Új Szó, 2017. július (70. évfolyam, 151-175. szám)
2017-07-22 / 168. szám, szombat
2 | KÖZELET 2017. július 22. | www.ujszo.com Balog: dönteni kell a romákról Balog Zoltán a határon túli magyar iskolákról is beszélt Tusnádfürdőn (MTI-felvétel) Egyszeri anyasági a külhoniaknak Tusnádfürdő. A kormány jövő januártól a Köldökzsinór program keretében kiterjeszti az egyszeri anyasági támogatást a külhoni magyarságra is, erre 640 millió forintot (2 millió euró) különítettek el az első évben - mondta Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) államtitkára. A Köldökzsinór programmal azt szeretnék jelezni, hogy a kormány számára minden megszületett magyar gyermek érték, szülessen bárhol a világon. A program alapján jövő januártól megteszik az első lépéseket, hogy a magyarországi családtámogatási formák közül bizonyos juttatásokat azok is megkaphassanak, akik nem Magyarország közigazgatási határain belül vállalnak gyermeket. Első lépésként az egyszeri anyasági támogatást januártól minden magyar édesanya megkapja, függetlenül attól, hogy a gyermeke a világ mely pontján született. Ez érvényes a Kárpátmedence és a diaszpóra magyarságára egyaránt. A támogatás egyszeri, 64 125 forintos (210 euró), és mintegy 10 ezer gyermekkel számoltak az első évben. A támogatást akkor kaphatják meg az érintettek, ha a gyermeket anyakönyveztetik, illetve tekintettel a felvidéki helyzetre, a magyar igazolvány is jogosító okmány lesz. Szintén januártól kiterjesztik a babakötvényt is: minden gyermeknek indítanak egy Start-számlát, ezen 43 ezer forintos kezdőtőkét helyeznek el. Utána erre lehet további megtakarításokat elhelyezni, és ezt az állam kamattámogatással kiegészíti. Amikor a magyar fiatal 18 éves lesz, akkor megkaphatja az összegyűlt összeget - fejtette ki Novák Katalin. (MTI) IBOS EMESE Tusnádfürdő. Meg kell hozni a döntést a cigányság ügyében, mondta a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, aki a szegregáció gondolatát is felvetette. Az MKP ás a Híd szakpolitikusai reagálnak. Balog Zoltán, a magyar kormány emberi erőforrások minisztere a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen a határon túli magyar oktatásról is beszélt az egyik fórumon. A tárcavezető Szlovákiával kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy színvonalas magyar iskolákra van szükség azért, hogy a magyar családok a gyerekeket ne írathassák más iskolába azzal az indokkal, hogy azok jobb oktatást nyújtanak. Balog szerint Szlovákiában sokszor azért nem adják magyar iskolába a gyereküket a magyar családok, mert azokba sok cigány gyerek jár. „A magyar közösségek és a kormány sem döntötte el azt a kérdést, hogy a határon túli, magyarul beszélő cigányok tehertétel vagy erőforrás - idézte az index.hu Balogot, aki szerint ezt el kell dönteni, és arra programot kell kidolgozni. - A cigányság ügyében meg kell hozni a döntést, és az iskolarendszernél, amit mi építünk Budapestről, azt kell átgondolni, mit értünk magyar iskolán.” Balog szerint dönteni kell arról is, hogy a közös iskola jó-e, vagy esetleg külön iskola kellene a roma gyerekeknek, külön rájuk vonatkozó programmal. Kiss Beáta, az MKP oktatásért felelős szakpolitikusa lapunknak Balog nyilatkozata kapcsán azt mondta, az oktatásügy terén ezek a témakörök nagyon bonyolult és súlyos kérdések. „Nagyon sok iskolának komoly gondot jelent, hogy az előítéletekkel terhes nem roma szülők azért nem adják az adott iskolába a gyereküket, hogy ne legyenek együtt a számukra nem elfogadott iskolatársakkal. De az éremnek van egy másik oldala is, hiszen nem egy magyar iskola csak azért létezhet, mert roma származású gyerekek járnak oda. Erre a kérdéskörre per pillanat elfogadható, jó megoldás még nem született” - mondta Kiss Beáta. Hozzátette, saját tapasztalatai alapján egy inkluzív iskolában a hátrányos helyzetű gyerekek le tudják dolgozni a lemaradásukat, de arra is van példa, hogy az alapvető törzsanyag helyett a szociális szokások elsajátítását végzik az iskolában. „Nem vagyok meggyőződve arról, hogy ilyen esetekben nem lenne-e jó, ha az ő igényeikre szabott tanterv születne, nekik segítő eljárások születnének” - mondta Kiss Beáta. Ravasz Ábel, a Híd romaügyi kormánybiztosa szerint vannak tények, amelyeket tudomásul kell venni. Például, hogy a magyar ajkú romák zöme, úgy Szlovákiában, mint más„A magyar közösségek és a kormány sem döntötte el azt a kérdést, hogy a határon túli, magyarul beszélő cigányok tehertétel vagy erőforrás." Balog Zoltán miniszter hol, a magyar közösség részének érzi magát. „Ezt tiszteletben kell tartani. Ez nem Balog miniszter úr vagy valaki más, ez kizárólag az ő saját döntésükön múlik. Az oktatás terén egyértelműen bebizonyosodott, az a legfontosabb, hogy színvonalas oktatást tudjunk nyújtani a roma gyerekeknek. Sajnos a legtöbb esetben a szegregáció egyben azt is jelenti, hogy a roma gyerekeket berakjuk egy színvonalon aluli, elkülönített iskolákba” - magyarázza a kormánybiztos. Azt is hozzátette, hogy vannak régiók, mint például Gömör, ahol a roma és a nem roma gyerekek életkörülményei között nincs nagy eltérés. „Ezek a gyerekek nem piszkosan járnak iskolába, ismerik az alapvető szokásokat, találkoztak már intézményekkel. Ezért én egyértelműen a mellett vagyok, hogy ezeknek a magyar ajkú gyerekeknek is nyújtsunk színvonalas oktatást.” Ravasz szerint kívülről bármibe bele lehet beszélni, de a valódi döntések helyben születnek. „A szlovák kormányjelenlegi stratégiája egy integrációs stratégia, romaügyi kormánybiztosként én is ezt tartom helyesnek” - zárta Ravasz Ábel. Tárgyalnak a bérekről Pavol Ondek pozitívumként értékeli a béremelésről született kompromisszumos megállapodást (Torfiáš Benedikovič felvétele) IBOS EMESE Szeptemberben újabb hat- százalékos béremeléssel számolhatnak a pedagógusok. Pozsony. A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) több hónapos tiltakozást követően megváltoztatta álláspontját, és már kész megemelni az önkormányzatokhoz tartozó oktatási intézmények pedagógusainak bérét. Pavol Ondek, az Oktatási és Tudományos Dolgozók Szakszervezetének (OZPŠaV) az elnöke pozitívan értékeli a ZMOS döntését, és kompromisszumként tekint rá. Ondek szerint az érintett felek - a kormány, a ZMOS és a szak- szervezet - hosszasan egyeztetett. „Ugyanakkor állásfoglalásukban csak a 2018-as és a 2019-es évre vonatkozó további 6 százalékos béremelések támogatásáról beszélnek. Miközben a kormányprogram 2020 januárjára is garantálja a további 6%- os emelést a pedagógiai alkalmazottaknak” - mutatott rá Pavol Ondek. A szakszervezeti vezető szerint az idén szeptemberre tervezett béremelésnek már nincs akadálya, a kormány hétfői tanácskozásán minden bizonnyal rábólint a rendeletre, mellyel a kormány módosítja a bértáblát. Ezzel gyakorlatilag garantálják, hogy az emelést minden pedagógiai alkalmazott megkapja. Ondek szerint, ha a rendeletet jóváhagyja a kormány, akkor egyetlen polgármester sem hivatkozhat arra, hogy nincs pénze az emelésre. Azt is leszögezte, hogy a tárgyalások még nem zárultak le, és mindent elkövetnek azért, hogy az általuk követelt 10%-os emelést és a 2020-ra tervezett béremeléseket is kiharcolják. Hasonló szellemben nyilatkozott az oktatási tárca is. „Az egyeztetések nem zárultak le, az álláspontok közelednek” - közölte Ivana Skokanová, az oktatási minisztérium szóvivője. Korábban Peter Plavčan (SNS-jelölt) oktatási miniszter többször kijelentette, hogy nemcsak a kormányprogramban garantált, hanem azon túl is szeretne kiharcolni némi pluszt az ágazat dolgozóinak. (ie) A végrehajtónak sem akar fizetni Matovič ÖSSZEFOGLALÓ Igor Matovičot, az OĽaNO vezetőjét nem hatja meg, hogy a parlament hivatala végrehajtási eljárást kezdeményezett ellene, így sem fogja kifizetni az összeférhetetlenségi bizottság által rá kirótt büntetést. Pozsony. Matovičot a bizottság azért bírságolta meg csaknem 12 ezer euróra, mert képviselőként aktív vállalkozói engedélye volt, melyet elfelejtett újra felfüggeszteni. A politikus azonban nem fizette ki időben a bírságot, és nem vette át a fizetési felszólításokat sem. A hivatal ezért azt állítja, nincs más lehetősége, csak a végrehajtási eljárás. Matovič pénteken sajtótájékoztatót tartott, melyen bejelentette: bár tudatában van annak, hogy a végrehajtási eljárás során a bírság emelkedni fog, nem hajlandó fizetni. „Nem vagyok képes lehajtani a fejemet, és fizetni. Egy leszek a millió ember közül, aki ellen végrehajtás folyik“ - mondta. Hangsúlyozta: a büntetést ugyan aktív vállalkozói engedélye miatt kapta, ám forgalma nem volt. Elmondása szerint az összeférhetetlenségi bizottságban, mely kiszabta rá a büntetést, kétharmados többségben ülnek politikai ellenfelei, így a döntést nem tartja igazságosnak, és szerinte sérült alkotmányos joga az igazságos eljáráshoz. Matovič korábban minden vagyonát feleségére íratta, így szerinte a végrehajtók kreativitásán múlik, mit vesznek el tőle. Hozzátette, nem fordul nemzetközi bírósághoz az ügyben, ügyvédje szerint ugyanis ehhez nincs j oga. Mivel Matovič kétszer is elfelejtette felfüggeszteni vállalkozói engedélyét, a második eset miatt parlamenti mandátumát is elveszítheti. A politikus jelenleg nem jár be a parlamentbe, bojkottálja a törvényhozást, ami miatt már kéthavi fizetését vette el tőle Andrej Dan- ko (SNS) házelnök. Matovič azzal próbálta igazolni távollétét, hogy a házelnök zaklatja, ám ezt Danko nem fogadta el. Matovič szeptemberben sem jelenik meg a parlamentben, elmondása szerint döntése addig érvényes, míg Danko marad a házelnök. (SiTA.fm)
