Új Szó, 2017. július (70. évfolyam, 151-175. szám)
2017-07-19 / 165. szám, szerda
4 | KÜLFÖLD 2017. július 19.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Kútba esett Trump fontos törvénye Washington. Ismét kútba esett a republikánusok egészségbiztosítási törvényjavaslatának elfogadása. Mitch McConnell, a szenátus republikánus többségének vezetője közleményben tudatta: „sajnálatos módon immár nyilvánvaló, hogy a kudarcot vallott az Obamacare visszavonása, és azonnali pótlása nem jár majd sikerrel”. Hétfő este ugyanis először két republikánus politikus - Mike Lee, Utah állam és Jerry Mórán, Kansas szenátora jelentette be, hogy a másodszori korrekció után sem szavazza meg a törvényjavaslatot, majd csatlakozott hozzájuk Maine állam szenátora, Susan Col- lins és a kentuckyi Rand Paul is. Ezzel egyértelművé vált, hogy a 100 tagú szenátusban - a demokraták egyhangú elutasítása mellett - a republikánusoknak nincs elegendő voksuk a törvényjavaslat elfogadásához. (MTI) Anarchista tombolás Athénban Athén. Körülbelül 200 maszkos anarchista szinte az összes üzlet kirakatát betörte az éjjel Athén belvárosának legnépszerűbb bevásárlóutcájában. A rendőrség szerint a vandálok mintegy 60 bolt kirakatát törték be. A tömeges rongálást megelőzően a görög anarchisták felvonulást tartottak egy társuk szabadon engedését követelve, aki többéves börtönbüntetést kapott, mert részt vett egy baloldali terrorszervezet tevékenységében. A bíróság hétfőn döntött arról, hogy elutasítja a nő szabadlábra helyezési kérelmét. A boltok szétverését alig néhány perc leforgása alatt követték el, a rendőrség nem is tudott időben kiérni, hogy elfogja a tetteseket. Görögországban erős a szélső- baloldali anarchista jelenlét; Athén Exarkheia nevű kerületébe például évek óta nem merészkednek be a rendőrök. (MTI) Amerikai szankciók Maduro ellen Washington. Donald Trump amerikai elnök gazdasági szankciókkal fenyegette meg Nicolás Maduro venezuelai elnököt arra az esetre, ha alkotmá- nyozó nemzetgyűlést hív össze. „A venezuelai nép ismét világossá tette, hogy kiáll a demokrácia, a szabadság és ajogállam mellett. Mégis: erőteljes és bátor cselekedeteikről továbbra sem vesz tudomást egy rossz vezető, aki arról ábrándozik, hogy diktátor lesz belőle” - olvasható a Fehér Ház által kiadott közleményben. Az amerikai elnök leszögezte: az USA nem marad tétlen most, amikor Venezuela összeomlani készül, s amennyiben „a Maduro-rezsim július 30- án kierőszakolja az alkotmány ózó nemzetgyűlést, az USA erőteljes és gyors gazdasági ellenlépéseket tesz”. Maduro bejelentette, a vasárnapi népszavazás eredménye ellenére megtartják az alkotmányozó nemzetgyűlési választásokat. (MTI) Magyarországon Netanjahu Az Európai Bizottság alelnöke: Brüsszel nem hajtja végre Soros úr úgynevezett terveit Orbán Viktor miniszterelnök katonai tiszteletadással fogadta Benjámin Netanjahu izraeli kormányfőt a Parlament előtti Kossuth téren (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Izrael és Magyarország a múlttal tisztában van, de a jövőbe tekint, és az ilyen országoké a jövő - mondta Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, miután Orbán Viktor kormányfővel tárgyalt. Közben a Magyarországi Zsidá Hitközségek Szövetsége azzal vádolta meg Izraelt, hogy az cserbenhagyta a magyar kormány Soros Györgyöt kipellengérező plakáthadjáratának elítélésében. Az izraeli kormányfő magyar kollégájával közösen tett sajtónyilatkozatában kiemelte: a találkozón megvitatták azokat az aggályokat, amelyeket a helyi zsidó közösség felvetett. Benjámin Netanjahu üdvözölte, hogy Magyarország kiáll Izrael mellett a nemzetközi fórumokon, és ezzel „nemcsak Izrael, hanem az igazság mellé is áll”. Megjegyezte: megtisztelőnek tartja, hogy 30 év után ő az