Új Szó, 2017. július (70. évfolyam, 151-175. szám)
2017-07-18 / 164. szám, kedd
www.ujszo.com I 2017. július 18. KULTÚRA 113 A múlt tárgyainak vallomásai Neumann Ildikó is részt vett az idei dunaszerdahelyi művésztelepen - alkotásai a Vermes-villában láthatók Neumann Ildikó: Múlt idő III., 2017, giclée print, 33,2x50cm TALLÓSI BÉLA Dunaszerdahely. Két kiállítást nyitottak meg a hát végén a Kortárs Magyar Galériában. A földszinti kiállítótermekben látható tárlat anyagát Almási Róbert festőművész a galéria gyűjteményéből válogatta össze, az emeleti helyiségekben pedig a napokban véget ért XVIII. Dunaszerdahelyi Nemzetközi Művésztelep résztvevői által az intézménynek adományozott alkotásokból rendeztek bemutatót. A művésztelepen Neumann Ildikó budapesti fotós is részt vett. A telepen alkotott művészek munkáiból a Vermes-villában rendezett csoportos tárlaton tőle a Múlt idő című sorozatából látható néhány, giclée print technikával, vagyis művészeti szkenneléssel készült, fotóalapú művészi nyomat. Ezek mellé felkerült a falra az ugyanezzel az eljárással kivitelezett, Áldozatok című munkája is. Ez utóbbin Neumann Ildikó egy golyó ütötte lyukakat őrző házfalat örökít meg. A vakolt fal lőtt „sebeit” tárt szárnyú, fehér galambok hosszú sorából alkotott grafikai (rá)nyomat lepelként fedi. „A Múlt idő sorozatom emlékképeivel már nem élő, de valahol a szívemnek kedves személyeket idézek meg tárgyak által - mondja a fotós. - Lent a pincében, a lerakatban leltem rá a lefotózott régi bútordarabokra, használati tárgyakra. Az elhagyott dolgoknak beszédes múltjuk van, azok által rakódott rájuk, akik használták.” A múlt sejtelmes ködét a fo„A Múlt idő sorozatom emlékképeivel mérnem élő, de valahol a szívemnek kedves személyeket idézek meg tárgyak által." Neumann Ildikó tózott tárgyak köré nem fényfestéssel teremtette meg - magyarázza hanem fényrajzolással. Zseblámpával irányította a fénycsóvát, hogy a kép visszaadja a múltba tűnés hangulatát. Hosszú ideig műtárgyakat fotózott művészeti albumokba Neumann Ildikó. Vallja, az nagyon jó iskola volt számára az illusztratív jellegű tárgyfotók készítéséhez. A sorozatba állított, jól eltalált tárgyfotóknak szerinte ugyanolyan a hatásuk, mint a szövegbe illeszkedő grafikáké. Mivel mindig minden tárgyhoz kötődik valamilyen történet, a róluk készült fotók, fotó alapú nyomatok is beszédesek; tartalom rétegeződik rájuk olyan kérdésekkel, mint: mit élhetett meg a szék, amely lekerült a pincébe, vagy ki használta a varrógépet, és kik viselhették a vele varrott ruhákat? Neumann Ildikó elmondta, tizen- valahány évvel ezelőtt, amikor a gödöllői művésztelep állított ki a Vermes-villában, nagyon kellemes benyomások érték Dunaszerdahe- lyen. A Kortárs Magyar Galériát ismerte, de a művésztelepről nem tudott. „Roppantul vártam, és izgatottan készültem rá, mert nem tudtam, mire számíthatok, kikkel leszek együtt, milyen képeket tudok itt csinálni. Titokzatos volt a várakozás időszaka. Annyit tudtam, hogy a termálfürdőben leszünk, ezért felkészültem, vettem odahaza egy víz alatti fényképezőgépet. De nem klasszikus módon fotóztam, nem felszín alatti képeket készítettem, hanem a víz és az ég kapcsolatát próbáltam megfogni, az összeköttetést megtalálni és kiemelni a kettő között. E felvételeknek majd otthon, Budapesten, a saját nyomdámban elvégzem az utómunkálatait, és aztán ezeket a vízég kompozíciókat is elküldöm Duna- szerdahelyre. Fantasztikus volt ahely, a környezet az ittlétre és a munkára, az alkotásra egyaránt.” A tárlat, melyen Neumann Ildikó munkái mellet Almásy Ivor, Buda- házi Tibor, Füleki Krisztina, Gaál Ildikó, Halmos Klára, Szél Ágnes és Takács Lídia néhány műve szerepel, augusztus 11-ig tekinthető meg. Meghalt a zombifilmek atyja Toronto. Hetvenhét éves koréban meghalt George A. Romero rendező és forgatókönyvíró, aki Az élőhalottak éjszakája című filmjével megteremtette a zombifilmek műfaját. A világhírű