Új Szó, 2017. július (70. évfolyam, 151-175. szám)

2017-07-25 / 170. szám, kedd

KULTÚRA www.ujszo.com | 2017. július 25. Valerián (Dane DeHaan) és Laureline (Cara Delevingne) különleges ügynök a szuper űrjárgánnyal új küldetésre indul a lélegzetelállító intergalaktikus városba, Alphába (Fotó: Magic Box) Alpha megmentése Luc Besson hősei egy látványos intergalaktikus városban akcióznak TALLÓSI BÉLA Luc Besson filmjeivel sok világot bejárt az óceán mélyétől indulva a világűrig eljutva. Közülük néhányat maga alakított ki a vásznon különleges atmoszférákkal, figurákkal, lényekkel. A Valérián és az ezer bolygó városa című sci-fi akció- filmjével is új világokba vezet el. A francia rendező képzelete fenomenális, olyan képi világot teremt, amelynek messze földön nincs párja, a történet viszont felejthető. Pontosabban: meg se jegyezhető, felaprózódik, elapad a kaotikus lát­ványvarázsban. Az animációval megteremtett változatos (olykor az Avatar formavilágára emlékeztető, erősen giccses) futurisztikus, földön kívüli tájak, a felsorakoztatott kép­zeletbeli fajok és robotisztikus figu­rák, a csúcstechnikával felszerelt galaktikus otthonok, munkahelyek, katonai irányítóközpontok látványa totál élvezet. Bár inkább csak elkáp­ráztat, ámulatba ejt, mint bevonz. A ragyogó esztétikájú képzeletbeli vi­Valerian szuperügynök feladata, hogy megmentse az ezernyi külön­leges szerzet otthonát lágba, amelyet Luc Besson vászonra varázsolt egy klasszikus képregény­sorozat alapján, hihetőbb, összefüg­gőbb, izmosabb történetet kellett volna elhelyezni ahhoz, hogy érez- hessük, a harcnak, amit össze-vissza vívnak előttünk, tétje van. Anélkül ugyanis a néző érzelmileg kívülálló marad. Néhány fenomenális mel­lékjelenet kivételével satnya sztorit szemlél csupán, amely arról szól, FILMKOCKA Valérián és az ezer bolygó városa ■ Eredeti cím: Valérián and the City of a Thousand Planets ■ Szlovák cím: Valerián a mesto tisícich planét ■ Színes francia sci-fi akciófilm, 2017, 129 perc ■ Rendező: Luc Besson ■ író: Pierre Christin, Jean-Claude Méziéres ■ Forgatókönyvíró: Luc Besson ■ Operatőr: Thierry Arbogast ■ Szereplők: Dane DeHaan, Cara Delevingne, Clive Owen, Ethan Hawke, John Goodman, Rutger Hauer, Rihanna A film előzetesét megnézhetik az ujtzo.com-on. hogy Valerián (Dane DeHaan) és Laureline (Cara Delevingne) a kor­mány különleges, rendfenntartó ügynöke a lélegzetelállító interga- laktikus városba, Alphába indul, hogy a gonosz erők ténykedéseitől megmentse a lakosságot, vagyis a világegyetem négy sarkából érkezett különleges szerzetek közösségét. A mentési akcióval (amely önmagában elég zavaros) megbízott két hős ügy­nökkel ide-oda ugrálunk a giganti­kus városban. Minden helyszínen pusztító akciókba keverednek. A film egy idő után elvész a kalandok szövevényében. Aztán ebből a kü­lönlegesen mixelt látvány- és akció- elegyből — vizuális űrakció-csala- mádéból - hirtelen felszínre tör és kibomlik a gyors befejezés. Az, ami helyenként nehezíti az események követését, erénye is en­nek a mozgalmas mesének. Konk­rétan, hogy Luc Besson nem sablo­nokból építkezik, ezért még a legel­szántabb és a legeltökéltebb sci-fi- rajongó sem látja előre a következő lépést. Ehhezj ön-erényként-, hogy helyenként roppant erős, eredeti, koncentrált tartalmat hordozó epi­zódok is beépülnek e látványmozi­ba, köztük az Alpha létrejötte és az idegen civilizációk kapcsolatfelvé­tele, valamint a különféle dimenzi­ókat váltogató piaci séta. A többi il­lúzió, ármány, akció, látszathőstett, meg csipetnyi szerelem. Luc Besson világai ► A párizsi metró alagútrendszeréből teremtett brutális és szürreális világot a Metró című, 1985-ös krimiben. ► Az óceán mélyét hódítja mega szabad merülés bajnokaival A nagy kékség című, 1988-as romantikus drámában. ► A 23. század veszélyekkel és furcsaságokkal teletűzdelt univerzumába visz el Az ötödik elem című sci-fi akcióvígjátékkal, amelyben egy nem mindennapi hős repülő taxival száguldozik, hogy megmentse az Életet a Gonosztól. ► A szupergyors és szuperügyes, sebességmániás őrült taxisok világátfejleszti tovább a Taxi akcióvígjáték-sorozattal, melyben a hős felturbózott taxival száguldozik. ► A bájos, képzeletdús animációs Arthur-sorozatban a villangók titokzatos világába tesz nagy utazást, hogy megkeresse ä mesés kincset, hogy megmentse a családi otthont, hogy találkozzon Holdviola hercegnővel, hogy megszervezze a szúnyogokból álló hadsereget. ► Fantasztikus, színes világot alakít ki számtalan új földönkívüli szerzettel és egy intergalaktikus megapolisszal a Valérián és az ezer bolygó városa című sci-fi akciófilmben. 