első izraeli miniszterelnök, aki hivatalos látogatáson jár Magyarországon. Benjámin Netanjahu arról is beszélt, hogy Magyarország sok szempontból volt a modem cionizmus bölcsője - amelynek köszönhetően létrejött a modem izraeli állam -, hiszen itt született Herzl Tivadar, aki a zsidó állam születését álmodta meg, mert látta azt a sok kihívást, amelyet az antiszemitizmus jelent. Közben a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsi- hisz) azzal vádolta meg Izraelt, hogy az cserbenhagyta a magyar kormány Soros Györgyöt kipellengérező plakáthadjáratának elítélésében. Heister András, a Mazsihisz elnöke panaszkodott Izrael álláspontjának megváltozásáról. Mint mondta, meglepődött és mélységesen csalódott a plakátok bírálatának hangnemváltozása, a bírálat élének tompítása miatt. Izrael magyarországi nagykövete először elítélte a Ne hagyjuk, hogy Soros nevessen a végén! kampány antiszemita felhangjait, ám később Izrael külügyminisztere úgy nyilatkozott, hogy bár helyteleníti az antiszemitizmust, nem akarj a jogtalannak minősíteni a plakátokat. Szinte zavarba ejtő, hogy reagálni kell rá, annyira nevetséges - reagált Frans Timmermans az állításra, hogy Soros György egymillió migránst hozatna Európába az EU-val. Az Európai Bizottság második számú embere neheztel amiatt, ahogy a magyar kormány kapcsolta össze a sorosozást, a migránsozást és a brüsz- szelezést. „Olyan vádak hangzottak el Magyarországon különböző csatornákon keresztül, sajnos kormányzati körökből is, hogy az Európai Bizottság érintett lenne tervek végrehajtásában, amelyekkel a fel- tételezések szerint évente egymillió migránst hoznának Európába” - írta Frans Timmermans. Orbán Viktor július elején beszélt arról, hogy Soros György bevándorlási tervét hajtják végre Brüsszelben, amivel egymillió bevándorlót hoznának be. Az Európai Bizottság általában nem szokott belemenni az ilyen üzengetésekbe, de a Brüsszelnek” megálljt hirdető, a tényekkel hadilábon álló nemzeti konzultációra külön cáfolatot adott ki. Ennek keretében Timmermans cáfolta, hogy a testület „Soros úr vagy bárki más terveit hajtaná végre”. (MTI, Eurologus, ú) Továbbra is tart a törökországi terror Előzetes letartóztatásba helyeztek Törökországban hat, korábban őrizetbe vett jogvédőt, köztük az Amnesty International törökországi irodájának vezetőjét. Az ankarai parlament meghosszabbította a rendkívüli állapotot. Ankara. Az Amnesty International (AJ) törökországi irodájának vezetőjét, Idil Esert, valamint másik kilenc jogvédőt július 5-én állította elő a török rendőrség az isztambuli Nagy-szigeten (Büyükada) található egyik szállodában. Az AI közleményében akkor tiltakozott az intézkedés ellen, s azt írta: az aktivisták ki- berbiztonsági és adatkezelési tréningen vettek részt. A tegnap letartóztatottak között van egy svéd és egy német állampolgár is. Az ügy további négy érintettjét bírói felügyelet mellett szabadon engedték, de megtiltották nekik, hogy külföldre utazzanak. Az NTV török hírtelevízió szerint Meric Eyüpoglu, a letartóztatottak ügyvédje újságíróknak azt mondta: senkitől nem kapott választ arra a kérdésre, hogy védencei melyik terrorszervezet működését segítették. Salil Shetty, az AI főtitkára a bírósági döntést követően megkérdőjelezte az eljárás jogszerűségét, a jogvédők elleni eljárást politikailag motivált boszorkányüldözésnek nevezte, amely ijesztő képet fest az emberi jogok jövőjét illetően Törökországban. „A döntés arról árulkodik, hogy az igazság és az igazságszolgáltatás köszönő viszonyban sincsenek egymással Törökországban” - fogalmazott Salil Shetty. A török kormány a tavaly júliusi puccskísérlet után rendkívüli állapotot vezetett be az országban, és azóta is keményen fellép az általa terrorszervezeteknek nyilvánított csoportokkal szemben, köztük az összeesküvésért felelőssé tett Fethullah Gülen, Amerikában élő muzulmán hitszónok nemzetközi hálózata ellen, amelynek követőit terroristákként kezeli. A mozgalom tagjai a török vezetés állításai szerint hosszú évek alatt szivárogtak be az állam- igazgatás szerveibe. Az elmúlt egy évben a hatóságok több mint 50 ezer embert helyeztek előzetes letartóztatásba, és körülbelül 170 ezer ember ellen indítottak eljárást, köztük katonák, rendőrök, bírák, ügyészek, egyetemi tanárok, üzletemberek, újságírók és minisztériumi alkalmazottak ellen. Mindemellett nagyjából 150 ezer embert elbocsátottak vagy felfüggesztettek állásából. A török parlament úgy határozott, újabb 3 hónappal meghosszabbítja a tavaly júliusi katonai puccskísérlet után bevezetett rendkívüli állapotot. A lépésre immár negyedik alkalommal került sor, az intézkedés így október 19-ig lesz érvényben. Recep Tayyip Erdogan államfő már jelezte: a rendkívüli állapotnak ugyanakkor lesz vége, amikor Törökország terrorizmus ellen vívott harcának. (MTI) Ukrajna helyett Kis-Oroszország Donyeck. Az önhatalmúlag kikiáltott két kelet-ukrajnai sza- kadár terület, a Donyecki és Lu- hanszki Népköztársaság, valamint Ukrajna 19 régiójának képviselői Donyeckben bejelentették, hogy Kis-Oroszország (Ma- lorosszija) néven új államot hoznak létre Ukrajna utódaként. Ukrán és orosz hírügynökségek jelentése szerint az erről szóló „alkotmányos aktust” Olekszandr Timofejev, a Donyecki Népköz- társaság ügyvezető miniszterelnök-helyettese olvasta fel. Eszerint az új állam Ukrajna jogutódja lesz, és azért nevezik Kis- Oroszországnak - amely bizonyos történelmi korszakokban a kelet-ukrajnai régiókat magában foglaló területeknek volt a neve -, mert „Ukrajna mint országnév kompromittálódott”. Az új állam fővárosa Donyeck lesz, Kijevet az új ország történelmi és kulturális központjává minősítik át. (MTI) Több tucat palesztin sebesült meg Jeruzsálemben azokban a zavargásokban, amelyek a Mecsetek terére vezető utaknál az izraeli hatóságok által felállított detektoros kapui miatt törtek ki. Az iszlám vallás harmadik legszentebb helyének, az al-Aksza mecsetnek a vallási felügyeletét ellátó tanács válságértekezletet tartott, amely után kihirdették, aki átmegy a kapukon a mecsetek felé tartva, annak semmit sem ér az imája. Az izraeli hatóságok a két izraeli rendőr életét kioltó pénteki terrortámadás után lezárták a Mecsetek terét. (Tasr/ap) lohannis Székelyföldön Csíkszereda. A helyi és regionális autonómia segíti, az etnikai autonómia gátolja a fejlődést - hangoztatta Klaus lohannis államfő azon a fórumon, amelyet több mint száz székelyföldi önkormányzati vezető részvételével rendeztek a Csíkszeredái megyeházán. Bár az elnöki hivatal gazdasági témákat javasolt, a vendéglátók többsége a magyar kisebbség jogsérelmeiről beszélt. A fórum a román himnusz eljátszásával kezdődött, amelyre válaszképpen jelen lévő önkormányzati képviselők elénekelték a székely himnuszt. A tanácskozás alatt mintegy ötvenen tüntettek székely zászlókkal és transzparensekkel a megyeháza előtt. Hargita és Kovászna megye önkormányzati vezetői leszögezték: nem etnikai alapú, hanem köz- igazgatási autonómiát akarnak Székelyföldnek, és azt várják az elnöktől, hogy közvetítsen a többség és kisebbség között. Az elnök megállapította: hatalmas felelősség hárul a két magyar többségű megye választott vezetőire, akik „hidat képeznek” többség és kisebbség, kapcsot a helyi és központi közigazgatás között. A találkozót végig jellemző kölcsönös tisztelet jelképes gesztusainak sorában több székelyföldi elöljáró magyarul és németül is üdvözölte a szász származású Iohan- nist a Székelyföldön, az államfő pedig, amikor szót kapott, magyarul köszönt vendéglátóinak. (MTI)
