Új Szó, 2017. július (70. évfolyam, 151-175. szám)
2017-07-18 / 164. szám, kedd
8 I KÜLFÖLD 2017. július 18.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Szöul tárgyalna Észak-Koreával Csattanós pofon Madurónak A venezuelai ellenzék által kiírt referendum elvetette az alkotmányozó nemzetgyűlés tervét Köszönet a szavazóknak. A venezuelai ellenzék ünnepli hétvégi sikerét, (tasr/ap) Szöul. Dél-Korea katonai tárgyalásokat javasolt Eszak- Koreának, hogy enyhíteni lehessen a köztük lévő feszültséget, és azt is felvetette, hogy folytassák a családegyesítésről megszakadt konzultációkat. Szöul kezdeményezése a két témában azt jelzi, hogy az új elnök, Mun Dzse In igyekszik javítani a kapcsolatokat annak ellenére, hogy az észak interkontinentális ballisztikus rakétát próbált ki nemrégiben. A déli védelmi minisztérium a pénteki napot és Panmindzson határtelepülést javasolta a találkozóra. Phenjan egyelőre nem válaszolt a kezdeményezésre. (MTI) India: alsó kaszthoz tartozó elnöke lesz Újdelhi. Megkezdődött hétfőn India új elnökének megválasztása a dél-ázsiai országban; mindkétjelölt az indiai kasztrendszer legalsó kasztjához, az érinthetetleneknek is nevezett dalitokhoz tartozik, így az ország történetében másodszor lesz dalit államfője Indiának. Az indiai elnök nem gyakorol végrehajtó hatalmat, a poszt jórészt ceremoniális jellegű. Az új a jövő héten fogja átvenni az elnöki posztot Pranab Mukherdzsitől, akinek július 24- énjár le elnöki megbízatása. (MTI) Öböl menti viszály: provokáló emírség Washington. A Katarra most nyomást gyakorló egyik ország, az Egyesült Arab Emírségek kormánya szervezte meg azt a hackertámadást, amelynek később döntő szerepe volt abban, hogy az emírségek, Szaúd- Arábia és szövetségeseik megszakították diplomáciai kapcsolataikat Dohával, és ultimátumot intéztek Katar vezetőihez - jelentette a The Washington Post amerikai napilap. Szaúd-Arábia, az emírségek, Egyiptom és Bahrein a múlt hónapban szakították meg diplomáciai kapcsolataikat Dohával. Gyakorlatilag blokád alá vették a szárazföldön csak Szaúd-Arábia felől megközelíthető félszigeten levő Katart, mert szerintük szélsőségeseket támogat és beavatkozik szomszédai belügyeibe. (MTI) Megöltek öt egyiptomi rendőrt El-Arís. Öt egyiptomi rendőr életét vesztette és öten megsebesültek szélsőségesek támadásában a Sínai-félsziget északi részében. A fegyveres támadók el-Aris városában először tüzet nyitottak a rendőrség egyik páncélozott járművére, majd felgyújtották. Amikor megérkezett az erősítés, a szélsőségesek egy útszéli pokolgépet is felrobbantottak. Egyiptomban a biztonsági erők több száz tagj a vesztette életét 2013 óta az isz- lamisták elleni küzdelemben. A Sínai-félszigeten ráadásul nagyon aktív az Iszlám Állam terrorszervezet helyi ága. (MTI) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Caracas. Csaknem 7,2 millió ember vett részt a venezuelai ellenzék által rendezett népszavazáson, és 98%-uk elutasította Nicolás Maduro elnök kezdeményezését alkotmá- nyozé nemzetgyűlés tartására. A venezuelai egyetemek rektoraiból álló testület a szavazatok 95%- ának összeszámlálása alapján közölte az eredményeket. A 31 millió lakosú Venezuelában 19 millió embernek van szavazati joga. A rektori bizottság felhívta a figyelmet arra, hogy az alkotmányozó nemzetgyűlést elutasítók száma alig kevesebb a másfél évvel ezelőtti választáson az ellenzékre leadott szavazatok számától. Az ellenzék által rendezett nem hivatalos népszavazáson három kérdést tettek fel. Az első arra vonatkozott, hogy a polgárok elutasítják-e és nem ismerik-e el az államfő által kezdeAz Iszlám Állam terrorszervezet soraiban harcoló balkáni fegyveresek veszélyt jelenthetnek származási országukra, ha a harcok