldön értékesítik boraikat, és a fiatalok közül is egyre többen ismerik fel a borászatban rejlő lehetőségeket. Kürt Dél-Szlovákia Provance-a látványával, ízével és illatával. A szőlődomb a vasútállomástól több mint fél óra járásra húzódik, a szőlők között végigfutó pincesor távol esik a világ zajától. Az ember itt úgy érezi, különös világba csöppent, olyan környezetbe, ahol közeli kapcsolatot teremthet a szőlővel és a borral. A déli fekvésű domb kedvez a szőlőtermesztésnek, de a szakértők elsősorban a talaj vegyes összetételét dicsérik. A kürti Középhegyen gondozott szőlősorok, az út két oldalán csinos pincék, némelyiknek néhány öreg diófa nyújt árnyékot. A pincékben a szőlősgazdák szorgoskodnak, azt tartják, a termés csak akkor lesz jó, ha a gazda minden nap kimegy a szőlőbe. A borospincék többsége már nem a régi, hagyományos, sárból készült, a kilencvenes években újakat kezdtek építeni. Van itt néhány modem borospince is, például Kasnyik Zoltáné. O a család pincéjében érlelte a borait addig, amíg a 2012-es heves esőzések után beomlott az öreg épület pincéje, így az akkor már saját borászati vállalkozás megalapításán gondolkodó Zoltán arra kényszerült, hogy új pincét építsen. Hordóillat fogadja a betérőt a tágas pincében. A pohárba öntött kóstoló nem hagyományos: színe kicsit sö- tétebb, mint általában a fehérboré, kissé felhős, a palackon keresztül már-már zavarosnak tűnik. „Amit most kóstolunk, egy új nemesítésű illatos szőlőfajtából, a Devínből készült. A pohárban is remekül kiemelkedik a szőlő illata - magyarázza Zoltán. - Ez héjon eresztett bor, úgy készül, mint a vörösbor. Ledaráltuk a szőlőt és kádban kevergettük harminc napon át, itt eijedt. Addig kell ereszteni, míg ki nem forr teljesen. A palackozásig kén nélkül tároltuk.” Ez a bor azonnal érvényesül, amint az ember megszagolja és a nyelvére veszi az első kortyot. Elvarázsol. Az íz- és illatáradat késő szeptemberi délutánt idéz, amint lusta méhek dünnyögik körül a prést, amelyből vékonyan csordogál a friss must. Ma, amikor a borpiac nagy részét a klasszikus, homogenizált ízvilágú nagyipari borok töltik be, a kürtiek azt vallják, ez a vidék azt érdemli, hogy hozzá méltó, a borvidék jellegét kiemelő borokat készítsenek. Az itteni borászok közül többen a régi, feledésbe merült módszerekkel kísérleteznek, melyekkel minél autentiku- sabb borokat szeretnének készíteni. A Devínt is Kürtön nemesítette Korpás András szőlőnemesítő. Az autentikus borba semmilyen hozzáadott anyag nem való, vallják a kürti borászok. A legtöbb szőlősgazda már évek óta nem vegyszerekkel, hanem biológiai készítményekkel védi a szőlőtermését, és a technológiás borkészítést is kerülik. „Ez egy természetes pezsgő, amely egy 2015- ös rajnai rizling és egy 2016-os olasz- rizling mustjának házasításával készült - önti a poharakba a csillogó nedűt Gulyás Péter. - Ehhez én nem adok sem tirázslikőrt, sem cukrot, sem élesztőt, mint a nagy pezsgőkészítők. Egy boralapanyaghoz öntök egy kevés mustot, így kerül palackba. A másodéi] edés már a palackban történt, aminek az eredménye egy pezsgős, habzó bor. Ellátogatunk az élénk pincesortól távolabb eső, magasabban fekvő borospincékhez is. Az egyik pince előtt spanyol gitár szól. Innen szemet gyönyörködtető kilátás nyílik a szőlődombra, tőkék ezrei sorakoznak, a késő délutáni napsütés bearanyozza leveleiket. A korai fajták már kínálják a termésüket, hogy megédesítse őket a napsugár. Havran Katalin