Új Szó, 2017. július (70. évfolyam, 151-175. szám)

2017-07-20 / 166. szám, csütörtök

WWW.UJSZO.COM ■ UJSZO@UJSZO.COM Gyümölcsös mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm mm Aki nem szereti a fekete ízét, ültessen a köszméte és fekete ribiszke kereszte­zésével létrehozott jostát, ami ugyancsak sok vita­mint tartalmaz. TÖVIS NÉLKÜLI SZEOER A hónap végén fog érni. Év közben az új hajtások megnőttek, lehet, hogy nem is kell mindet meg­hagyni. Amit viszont meg­hagyunk, annak az oldal­ágait vágjuk vissza 25-30 cm-re. Mivel minden évben ilyenkor jönnek az esők, és tönkreteszi a termést a szürke penész, 7-10 nap­pal az érés előtt egy Tel- dorral történő kezelést ja­vaslok alkalmazni. Komposztálás A kertekben most található talán a leg­több eldobandó növényi szerves anyag: kimetéljük a letermett málnákat, felszed­jük a lehullott gyümölcsöt, kihúzzuk a gyomokat, kaszáljuk a füvet - mindez mehet a komposztba. KAJSZI-ÉS ŐSZI BARACK A saját kertemben azt álla­pítottam meg, hogy míg az almánál és a körténél a ter­mészetes hullás arányosan megtörtént, a barackoknál, főleg a kajszinál, azaz a sár­gabaracknál, sok maradt a fán; jól tartják magukat a gyümölcsök, viszont nem nőnek meg, aprók marad­nak. Az ilyen termés leg­feljebb hordóba való. Az, hogy sok gyümölcs van a fán, annak tudható be, hogy egy éve a fagy miatt nem volt termés. NYÁRI METSZÉSEK A száraz év ellenére meg­történik, hogy a fa koronája besűrűsödik. Őszibarack­nál is, almánál is szükséges, hogy a koronába besüssön a nap, hogy a gyümölcs ki- színeződjön. Azokat az idei hajtásokat, illetve legalább azok egy részét, amelyek­nek nincs funkciójuk, egy­szerűen kimetéljük. Több­ször foglalkoztam már (főleg a riszkéknél) azzal, hogy sok a gyökérhajtás, amit aztán csak a tavaszi metszéskor metélünk ki. Legfeljebb 2-3-at hagyjunk meg, a többit most, a szü­ret után metsszük ki. Utána vagyunk a cseresz­nye- és meggyszezonnak. A kertészkedők általában csak a fa termésének egy ré­szét, mintegy 30 százalékát szedik le. A többi jobb eset­ben a madaraké, de gyakor­latilag egy hónapig potyog a fáról a száraz, beteg gyü­mölcs; ha a járdára potyog, naponta söprögethetjük. A nagy fa magasságát, terebé- lyességét metszéssel korlá­tozni kell, amit legjobb vol­na most elvégezni, de lehet ősszel vagy tavasszal is, az esedékes metszések idején. NÖVÉNYVÉDELEM Gyakran találkozunk kertjeinkben az amerikai szövőlepkével - hernyó­ját népiesen pókmacská­nak hívják mifelénk -, ezt Calypsóval, illetve Karate Zeonnal permetezzük. A vértetű (Vlnatka krva­vá), amely vattaszerűség­gel takaródzik, a James Grieve almafajtát szereti; Nurelle D káliszapannal kevert oldatát permetez­zük ki ellene. Júliusban is a gyümölcs­molyokra kell leginkább odafigyelnünk (alma, szil­va, szőlő, a keleti moly az őszibaracknál), most a II. generációjuk következik. A szilvamoly itt lesz egész júliusban, a szőlő- és az almamoly július 2. és 3. dekádjában. Fontos tudnivaló, hogy a dió is egy veszélyeztetett gyümölcs lett. Zöld bur­kát a dióburok-fúrólégy károsítja, férgesedését- pedig az almamoly okoz­za; akkor kell permetezni, amikor az almát - ez vi­szont a fák mérete miatt sajnos gyakran kivitelez­hetetlen. Belucz János GYÜMÖLCSKERTÉSZ MÉRNÖK Van, aki a modern techno­lógiákra esküszik, és van, aki azt állítja, nincs jobb a hagyományos technológi­ával főzött párlatnál. Egy biztos, különleges varázsa van annak, amikor a fával fűtött hatalmas üstökben rotyog a cefre. Hasonlóan lehet a párlat készítését is jellemezni, mint a gulyásfőzést. Valaki a bog­rácsgulyásra esküszik, valaki inkább a gáztűzhely mellett készült gulyást fogyasztja jóízűen. A bogrács mellett összejött baráti társaságnak, a tűzhelynek megvan a vará­zsa, de oda lehet kozmálni a laboratóriumi tisztaságú konyhában is a finomsá­gokat, ami élvezhetetlenné teszi az ételt. Ugyanez a helyzet a szeszfőzdével is. „Jó cefréből is lehet rossz pálin­kát főzni, ha valaki nem érti a mesterségét" - vallja Ben- kóczky Tibor, a Komárom melletti Örsújfalun található Aroma CT hagyományos kisüsti szeszfőzde egyik tulaj­donosa. A másik tulajdonos Czibulka Tibor, akivel még 2004-ben kezdték közösen a párlatok készítését. Kezdet­VARÁZSA ben még csak 200 literes üst­ben főzték a cefrét, de mivel érkezett nagyobb mennyisé­gű cefre kifőzésére is igény, 2010-től már 800 literes üst­ben Totyoghat a cefre. A hagyományos kisüstifőz- de 1000 m2-es raktárral, és egy gyümölcsmagozó géppel is rendelkezik. Aki­nek nincs ideje a jó cefre elkészítésére, vállalják an­nak elkészítését is, így ga­rantálni tudják a minőséget is. Hiszen ahogy azt már mindenki tudja, a jó párlat alapja a jó cefre. A hagyományos jelző ter­mészetesen nem azt jelenti, hogy elavult berendezéssel rendelkeznek, hiszen min­den kellék korszerű. A főzde modern vízlágyító-beren­dezéssel van felszerelve, az ügyfeleknek a kívánt szesz­fokra készítik el a párlatot. A hagyományos jelző inkább a rézüstre vonatkozik, il­letve a kétlépcsős lefőzési rendszerre, amely során a cefréből először „vodka" készül, majd ezt főzik le má­sodszor, amelynek a végter­méke már a párlat. Azt, hogy itt valóban minő­ségi párlat készül, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy számos elisme­rést könyveltek el különféle megmérettetéseken, nem­csak hazai viszonylatban (Laugaricio-Trencsén, Duna Aranypárlata-Komárom), hanem Magyarországon (Ororsháza, Pápa, Miskolc) és Szerbiában is (Zenta). Ezeken a helyeken elért kivá­ló eredményekről oklevelek és serlegek sokasága tesz bi­zonyságot. „Természetesen továbbra is várjuk a kedves ügyfeleinket, júliustól a pár­latkészítést kedvezményes áron biztosítjuk" - mondta Benkóczky Tibor. wmmmmmmmmmm 2017.július KERTésUDVAR 7 HIRDETÉS ■ MP170442

Next

/
Thumbnails
Contents