lezárulta után hazatérnek - jelentette ki Nebojsa Stefanovic szerb belügyminiszter. Az iszlamista terrorszervezet női vezetője Koszovébél származik. Belgrád/Prlstina. A szerb belügyi tárca vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy Szerbiából 49-en csatlakoztak a szíriai és az iraki harcokhoz az Iszlám Állam oldalán. Azt mondta: néhányan közülük meghaltak, de sokan még most is a harctéren vannak. Aláhúzta, hogy a szerb harcosok száma lényegesen kisebb, mint a sok más környező országból származó fegyvereseké, de akár néhány harcos is veszélyt jelenthet, ha haMegkezdődött az Egyesült Királyság európai uniós kiválásáról szélé tárgyalások 2. fordulója. A Lisszaboni Szerződés 50. cikke szerinti első egyeztetést június 19-én tartották, de akkor mindössze a menetrendről egyeztek meg, az első „igazi", 4 napos tárgyalási forduló a mostani. Brüsszel. „Jól indultak a tárgyalások az előző hónapban, most azonban rátérünk a lényegi kérdésekre” - mondta tegnapi érkezésekor David Davis brit brexitügyi miniszter. „Számunkra rendkívül fontos, hogy előrelépést tudjunk elérni. Itt az ideje munkához látni és sikerre vinni a tárgyalásokat” - tette hozzá. Michel Bamier, az Európai Bizottság főtárgyalója pedig elmondta, „meg kell vizsgálni és össze kell hasonlítani az álláspontokat az előrehaladás érdekében”. A mostani fordulónak az állam- polgári jogok, a fennmaradó brit pénzügyi kötelezettségek és az ményezett alkotmányozó nemzet- gyűlés összehívását a nép előzetes jóváhagyása nélkül. Erre a polgárok 98,4%-a mondott igent. A második kérdés arra vonatkozott, a polgárok követelik-e a fegyveres erőktől, hogy tartsák be és oltalmazzák a hatályos alkotmányt, illetve támogassák a parlament döntéseit. A harmadik kérdés arról szólt, meg kell-e újítani a hatalmi ágakat az alkotmánnyal összhangban, és kell-e új választásokat tartani? E két kérdésre a referendumon résztvevők ugyancsak több mint 98%-a mondott igent. Az ellenzéki vezetők sikernek tekintik a népszavazást. Egyikük, Maria Corina Machado úgy nyilatkozott, a referendumon „a méltóság győzött és a zsarnokság veszített”. Nicolás Maduro államfő korábban azt mondta, a népszavazást nem lehet hivatalosként elismerni, az csupán „az ellenzéki pártok belső referendumának” tekinthető. Maduro július 30-ára írt ki szavazást egy alkotmányozó nemzetgyűlés megválasztására. Az zatér. Emlékeztetett arra, hogy például Koszovóból és Bosznia- Hercegovinából több százan csatlakoztak a külföldi harcokhoz. A szerb parlament 2014 végén módosította a büntető törvénykönyvet, amelyben már büntethetővé vált a külföldi harcokban való részvétel, sőt, a toborzás is. Hasonló törvény létezik mindegyik nyugat-balkáni országban. Nebojsa Stefanovic szerint a tapasztalat azt mutatja, hogy a hazatérő harcosok nem teszik le a fegyvert később sem, hanem maradnak annál, amit jól megtanultak: a fegyveres erőszaknál és a terrorizmusnál. Szerbiában az iszlám szélsőségesség központja a délnyugatszerbiai Tutin, ahonnan a legtöbben csatlakoztak a közel-keleti terrorszervezethez. A legfőbb toborzó- hely pedig a bosnyák többségű Növi Pazar. Az Iszlám Állam európai Az uniós zászló mellé kerül a brit lobogó. Két év múlva levehetik. (TASR/AP) ír-északír határellenőrzés kérdései lesznek a középpontjában, de sajtóhírek szerint szó lesz egyebek mellett az Európai Unió Bíróságának jövőbeli joghatóságáról és az Euratom- szerződésről is. Az ugyancsak Brüsszelben tartózkodó Boris Johnson brit külügyminiszter kijelentette: reméli, hogy az EU el fogja foellenzék ezt alkotmányellenesnek tartja, és amiatt aggódik, hogy az elnök az alkotmánymódosítással saját hatalmát akaija megerősíteni, ezzel próbálva megkerülni az ellenzék uralta parlamentet. központja Bécsben és