amerikai filmes — akinek jcanadai állampolgársága is volt - tüdőrákban szenvedett. Üzlettársa tájékoztatása szerint vasárnap hunyt el egy torontói kórházban. Romero 1968-ban hozzávetőleg százezer dollárból készítette el Az élőhalottak éjszakája című horrort, amelyben a holtak újra életre kelnek és felzabálják az élőket. A feketefehér film világszerte 30 millió dollárt hozott a konyhára, ma már hivatalosan is az amerikai filmes örökség része. Folytatása, a minden idők egyik legjobb horrorfilmjének tartott Holtak hajnala 55 milliós jegybevételt termelt tíz évvel később. Az anyagi siker lehetővé tette Romero számára, hogy a saját elképzelései szerint készítsen filmeket. A Holtak-sorozat harmadik része 1985-ben, a negyedik 2005-ben, az ötödik 2007-ben, a hatodik pedig 2009-ben készült el. A filmjeiben ábrázolt zombik mindig többet jelentettek holmi kannibáloknál, a konformitás, a fajgyűlölet, a bevásárlóközpontok világa, a militarizmus, az osztálykülönbségek és más társadalmi problémák metaforái voltak. „A zombik bármik lehetnének: lavina, hurrikán. Ok a katasztrófa a külvilágban. A történetek arról szólnak, hogy az emberek nem tudnak megfelelő választ adni” - mondta a rendező egy 2008-as interjúban. Romero filmjeinek ugyanis visszatérő eleme volt annak ábrázolása, ahogyan pánikba esnek és egymás ellen fordulnak az „ostrom” alatt álló emberek, ahelyett, hogy egyesítenék erejüket a közös ellenséggel szemben. A bronxi születésű alkotó filmesek egész sorára volt hatással, köztük Quentin Tarantinóra, Guillermo George A. Romero rajongók között dél Toróra, Robert Rodriguezre és a néhai Wes Cravenre. Vámpíros filmet is készített, a Martin címűt 1978- ban. 1982-ben együttműködött Stephen Kinggel a Creepshow - A rémmesék könyve című alkotásban, majd 1993-ban az író Halálos árnyék című regényéből készített filmet. King senkihez sem fogható alkotónak és kedvenc munkatársának nevezte az elhunyt rendezőt. Romero egyébiránt nem volt hízelgő véleménnyel a műfaj modernkori képviselőinek munkáiról, a The Wal- king Dead című sikersorozatot például szappanoperának tartotta. (MTI) (TASR/AP-felvétel) Elhunyt Martin Landau Oscar-díjas filmszínész Los Angeles. Elhunyt Martin Landau. Az Oscar-díjas amerikai színész 89 éves volt. Sajtosának tájékoztatása szerint a művészt szombaton érte a halál egy Los Angeles-i kórházban, ahová csak rövid időre kellett bevonulnia, azonban váratlanul komplikációk léptek fel nála. Martin Landau 1928. június 20- án született New York Brooklyn nevű kerületében. Színészpályafu- tása előtt a New York Daily News rajzolója volt. Később a híres Ac- tors Studio hallgatója lett — jó barátja volt James Dean, osztálytársa Steve McQueen. 1957-ben debütált a Broadwayn, filmes karrierjének első fontos állomása pedig két évvel később Alfred Hitchcock Észak-Északnyugat című alkotása volt. Később televíziós szerepeket is vállalt, egyebek mellett a nagyon népszerű Mission: Impossible című sorozatban, amelyben az álcázás mesterét játszotta. 1968-ban Golden Globe-díjat kapott érte. A Tucker, az autóbolond című 1988-as filmben Jeff Bridges oldalán nyújtott alakításáért szintén Golden Globe-díjat vehetett át, és Oscar-díjra jelölték a legjobb férfi mellékszereplők között. Ugyanebben a kategóriában egy évvel később is esélyes volt az amerikai filmakadémia díjára Woody Allen Lugosi Béla szerepéért kapta mega filmakadémia elismerését (íasr/ap) Bűnök és vétkek című filmje révén. Hosszú - hullámvölgyektől sem mentes - pályafutását Tim Burton 1994-es filmjében, az Ed Woodban nyújtott alakításával koronázta meg: Lugosi Béla szerepéért végül megkapta a legjobb férfi mellék- szereplőnek járó Oscart, előtte bezsebelte a színészcéh elismerését, valamint a Golden Globe-díjat. Mestere, Lee Strasberg bátorítására maga is tanított, tanítványai között volt Jack Nicholson és Án- jelica Huston. Haláláig ő volt a vezetője az Actors Studio hollywoodi tagozatának. (MTI)
