Új Szó, 2017. július (70. évfolyam, 151-175. szám)

2017-07-17 / 163. szám, hétfő

VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR www.ujszo.com | 2017. július 17. I 5 Oktrojált üdülés A faxolás és a hazai nyaralás előnyeiről B őrpirító júliusi kedd volt, amikor Bandika és Ervin faxolni mentek az anya­országba, személygép­kocsival. Titkos elintéznivalójuk támadt, útközben pedig elfaxolják azt a pár oldalt, mert megígérték egy barátjuknak, aki nem tud magyarul, viszont gasztronómiai érdekeltségei vannak az egyik megkerülhetetlen zenei fesztiválon. Leparkoltak hát a hullámos pannon táj valamelyik Tesco áruháza mellett, és kérdezős­ködtek. Találtak is egy lottózót, benne egy nénit, aki szívélyes mo­dorban közölte: igen, van nekik fa­xuk, tudnak is faxolni, ha arra kerül a sor. Lenne itt akkor nekünk öt ol­dal, kezdte lobogtatni az A4-eseket Bandika, mire a néni közölte, hogy az elmondottak ellenére ő mégsem érzi magát feljogosítva arra, hogy a faxkészüléket használja. Görögtek hát tovább a fiúk a pannon táj hullá­main, egyszer csak szembejön egy falu, a fő utcán pedig egy takaros kis pannon postahivatal, még pad is van előtte, meg telefonfülke. Kivárták a soruk, Bandika pedig közölte a né­nivel: faxolnia kell, de már alig bírja visszatartani, van-e itt erre lehető­ség. Van, mondta a postamesternő, csak megkérdezem a tarifát, azzal tárcsázni kezdett. Szia Anita, mennyi a faxtarifa? Első oldal ki- lencszázhuszonhat, de a többi mennyi? Kérdezzem a Livit? Oké, szia. De a faxtarifáról Livi sem tu­dott többet, viszont a néni közben megtalálta, így Livinek is elmondta: itt van, már látom, kettőötvennyolc, írjátok le, hogy akkor most már tud­játok ti is. Rendben. Hány oldal lesz akkor? Öt. Ami ezután következett, arról valószínűleg még évekig be­szélni fognak a faluban. Megkez­dődött az öt oldal elfaxolásának fo­lyamata. Közben az emberek jöttek- mentek, várakoztak, beszélgettek. Volt, aki azt mondta, visszajön ké­sőbb, volt, aki leült, és elmondta, hogy az unokák most a Gyuláéknál vannak a kertben, a medencében, és mondták neki is, mármint a néninek, hogy ugoijon be velük a medencébe, mire ő azzal hárította el a felkérést, hogy nem ugrik, mert akkor ki­fröccsenne belőle az összes víz, mármint a medencéből. Negyven perc alatt átfaxolódott az öt oldal, kiállították a nyugtát, hogy faxolás történt, Bandika és Ervin pedig to­vább autóztak, szó nélkül. És azt hallottad, hogy a szlovák közlekedési minisztérium üdülési csekkeket fog kibocsátani, amelyek csak belföldi utazásokra és üdülé­sekre használhatók fel? - törte meg Ervin a légkondicionált csendet. így akarják elérni, hogy többen vá­lasszák a belföldi utazást a külföldi helyett, és több legyen a belföldi üdültetők bevétele, fejlődjenek, meg ilyenek. Értem. Vagyis aki ahorvát tengerhez ment eddig, menjen szé­pen a Csorba-tóhoz meg a Zemp- línská šíravára, ugye? Ez szuper. Nem is értem, miért nem odajárt eddig is fél Európa. Nem tudják ezek, mi a jó. Nem csoda, hogy ha- nyatlanak, és nem akarunk a sor­sukra jutni. Bizony nem. Amúgy, aki harminc oldalt akar faxoltatni, azzal mi történik? - kér­dezte bizonytalanul Ervin. Felutazik Budapestre, és személyesen adja át a dokumentumokat a hivatalnak, mert hamarabb megjárja - válaszolta Bandika. De akkor miért használnak még mindig faxot? Utánaolvastak, és megtudták: a faxnak még mindig vannak előnyei, például a bizalmas információk átküldésében, hiszen az interneten kódolatlanul átküldött dokumentumok könnyen kifür- készhetőek. Számos országban, ahol az elektronikus aláírásokat még nem fogadja el a törvény, a fax biztosítja az aláírt dokumentumok egyszerű továbbítását. Megy éz, csak akarni kell. Hat ország bojkottálná a 2022-es katari foci-világbajnokságot Azt állítják, sem a csapatok, sem a nézők nem lennének biztonságban. Hat arab ország az öböl menti vál­ság miatt azzal fenyegetőzik, hogy bojkottálja a 2022-es labdarúgó­világbajnokságot, ha a nemzetközi szövetség (FIFA) nem veszi el a ren­dezésijogot Katartól. Gianni Infantino, a FIFA elnöke a svájci The Local portálnak elmondta, Szaúd-Arábia, Jemen, Mauritius, az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein és Egyiptom közösen levelet írtak a szö­vetségnek, amiben a FIFA Kódex 85. cikkére hivatkozva kérték, hogy ne Katar adjon otthont a tornának. „Az országok figyelmeztették a FIFA-t, hogy a szurkolók és a játé­kosok biztonságát veszély fenyegeti egy olyan országban, amely a terro­rizmus alapja és fellegvára” - mond­ta Infantino, és hozzátette, az orszá­gok kilátásba helyezték, hogy boj- kottálják a vb-t, ha a kérésüket nem teljesítik. Június elején nyolc ország, Szaúd- Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein, Egyiptom, Líbia, Jemen, Mauritius és a Maldív-szigetek jelen­tette be, hogy megszakítja diplomá­ciai kapcsolatait Katarral. Arra hivat­koztak, hogy Doha terroristákat tá­mogat és beavatkozik a belügyeikbe. Közülük több állam további intézke­désként megszakította a tengeri és a légi közlekedést is Katarral, egyúttal kiutasította a katari állampolgárokat. Közben Franciaország a Katar el­leni szankciók eltörlése mellett kar­doskodik. Az Arab-öböl térségében élő emberek ezreit érintő, Katarral szembeni büntetőintézkedések eltör­lésére hívta fel a szankciókat elren­delő arab 'államokat Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter Dohá­ban, ahol katari kollégájával, Mu­hammad bin Abdul Rahman ász- Száni sejkkel tartott sajtótájékoztatót. A szankciókat meghirdető orszá­gok követelései között szerepelt a ka­tari székhelyű al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió bezárása, az Iránnal fenntartott kapcsolatok szűkítése és a katari török katonai támaszpont fel­számolása. (MTI) Véres uborkaszezon LUCIA MOLNÁR SATINSKÁ áron a kórházak gyakrabban kérik a véradókat, hogy adjanak vért, a sok baleset miatt hiány van a vérké­szítményekből. Általában én is nyáron szoktam vért adni, valahogy ilyenkor érek rá. Idén a véradásra való várakozás közben egy idősebb férfit hallgat­tam, aki a tapasztalatairól mesélt a többieknek. Kiderült, hogy már több mint százszor adott vért és ezért kapott is valamilyen díjat. Gondoltam, milyen nagyszerű, egész életében mások életének megmentésében se­gédkezett. De a férfi tovább mesélt. A díjátadás Dunaszerdahelyen volt, azt mondta, minden két nyelven zajlott. Na, milyen fantasztikus, gon­doltam, legalább ilyen bátor és becsületes emberek között működik a kétnyelvűség. De ezzel még nem volt vége a sztorinak. Az idős férfi elkezdett panaszkodni, hogy ez milyen borzasztó, hogy ő gyakorlatilag egy szlovák hős és a magyar nyelvet kell hallgatnia egy ilyen díjátadón is, itt, Szlovákiában! Akkor összeomlott bennem min­den, amit addig gondoltam róla. Szerencsére egy nő a hallgatóságából megjegyezte, hogy szerinte nincs ezzel semmi baj, a magyaroknak mondják el magyar nyelven a szöveget, és a szlovákoknak sem lesz semmi bajuk attól, ha hallják. Sajnos nem tudom, mit válaszolt erre a férfi, mert éppen én kerültem sorra, behívtak a rendelőbe. A legkülönfélébb emberek járnak vért adni. Magasak, alacsonyak, férfiak, nők, az egyetlen feltétel, hogy egészségesek legyenek. Mindig azt hittem, hogy aki véradó, az jó