Új Szó, 2017. július (70. évfolyam, 151-175. szám)

2017-07-15 / 162. szám, szombat

www.ujszo.com | 2017. július 15. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Trump fia A hasrautésszerűen irányított világhatalom FELEDY BOTOND onald junior egyszer csak úgy döntött, hogy teljes levelezését nyil­vánosságra hozza, amelyben az orosz kormány közve­títője neki és az apjának kompromat (kompromittáló) anyagot ajánlott fel még az elnökválasztási kampány idején. A szovjet hagyományok ér­telmében a kompromat alkalmas zsarolásra, vagy arra, hogy az adott jelölt - ez esetben Hillary Clinton - integritását kikezdje. Hogy ilyen anyagokat az ellenfél gyűjtöget, az egy dolog. Hogy Moszkva is és mindenki más a világ vezetőiről fel­halmoz hasonlót, az így van, amióta kémkedés létezik. De hogy egy amerikai kampánycsapat közvetle­nül elfogadna orosz segítséget, és e szándékával a nyilvánosság elé áll, éppen most, amikor Putyin és Trump két óránál tovább csevegett Ham­burgban, ez olyan fordulat, amire nem számítottunk. Merthogy ez el­vileg törvénybe ütközhet. Nem szá­mítottunk erre, mert ezzel Donald junior terhelő bizonyítékot adott magára nézve. Nyilvános vallomás. Hosszú cikkek láttak arról napvilá­got, hogy a közvetítő „orosz ügy­védnő” mennyire köthető a Kreml­hez. Egy biztos, minden józan em­bernek már akkor gyanút kellett volna fognia, amikor az oroszok fel­ajánlkoztak. Ehelyett az egész Trump-féle Fehér Ház e hétig ta­gadta, hogy ilyen találkozó létrejött. Most pedig magukat cáfolták meg, élőben, a Twitteren. Miért?! Eközben Donald Trump azzal a hajmeresztő, azóta szintén vissza­vont javaslattal állt elő, hogy az oro­szokkal közös kibervédelmi egysé­get állítanak fel. Ez tényleg olyan, mintha az Iszlám Állammal alakíta­nának közös terrorellenes alakulatot. Vagy a Boko Harammal nővédelmi egyletet. Még viccnek is rossz. Trump maga vonta vissza a javasla­tot, pedig nem szokása az ilyesmi. Miért ment bele ebbe a zsákutcába?! Trump Hamburgban újra belerú­gott a saját titkosszolgálataiba, ami­kor kijelentette, hogy nem tudni, az oroszok álltak-e az amerikai válasz­tási kampány során elkövetett ki­berincidens mögött. Piaci szereplők tucatjai, nemzetközi cégek és nem utolsósorban az amerikai titkosszol­gálatok közös közleménye állítja egybehangzóan, hogy Moszkva ak­tív kiberháborút folytat. Trump ezt nemhogy nem akarja elhinni, de nyilvánosan megkérdőjelezi, és az­zal a nevetséges állítással megy a sajtó elé a külügyminisztere a G20- csúcson, hogy Trump többször is rákérdett Putyinnál a dologra. Aki tagadta - természetesen. Csak nem gondolta egy percig is bárki komo­lyan, hogy majd beismeri az orosz elnök a kibertámadásokat és könnyekre fakad? Minek megy bele egyáltalán ennek megvitatásába Pu- tyinnal, miért van ennek értelme po­litikailag...? Úgy tűnik, ezekre a miértekre nincs igazán megnyugtató válasz. Trump elveszíti realitásérzékét, át­gázol szövetségesei érdekein, mi­közben Rijádot és Moszkvát ma­gasztalja. Nincs rá logikus válasz, nincs egységes magyarázat. És ez a legaggasztóbb. Mert ha az USA el­nöke hasraütésszerűen irányít egy világhatalmat, akkor sok jóra nem számíthatunk, ha egyszer tényleg vészhelyzet lesz. Erdogan (Lubomlr Kotrha karikatúrája) Szimbolikus értékű cselekedetek BEKEZSOLT agyarország már szimbolikus ország. Tobzódik a szimbo­likus értékű cselekedetekben, amelyekről minden éberebb figyelő tudja, mi van mögöttük elrejtve, és pártállástól függően mosolyog össze vagy von össze szemöldököt (ami szintén szimbolikus értékű). Hogy a (demokratikus) intézmények mennyire szimbolikusak, hogy az ország mennyire a szimbolikus felszín alatt működik igazán, pontosan megmutatják (szimbolizálják?) az elmúlt napok egy sorba rendezhető eseményei. Kezdjük Sorossal, kivel mással. A szimbolikus ellenfél ocsmány, a náci időket idéző megtámadása plakátmagányba vonta az ország józan részét. Szimbolikus az ellenségkreálás folyamatos visszatérése is. Az ellenzék méltányolandó plakáttépő műveletei szintén jelképértékűek, mind hatás­talanságukat, mind pedig lefolyásukat tekintve. Hiszen az is szimbolikus, hogy a kormányzat nem tett semmit a plakátok megvédéséért. Az izraeli nagykövet ellenkezése után szimbolikus az Orbánhoz hasonlóan Finkelstein-tanítvány Netanjahu izraeli miniszterelnök nyilatkozata is, amellyel igyekezett semlegesíteni nagykövete állításait. Á nemzetközi sajtó és politika is már csak szimbolikusan reagál az ilyen eseményekre. Az élesebb reakciókat elkerülendő pedig hat hét után leszedik a Soros­plakátokat. Hiszen itt a vizes-vébé, ahol Magyarországnak - szimboliku­san - szebb arcát kívánják mutatni, mint a valódi. Az a vébé, aminek a megnyitójára kétszer annyi pénz megy el, mint a Sziget fesztivál nagyszínpadának egyhetes programjára, s az egész vb fi­nanszírozására már legalább 130 milliárd forintot költöttek. És a megnyitó előtt pár nappal a Facebookon keresték az operatőröket. A vb, ahol ismét feltűnnek a kedvelt vállalkozók cégei. Ahol vagy az amatőrség, vagy a háttéralkuk elhúzódása miatt minden megbízás az utolsó pillanatban érke­zett. Ahol „kifelejtették” a költségvetésből az IT és televíziós háttér költ­ségeit - így az említett 130 milliárd további tételekkel emelkedik. És ahol kis híján azerbajdzsáni és orosz (!) céget bíznak meg az informatikai háttér biztosításával, amelyek feltehetően adathalászással foglalkoznak. Elég felmenni a Facebookra az ingyenes wifizónában... Ja, hát szimbolikus. Szimbolikusnak tűnik az az érvelés is, hogy a vizes-vébé befektetés, ami a turisztika és az országimázs növekedésével visszahozza a rá áldozott pénzt. Az országimázson ez már nem segít, a turizmus pedig a Sziget fesz­tivál miatt növekszik inkább. Pompa ez, szimbolikus pompa. Miközben szimbolikus az is, hogy nincs pénz CT-re az Országos Kardiológiai Inté­zetben, s így a szomszéd kórházba kell átszállítani nyitott mellkassal a be­teget. Ennek a hiánynak most már halálos áldozata is van, egy kilencéves kislány. Hogy mit szimbolizál mindez? Lehet összemosolyogni és szem­öldököt összevonni. Teljesen mindegy. A fő gond talán az lehet, hogy soha nem a problémáról van szó, hanem arról, hogy mire utal. És hogy már mindenki beletörődött ebbe, a szimbolikus gondolkodás (a gonosz) min­dennapi banalitásába... FIGYELŐ Tilos panaszkodni a pápának! Panaszkodni tilos! - ez a felirat fo­gadja a látogatókat Ferenc pápánál, aki korábban is hangoztatta, hogy az örökös panaszkodás helyett örömteli egyházat és hívőket sze­retne látni. Ä pápa a lakosztálya bejáratára helyezte ki a táblát - írta a Éa Stampa napilap. A tábla sze­rint a panaszkodók „áldozatszind­rómában” szenvednek, ezért han­gulatuk romlik, csökken a problé­mamegoldó képességük. Kétszeres szankció vár a azokra, akik a pa­naszkodási tilalmat gyerekek je­lenlétében szegik meg. „Hagyj fel a panaszkodással, és tégy azért, hogy javíts az életeden!” - olvasható a táblán az apró betűs felirat. A táblát SalvoNoe pszichológus ajándé­kozta a pápának. (MTI) Akinél egydolláros van, az Törökországban áruló Egy maroknyi zendiilő és száz­ezreket érintő tisztogatási hullám - a tavaly július 15-i sikertelen puccskísérlet utáni leszámolások megrengették Törökország alapjait. 50 ezer embert bebörtönöztek, 150 ezer jogászt, akadémikust, állam- igazgatási alkalmazottat, katonát és rendőrt pedig felfüggesztettek állásá­ból azután, hogy egy csapat zendülő egyenruhás harckocsikkal, helikop­terekkel és vadászgépekkel megpró­bálta magához ragadni a hatalmat, és félreállítani Recep Tayyip Erdogan török elnököt. Ä puccskísérletben 250-en vesztették életüket. Egy 67 éves, alkotmányjoggal fog­lalkozó professzor, Ibrahim Kaboglu addigi élete megváltozott, amikor idén februárban egy éjszakán közöl­ték vele, hogy négyezer másik alkal­mazottal együtt ő is rajta van a fel­függesztettek listáján. Kaboglu máig nem kapta vissza katedráját a Mar- mara Egyetemen, a tisztogatásnak pedig egyelőre nem látni a végét. A bírák és az ügyészek negyedét elbo­csátották, a puccskísérlet miatt több tízezer új bírósági ügy indult, így megbénult a rendszer, megrendült a független igazságszolgáltatás. Erdogan egykori mentorát, az Egyesült Államokban élő muszlim hitszónokot, Fethullah Gülent és hí­veit vádolja az államcsíny megszer­vezésével. Gülen Hizmet (Szolgálat) nevű mozgalmán keresztül az egész török társadalmat behálózta, legyen szó iskolákról, bíróságokról vagy a hadseregről - állítja a török elnök, aki szerint csak egy erőteljes tisztogatás jelenthet megoldást. Áz elbocsátot­tak számára pedig bezárulnak a ka­puk. Kevés esélyük van arra, hogy új­ra el tudnak helyezkedni. „Minden jogodtól megfosztanak” - mutatott rá Kaboglu. „Azt mondják, nem dol­gozhatsz Törökországban, de külföl­dön sem tudsz elhelyezkedni. Elvet­ték a nyugdíjjogosultságomat is” - kesergett. A török igazságügyi minisztérium adatai szerint 169 ezer ember ellen indítottak eljárást. Néhányuk bűne csupán az volt, hogy a Gülen-féle há­lózat által is használt üzenetküldő al­kalmazáson keresztül kommunikál­tak, míg mások a hitszónok hívei ál­tal alapított iskolákban dolgoztak, vagy csak egy Gülenhez köthető bankban helyezték el megtakarítása­ikat. A hatóságoknak még azok is gyanúsak voltak, akik egydolláros bankjegyet hordtak a pénztárcájuk­ban. Úgy tartják, hogy a Fethullahista Terrorszervezet (FETÖ) tagjai erről ismerik fel egymást. „Mindenhova beszivárogtak” - bi­zonygatta Numan Kurtulmus kor- mányfohelyettes a Reuters hírügy­nökségnek. Kurtulmus szerint évek­be telhet Gülen befolyásának felszá­molása. „Negyven évre visszamenő struktúráról beszélünk, amelyet nem lehet egy nap alatt felszámolni” - tet­te hozzá. A politikus elismerte, hogy egy ilyen átfogó tisztogatás esetén óha­tatlanul is előfordulhatnak hibák, ezért 33 ezer embert visszahelyeztek az állásába. A tévesen felfüggesztet­tek egy nemrég megalakult bizott­sághoz fordulhatnak panaszaikkal. „Ez a folyamat még hosszú ideig el­tart, és nagyon határozottan kell foly­tatnunk” - húzta alá Kurtulmus. „Mind a 80 millió állampolgárunk­nak, politikai nézetétől függetlenül támogatnia kell küzdelmünket a FETO-vel. Ez a tisztogatás a végső­kig el fog menni” - tette hozzá. Ezt az üzenetet erősíti meg Erdo­gan a megemlékezéseken, amelyek csúcspontja a vasárnap hajnali 2 óra 34 perckor elhangzó ankarai beszéde lesz. Egy éve pontosan ekkor vették tűz alá a lázadók a parlamentet. Kaboglu számára a sors iróniája, hogy egy kalap alá veszik Gülen hí­veivel, holott már akkor sem rokon­szenvezett a hitszónokkal, amikor az szövetségre lépett Erdogan Igazság és Fejlődés Pártjával. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents