Új Szó, 2017. július (70. évfolyam, 151-175. szám)
2017-07-25 / 170. szám, kedd
KÜLFÖLD 8 | 2017. július 25. | www.ujszo.com RÖVIDEN Öngyilkos merénylet Kabulban Kabul. Legalább 35 ember meghalt, további 30-40 pedig megsebesült tegnap egy kabuli robbantásos merényletben, amelyet az afgán kormány egy politikusának házánál követtek el az afgán főváros nyugati részében - közölte Nadzsib Danis, a belügyminisztérium szóvivője. A merényletet egy szemtanú szerint kora reggel hajtották végre, feltehetően egy robbanóanyaggal megrakott gépkocsival, és a támadás célpontja a kormányfő helyettesének a háza volt. A merénylet elkövetését a kormány ellen fegyveres harcot folytató, szélsőséges muzulmán tálibok vállalták magukra. (MTI) Migránsokkal teli hajót fogtak el Nicosia. Több mint 140, valószínűleg szíriai migránst szállító hajót fogott el tegnap a ciprusi parti őrség Pafosz közelében, a szigetország nyugati részén. A hajón utazó 143 ember között 31 nő és és 50 gyerek volt. A ciprusi hatóságok szerint a hajó a törökországi Mersinből indult, ahol sok szíriai keres menedéket a polgárháború elől. A ciprusi rendőrség úgy tudja, az ember- csempészek fejenként 2000 dollárt kértek el utasaiktól. A ciprusi hatóságok egy embert őrizetbe vettek, akit ember- csempészettel gyanúsítanak. A szíriai partoktól mintegy 100 kilométerre fekvő Ciprust eddig elkerülte a migránsáradat; 2014 óta csak valamivel több mint 10 hajó kötött ki a szigeten, körülbelül 1100 menedékkérővel a fedélzetén. (MTI) Ankara visszavonta listáját Berlin. A török kormány visszavonta a terrorizmus támogatásával gyanúsított német válallatokról készített listáját - jelentették be tegnap Berlinben. A német szövetségi belügyminisztérium szóvivője, Tobias Plate elmondta, hogy a tárca vezetője, Thomas de Maiziere tegnap a török fél kezdeményezésére telefonon megbeszélést folytatott török kollégájával, Süleyman Soyluval, aki közölte, hogy a mintegy 700 német vállalatot felsoroló listával kapcsolatban „kommunikációs gondok” adódtak. A német hatóságoknak az Interpolon keresztül eljuttatott listán szereplő társaságokat nem gyanúsítják terrorizmus támogatásával és nem is nyomoznak ellenük - szögezte le a török belügyminiszter. Az összeállítás valójában a tavalyi puccskísérletért felelősnek tartott hitszónok, Fe- tullah Gülen mozgalmának támogatása miatt eljárás alá vont török cégekkel üzleti kapcsolatban álló német társaságokról szól. Plate hozzátette: a német fél tudomásul veszi, hogy Ankara tisztázta a lista ügyét, és üdvözli, hogy hivatalosan visszavonták a BKA-hoz intézett kérést. (MTI) Kevés a két elnöki vétó MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Varsó. Andrzej Duda lengyel elnöknek nemcsak a két, az igazságügy átalakítását érintő törvényt, hanem a harmadikat, a bíróságok szervezetéről szélé törvényt is meg kellene vétóznia - így reagáltak az elnök tegnap délelőtti bejelentésére a legnagyobb ellenzéki párt, a Polgári Platform (PO) politikusai. Az elnök délelőtt bejelentette, hogy vétót emel a lengyel igazságügyi átalakítással kapcsolatos három törvény közül kettő, az országos igazságszolgáltatási tanácsot (KRS) és a legfelsőbb bíróságot érintő jogszabály ellen, aláírja viszont a bíróságok szervezetéről szóló, a parlamentben szintén korábban megszavazott törvényt. „Két elnöki vétó, az nem három” - jelentette ki a PO nevében a parlamenti sajtóértekezleten nyilatkozó Andrzej Halicki, utalva ezzel az utóbbi napokban szervezett ellenzéki tüntetések fő jelszavára, mely úgy hangzott: Háromszor vétó. Halicki úgy értékelte: a bíróságok szervezetéről szóló törvény megvé- tózása „következménye kell, hogy legyen annak, ami az első két jogszabályról szóló döntést eredményezte”. A jobbközép ellenzéki párt politikusa fájlalta azt is, hogy Duda korábban „„nem mutatott hasonló elszántságot az alkotmánybíróságra vonatkozó törvények elfogadásakor”. Halicki ezzel a korábban belpolitikai vitát kiváltó alkotmánybírósági témakörre utalt, mely miatt az Európai Bizottság tavaly jogállamisági eljárást indított Lengyelország ellen. A szintén ellenzéki Modem (No- woczesna) képviselője, Katarzyna Lubnauer úgy vélte: a két törvény megvétózása „esélyt ad arra, hogy komoly párbeszéd kezdődjön a bírósági reformról, valamint az államra nézve romboló lépések megállításáról”. Azzal összefüggésben, hogy Andrzej Duda kilátásba helyezte: szakértők segítségével két hónapon belül két új, az igazságszolgáltatás átalakítását célzó törvényjavaslatot terjeszt elő, a Modem arra szólította fel az államfőt, hogy a munkát „a lehető legátláthatóbb módon folytassák, lehetőleg kerekasztal formájában, jogászszervezetek bevonásával”. A harmadik legnagyobb parlamenti tömörülés, a szintén ellenzéki, de a PiS által folytatott politikát időnként támogató Kukiz'15 nevében nyilatkozó Stanislaw Tyszka, a szejm egyik alelnöke úgy értékelte: Duda Andrzej Duda sajtóértekezletén kifogásolta, hogy a legfelsőbb bíróságról szóló törvény előterjesztői nem konzultáltak vele a jogszabály- tervezetről (TASR/AP-felvétel) „az összes lengyel elnökeként járt el, döntése esélyt ad a beteges, pártpolitika foglyává vált közvita meggyó- gyítására, a bírósági reform javára folytatott jó munkára”. Halottak a nagykövetségen Jeruzsálem. Izrael evakuálni akarja ammáni nagykövetségéről azt a biztonsági emberét, aki a nagykövet rezidenciáján önvédelemből lelőtt egy palesztin származású fiatal jordániai munkást, de aj ordániai hatóságok nem engedik - jelentette tegnap az izraeli média. A 17 éves munkás a biztonsági őr lakrészében dolgozott, és eközben támadt rá csavarhúzóval, mire az őr pisztolyával lelőtte - értesült az ynet. Az őr egyik lövésével véletlenül eltalálta a lakás éppen a helyszínen tartózkodó tulajdonosát is, aki később belehalt a sérülésbe. Az izraeli külügyminisztérium szerint terrortámadás történt, amelynek hátterében azok az indulatok állnak, amelyeket jeru- zsálemi óvárosban levő al-Aksza mecset körüli válság korbácsolt fel. A biztonsági őrt diplomáciai védettség illeti meg, nem lehet Jordániában felelősségre vonni, letartóztatni, kihallgatni - közölték. A minisztérium elhatározta, azonnal evakuálják a nagykövetség minden izraeli dolgozóját, mert attól tart, hogy Ammánban zavargásokhoz, a követség épületének megtámadásához vezetnek a történtek. Az al-Aksza mecset környéke Jordánia gondnoksága alatt áll, és a békét a kényes status quo megőrzésével igyekeznek biztosítani. (MTI) Kushner négyszer lépett kapcsolatba az oroszokkal Jared Kushner, az amerikai elnök vaja és tanácsadója tegnap órákkal szenátusi meghallgatása előtt tett írásos nyilatkozatban tagadta, hogy titkos információs csatornát tartott volna fenn a washingtoni orosz nagykövettel. Washington. Kushnert a hírszerzési bizottság zárt ajtók mögött hallgatja meg Oroszországhoz fűződő állítólagos bizalmas kapcsolatairól. Trump veje 11 oldalas írásban taglalta egyebek közt azt, hogy csupán négy alkalommal lépett kapcsolatba az oroszokkal a tavalyi amerikai elnökválasztási kampány és az elnöki átadás-átvétel idején, ám egyik esetben sem cselekedett helytelenül. Mint írta: „nincs semmi rejtegetni- valója.” Nyilatkozatát az AP amerikai hírügynökségnek juttatta el. Kushner az iratban tagadja, hogy oroszok pénzelnék bármelyik vállalkozását a magánszektorban. Kitér arra, hogy szerinte teljesen feleslegesen vett részt 2016 júniusában azon a találkozón, amelyen állítólag egy orosz-amerikai ügyvéd terhelő információkkal szolgált volna Hillary Clintonról, Donald Trump elnökjelölt riválisáról. Mint írja, eleve elkésett, majd pedig annyira időfe- csérlésnek találta az egészet, hogy - szöveges telefonos üzenetben - megkérte asszisztensét, hívja ki a találkozóról. „Amíg ott voltam, szó sem esett az elnökválasztási kampányról. Nem emlékszem sem arra, hogy hányán voltak ott, sem a nevükre, és nem tudok semmilyen felajánlott vagy elfogadott dokumentumról” - állítja Kushner nyilatkozatában. Ami az orosz nagykövettel a tavaly decemberi találkozóját illeti, azon - így Trump vej e - Szíriáról volt szó, de ő sohasem javasolta, hogy létesüljön titkos információs csatorna közte és a követ között. Kushner kitért arra is, hogy találkozott Szergej Gorov orosz bankárral, ám megbeszélésükön semmilyen különleges politikai ügy nem került szóba. (MTI) Elkezdődött a Cumhuriyet munkatársainak pere A bíróság épülete előtt aktivisták, újságírók, parlamenti képviselők és civil szervezetek tagjai tüntettek (siTA/AP-feivétei) Elkezdődött tegnap Isztambulban a Cumhuriyet című kormánykritikus napilap terrorizmussal vádolt 19 vezetőjének ás munkatársának pere - jelentette a Dogan török hírügynöksóg. Ankara. Az érintettek között van Akin Atalay, a lap igazgatótanácsának elnöke, Murát Sabuncu főszerkesztő, a külföldön tartózkodó Can Dündar, a Cumhuriyet (Köztársaság) előző főszerkesztője és az oknyomozó írásairól ismert Ahmet Sik is, aki interjút készített például a Törökországban 1984 óta fegyveres felkelést folytató Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) egyik vezetőjével, Cemil Bayikkal. A Cumhuriyet munkatársait azzal vádolják, hogy olyan fegyveres terrorszervezetek támogatói, mint a sza- kadár PKK, a 2016. júliusi katonai puccskísérletért felelőssé tett Fethul- lah Gülen muzulmán hitszónok nemzetközi mozgalma, illetve a Forradalmi Népi Felszabadítási Párt-Front (DHKP-C) nevű szélsőbaloldali csoport. A vádlottak közül 12-en tavaly november eleje óta előzetes letartóztatásban vannak. A tárgyalóterem tegnap teljesen megtelt, a túlzott érdeklődés miatt pedig sokaknak nem is jutott hely odabent. A pert személyesen követi figyelemmel a kemalista ellenzéki Köztársasági Néppárt (CHP), valamint a kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) több képviselője, továbbá európai parlamenti politikusok, illetve a külföldi sajtó számos munkatársa. A vádlottakat a bírósági teremben taps fogadta. Az isztambuli főügyészség által készített vádirat szerint a Török Köztársaság 1923-as alapítása után egy évvel, tehát 1924-ben létrehozott Cumhuriyet a legutóbbi három évben, különösen pedig a 2016. júliusi puccskísérletet követően, egy időben a lap vezetésében történt változásokkal, az újság múltjával szögesen ellentétes irányt vett. A szöveg értelmében 2013-tól a gülenista mozgalom vette át az irányítást a lap felett, a 2015-től főszerkesztő Can Dündar vezetése alatt pedig az újság elfordult eredeti céljaitól és szellemiségétől. Az ügyészség írásában úgy fogalmazott, hogy a lap a Törökország-ellenes terrorszervezetek védelmezőjévé és támogatójává vált, illetve olyan híreket és kommentárokat közölt, amelyek messze túlmutattak a sajtószabadság biztosította éles bírálaton, aszimmetrikus háborút indítva és célba véve ezzel a köztársaság kormányát és Recep Tayyip Erdogan államfőt. Az ügyészség 7,5-től 43 évig terjedő szabadságvesztést kér a vádlottakra. (MTI)
