Új Szó, 2017. július (70. évfolyam, 151-175. szám)
2017-07-13 / 160. szám, csütörtök
á r Fotósut t 1 WWW.UJSZO.COM ■ UJSZO<®UJSZO.COM HL X V/ x V-/0 U X-oL Ezt a képet 20 mm-es fókusztávolsággal készítettem. Ráfért az egész pozsonyi színházépület, az előtérben lévő lámpaoszlop azonban eltorzult, szinte eldől. A második képen ugyanonnan, ugyanazt a témát fényképeztem, 55 mm-rel. Közelebb került az épület, így sokkal több résziét vehető ki a homlokzat díszítéséből. 28. RÉSZ A gyújtótávolság jó képek közel és távol Járjuk körbe az objektívek egyik legjellemzőbb tulajdonságát, a gyújtótávolságot M ost elsősorban a cserélhető objektívvei rendelkező, tükörreflexes gépek tulajdonosainak kedvezünk, azonban a kompakt fényképezők esetében érdemes tudnunk, hogyan befolyásolja fotóinkat az objektív gyújtótávolsága. A gyújtótávolság (vagy fókusztávolság) az objektívek egyik fontos jellemzője. Anélkül, hogy unalmas fizikai részletekbe bocsátkoznánk, a lényeg az, hogy a gyújtótávolságtól függ, mekkora lesz a szenzoron - és ezáltal a fényképünkön - a tárgy képe, ha távolsága a géptől nem változik. A lencsék fókusztávolságát (milliméterben) mindig feltüntetik az objektíveken. A rövidebb fókusztávolságú optikák ugyanannak a tárgynak a képét kisebbnek mutatják, a hosszabb gyújtótávol- ságúak pedig nagyobbnak. Minél kisebb a gyújtótávolság, annál nagyobb az objektív látószöge. A teleobjektívek a valóság csak egy kis részletének fényképezésére használhatók. Érdemes aszerint választanunk a különböző gyújtótávolságú objektívek közül, hogy elsősorban mire akarjuk használni, milyen jellegű fényképeket szeretnénk készíteni. Vegyük sorra a legnagyobb különbségeket. NAGY LÁTÓSZÖG A nagy látószögű objektívek gyújtótávolsága kicsi (18-35 mm). Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az ilyen objektív emberi szemnél többet „látnak" a világból. Ez azonban az arányok változásával is jár: ami közel van a fényképezőgéphez, azt is távolabbinak mutatják, a távolabb elhelyezkedő képelemeket pedig sokkal kisebbnek. Előnyük,, hogy minden más objektívnél nagyobb a mélységélességük, vagyis használatuk közben nem kell annyira ügyelni a helyes fókuszálásra, mert az előtér és a háttér is éles lesz. Remekül kihasználhatjuk, ha úgynevezett környezeti portrékat készítünk, vagyis valakit lakó- vagy életkörnyezetében fényképezünk le, például egy írót a könyvtárában vagy egy botanikust a növényei között. Főként zárt terekben előnyös a kis gyújtótávolság (és az ezzel járó nagy látószög), például egy buliban, ahol szeretnénk, hogy minél többen ráférjenek egy képre. A csoportképeken kívül épületfotók, tájképek, riportfotók készítésekor is segítségünkre lehetnek. A nagy látószögű objektívek egyik hátránya, hogy a gépünkhöz túl közel lévő tárgyakat eltorzítják. Ha tehát valamelyik családtagunkról egy közeli portrét szeretnénk készíteni, ne használjunk nagy látószögű objektívet, mert modellünknek valószínűleg nem fog tetszeni az elkészült fénykép. Szintén hátrány, hogy általában kisebb a fényerejük, mint a fix gyújtótávolságú optikáknak, ezért hosszabb záridőt vagy magasabb ISO értékeket kell használnunk, ha ilyen objektívvei fényképezünk. ALAPOBJEKTÍVEK Az 50 mm körüli fókusztávolságú optikát alapobjek- tívnek nevezzük, ez képezi le a leghűebben az emberi szem által látott világot, hiszen se nem nagyítja, se nem kicsinyíti a képet. A legtöbb helyzetben nincs is szükségünk másfajta optikára, néhány évtizeddel ezelőtt, amíg még nem léteztek zoomos Végül a sorozat harmadik darabját egy 200 mm-es teleobjek- tíwel lőttem, az első fotón még szinte láthatatlan Mozart- mellszobor is felismerhető közelségbe került A digitális zoom nem zoom A digitális tükörreflexes fényképezőgépeknél nem is annyira a géptesten, mintsem a megfelelő objektiven múlik a fényképeink minősége. Ezeken a belépő szintű gépeken az érzékelő (vagyis a szenzor) egy az egyben „átveszi” az objektívbői kapott képinformációt, digitálisan nem módosít ezen. A kompakt kisgépeken általában nem cserélhető az objektív, közelítésre (zoomolás- ra) persze ez is képes. Mivel azonban az egyszerűbb lencserendszer csak korlátozott mértékben teszi lehetővé az optikai zoomot, erre a gép digitálisan „rásegít”. Jegyezzük meg, hogy csak az optikai zoom eredményez éles képet, a kompakt fényképező is először használja az optikait, és ha azzal nem tud tovább nagyítani, akkor kapcsol be a digitális. A képet tehát elektronikusan nagyítja fel a fényképezőgép, így ahogy nő a nagyítás, úgy lesz a kép egyre zavarosabb, pixelesebb. Kompakt fényképezőgépünkön tehát soha ne használjuk (ha lehet, kapcsoljuk is ki) a digitális zoomot, mivel sokkal rosszabb minőségű képeket eredményez, mintáz optikai nagyítás. Példa egy nagylátószögű objektíwel készített képre. Kora esti napfénynél fotóztam a búzatáblát, 10 mm-es fókusztávolságot használtam. Az előtér képelemei és a horizont fái is élesek maradtak, és a szép látványt nyújtó viharfelhőkből is elég sok ráfért a képre. Egy olyan témaválasztás, amelynél csak a teleobjektív segítségére hagyatkozhattam. A kéményen tollászkodó gólya fényképezésekor a felémen 190 mm-es fókusztávolságot állítottam be, ez kellő közelségbe hozta a madarat, de ez még nem ment az élesség rovására. 4 Hobbi 2017. július mmm mm