113 RÖVIDEN Zsűritag lesz Enyedi Ildikó Velence. Enyedi Ildikót, a Test­ről és lélekről című berlini fődíjas film rendezőjét is beválogatták a 74. Velencei Nemzetközi Film- fesztivál zsűrijébe. Utoljára 2002-ben volt magyar tagja a zsűrinek, Kovács László operatőr személyében. A velencei zsűri 11 év után ismét női elnök, Anette Bening vezetésével működik. További tagjai Rebecca Hall an­gol színésznő, Edgar Wright an­gol rendező, Anna Mouglais francia színésznő, Michel Franco mexikói rendező és producer, David Stratton ausztrál filmkriti­kus és Jasmine Trinca olasz szí­nésznő. A filmfesztivál augusztus 30-án kezdődik és szeptember 9- ig tart. (Index, juk) Hatalmas fényorgia készül Londonban London. A valaha látott egyik leg­nagyobb fényfesztivált rendezik meg 2018 januáij ában Londonban, ahol több mint negyven képzőmű­vészeti installáció fogja megvilá­gítani a város utcáit és nevezetes pontjait a Picadillytől a Trafalgar téren át a West Endig. Sadiq Khan, a brit főváros polgármestere több millió látogatóra számít. „A Lu- miere fesztivál jövőre grandiózu- sabb, ragyogóbb és merészebb lesz, mint korábban bármikor; a város még több szegletére fog ki­terjedni, és várhatóan több embert fog vonzani, mint eddig bármi­kor” - mondta Khan a rendezvény bemutatásakor. A 2016-os feszti­válra több mint 1,3 millió látogató érkezett Londonba. (MTI) Sikert aratott a Steve Jobsról szóló opera Santa Fa. Nagy sikert aratott a Steve Jobsról szóló opera szombat esti világpremieije a Santa Fé-i operaházban. „Mesésnek” és „ki­emelkedőnek” nevezték a nézők az új-mexikói főváros operaházának Facebook-oldalán. Az intézmény közlése szerint a nagy érdeklődésre való tekintettel augusztus 22-én újabb előadást tartanak. Az első kritikák szintén kedvezőek. A The (Revolution of Steve Jobs című opera Mason Bates zeneszer­ző és Mark Campbell librettista műve, és - amint azt a címbeli szó­játék is sugallja - a főhős forra­dalmi munkássága mellett lelki fej lődéséről, magánéletéről is több jelenet szól. Az elektronikus zenei producerként és DJ-ként is tevé­kenykedő negyvenéves Mason Bates a Szilícium-völgy környé­kén nőtt fel, az elmúlt években vált országosan ismertté, és ez az első operája. A zenemű a szimfonikus zenét a komputerek világához jól illő elektronikus elemekkel ötvö­zi. Az 1986-ban piacra dobott Mac Plus hangeffektusai például az abban az évben játszódó jelenetet kísérik. Mark Campbell neve is­merősen csenghet az operakedve­lők körében, hiszen az 1990-es évek közepe óta 15 kortárs opera librettóját írta, és jelenleg ő az egyik legfelkapottabb, legtöbbet foglalkoztatott librettista az Egyesült Államokban. Campbell a bemutató előtt elárulta, hogy a szakmából többen le akarták őt beszélni erről a kockázatos pro­jektről, de szerencsére nem hall­gatott rájuk. A feladatot főleg azért találta izgalmasnak, mert Steve Jobs rendkívül összetett szemé­lyiség volt, élete pedig szinte szü­letésétől kezdve mozgalmasan alakult. Az Apple 2011-ben rákban el­hunyt alapítóját a darabban Edward Parks bariton alakítja. „Sokan akarjuk megváltoztatni a világot. Steve Jobs meg is tette. A legjobb számítógépért, a legjobb okostelefonért, a legjobb tabletért vívott versenyben Steve Jobs összekapcsolta egymással az em­bereket, saját érzelmeit azonban védőfal mögé rejtette” - áll az elő­adás műsorfüzetében. (MTI, juk) Steve Wozniak és Steve Jobs karaktere a színpadon (Fotó: A Santa Fe Opera képarchívuma)

Next

/
Thumbnails
Contents