néhány német városban van - tette hozzá Zoran Dragisic, a Belgrádi Egyetem biztonságpolitikai karának tanára. Koszovóból 44 nő csatlakozott az Iszlám Állam (terrorszervezet iraki és szíriai harcaihoz, és közülük került ki a női kiképző központok vezetője, a 23 éves Chamile Tahiri is - számolt be a koszovói biztonsági tanulmányok központjának adatairól a pristinai sajtó. Az információk szerint Chamile Tahiri az egyik legradikálisabb női harcosként vált ismertté az Iszlám Állam köreiben, és több tucat Koszovóból, Macedóniából és Albániából származó albán nemzetiségű nőt toborzott a terrorszervezet számára. A rendelkezésre álló adatok szerint Tahiri jobbkeze, Laura Huseini szintén Koszovóból származik, és amikor az Iszlám Államhoz csatlakozott, férjét és bátygadni az állampolgári jogokra vonatkozó „rendkívül tisztességes és komoly” javaslatot, amelyet London előterjesztett. A brexit után bennmaradó „huszonhetek” vezetői októberben döntenek majd róla, hogy megfelelő ütemben haladnak-e az egyeztetések a kilépéssel kapcsolatos főbb kérdésekről ahhoz, hogy megkezdődhessenek a tárgyalások a kereskedelemről. Philip Hammond brit pénzügyminiszter felvetette, London kössön szereződést az unióval egy átmeneti időszak beiktatásáról, hogy ne sérüljenek a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok. Ez teljesen új felvetés, a brit fél korábban azt hangoztatta, a rendelkezésre álló két év elég a brexit levezényléséhez. A Lisszaboni Szerződés 50. cikke értelmében az uniós tagság a kilépési szerződés hatályba lépésével, vagy annak hiányában a távozási szándék (2017. március 29-i) bejelentése után két évvel szűnik meg, de a kiválási tárgyalások a tagállamok konszenzusos döntésével meghosszabbíthatók. (MTI, sita) Az olajárak esése miatt súlyos gazdasági válságba sodródott országban kaotikus állapotok uralkodnak. Folyamatosak a tüntetések, a biztonsági erők és a tüntetők közötti összecsapásokban közel 100-an haltak meg. ját is megnyerte az ügynek. Feltételezések szerint 2015 óta a koszovói nők 37 gyereket szültek a dzsihá- distáknak. A kizárólag nőkből álló alakulatokhoz sokan csatlakoztak Nyugat- Európából is, őket főleg az interneten keresztül sikerült meggyőzni arról, hogy utazzanak el a közel-keleti harcterekre, és vegyék fel az iszlám vallást. A beszámoló szerint furcsának tűnhet, de az Iszlám Államhhoz csatlakozó nők többsége felsőfokú végzettséggel rendelkezik, felvételkor ugyanis a magasan képzett nőket részesítik előnyben, főleg azokat, akik magas szinten foglalkoznak számítástechnikával. A pristinai belügyminisztérium adatai szerint mintegy 300 koszovói csatlakozott a korábbi években a szíriai és az iraki harcokhoz, a harctereken pedig mintegy 5 0 koszovói vesztette életét. (MTI) EU: nem adnak el csónakot Líbiának Brüsszel. Az Európai Unió tagállamai megtilthatják, hogy motoros vagy felfújható csónakokat adjanak el Líbiának, mivel felmerült a gyanú, hogy e csónakok is segítik az Afrikából Európába menekülő embereket szállító embercsempészeket - állapodtak meg tegnap az EU külügyminiszterei. A tárcavezetők főleg a bevándorlásról tárgyaltak, ezen belül is főként a Földközi-tenger középső térségében húzódó migrációs útvonal helyzetét vitatták meg. A tanácsülés napirendjén szerepelt az embercsempészet ellen indított, Sophia nevű uniós földközitengeri művelet mandátumának meghosszabbítása is. A 2015-ben indított művelet hatálya július 27- én jár le, és Róma számára egyre nagyobb terhet jelent, mivel a művelet keretében a kimentett több tízezer bevándorlót az olasz partokra szállítják. Ezért az olasz fél nem értett egyet a program meghosszabbításával. (MTI, SITA) Az iszlamisták veszélyt jelentenek a Balkánra Brexit: elrajtolt az első igazi forduló