ember. Most jöttem rá, hogy ez nem teljesen van így, nem mindenki toleráns és nyitott. Számomra annál meglepőbb az egész, mert aki elmegy vért adni, az sosem tudhatja, hogy végül ki kapja az ő vérét. Lehet, hogy ennek a több mint százszo­ros véradónak a véréből magyaroknak is jutott már párszor. Ha költői­en akarnám kifejezni magam: ki tudja, hány magyar ereiben csordogál az ő vére? Pedig szerintem épp ez a legszebb a véradásban, hogy eltünteti az emberek közti különbségeket. Csak a vércsoport számít, a nem, a kor, a nemzeti vagy vallási hovatartozás nem. A vérem ugyanúgy segíthet egy baleset áldozatának, egy alkoholistának, egy anyának, egy nagy­apának. A vért nem valamiféle érdemek alapján osztják a kórházi be­tegeknek. És véradás előtt nem vizsgálják az adott ember véleményét sem. Jó, hogy a vélemény a fejben van, és nem a vérben. Gondolom, fontosabb egy életet megmenteni, mint egy véleményt megváltoztatni. FIGYELŐ Klímaegyezmóny: Macron szerint Trump észhez térhet Emmanuel Macron francia elnök lát esélyt arra, hogy az Egyesült Államok mégis részese maradjon a párizsi klímaegyezménynek, miután úgy érzi, sikerült ráirá­nyítania a témára Donald Trump amerikai elnök figyelmét - derül ki a Journal du Dimanche című lapnak adott interjújából. „Donald Trump meghallgatott” - mondta Macron, hozzátéve: „Trump azt mondta, a következő hónapokban megpróbál megol­dást találni”. A francia elnök fontosnak ne­vezte a párbeszéd fenntartását annak érdekében, hogy az Egye­sült Államok, ha akarja, mégis végrehajthassa a megállapodás­ban foglaltakat. A héten Trump Párizsban úgy nyilatkozott, miután találkozott Macronnal, hogy „a következő hónapokban történhet valami a párizsi megállapodással kapcso­latban”. Korábban arról beszélt, hogy szeretné újratárgyalni az egyezményt, de ettől Franciaor­szág és Németország is elzárkó­zott. A 2015 végén, többéves tárgya­lásokat követően tető alá hozott klímaegyezményben 195 ország vállalta, hogy a Éöld légkörének felmelegedését 2 Celsius-fok alatt tartják az iparosodás előtti mértékhez képest, és folytatják az erőfeszítéseket arra is, hogy a felmelegedés csak 1,5 fokos le­gyen. (MTI) A lányok harmadát 18 éves kora előtt férjhez adják A gyermekházasságok jelentős gazdasági terhet jelentenek a fejlő­dő országok számára. Felszámolá­suk csökkentené a népességnöve­kedést és javítaná a nők oktatásban elért eredményeit és kereseti lehe­tőségeit, ez hozzájárulna az orszá­gok gazdaságának növekedéséhez - derül ki a Világbank és az Inter­national Center fór Research on Women közös jelentéséből. A gyermekházasság nemcsak a lá­nyok reményeit és álmait töri össze: akadályozza a szegénység felszámolását is. Eltörlésük ezért nemcsak etikai kérdés, hanem gazdasági megfontolás is. A gyermekházasságok aránya Ni­gerben a legmagasabb, a nők 77 százaléka 18 év alatt házasodik, második Csád (68 százalék), majd Mali és Banglades következik (59 százalék). Annak ellenére, hogy a gyermekházasságok aránya csök­ken, számuk mégis nő a népesség- növekedés folytán. A korán házas­ságot kötő nőknek több gyermeke születik, így a gyermekházasságok felszámolása 12 százalékkal csök­kentené a termékenységi rátát Ni­gériában, 15 százalékkal Etiópiá­ban és Nigerben, 18 százalékban pedig Bangladesben. A leginkább érintett 15 államban 11 százalékkal csökkenne a termékenységi ráta. A számítások szerint ha 2015-ben felszámolták volna a gyermekhá­zasságot, annak becsült éves glo­bális gazdasági haszna 566 milliárd dollár lenne 2030-ig. (MTI) VERES ISTVÁN Katar elleni bojkott

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents