Új Szó, 2017. július (70. évfolyam, 151-175. szám)
2017-07-13 / 160. szám, csütörtök
www.ujszo.com | 2017. július 13. HASZNOS TANÁCS Piacon is kínálhatjuk terményeinket (Fotók: Gabriel Kuchta.fotolia.com) A háztáji eladás egyszerű ÖSSZEFOGLALÓ Akinek bőven terem a kertjében, terményeit eladhatja- bizonyos mennyiségig nincs szüksége vállalkozói engedélyre, s 500 eurónyi haszonig adózni sem kell. Hasznos tanácsok az őstermelői tevékenységgel kapcsolatban. Őstermelői tevékenységnek számít a saját gazdaságban folytatott növénytermesztés, ültetvénytelepítés, állattenyésztés, gyűjtés, erdő- gazdálkodás, a dísznövény- és virágtermesztés, valamint a termékek feldolgozása, ha az a saját gazdaságban megtermelt alapanyag felhasználásával valósul meg. Dél-Szlovákiában sokan foglalkoznak háztáji termeléssel. Egyesek zöldségre, mások gyümölcsre specializálódnak, van, aki méhészke- dik, vagy baromfit tart. Van, aki piacon adja el termékeit, mások vállalkozói engedély nélkül nem mernek sem a piacon, sem közvetlenül az udvarukban árulni, s pár kiló répa, krumpli vagy néhány tucatnyi tojás miatt nincs kedvük a hivatalokban intézkedni. Nem kell engedély Kevesen tudják, hogy bizonyos mennyiségig és bevételig a dolgot sehol sem kell jelenteni, nincs szükség pénztárgépre, se vállalkozói engedélyre. A hatályos törvények értelmében csak annak a termelőnek kell kiváltania a vállalkozói engedélyt és pénztárgépet vásárolnia, aki évente több, mint 30 napig értékesíti termékeit. A napok számát aszerint állapítják meg, hogy a piacon hány napig fizeti a bérleti díjat. Akár köteles valaki pénztárgépet használni, akár nem, a vevőnek mindenképpen számlát kell adni, lehet az kézzel kiállított dokumentum is. > A szakhatóságok, köztük a földművelési tárca támogatja, hogy az őstermelők a piacon vagy az udvarukban adják el terményeiket, mert ilyen esetben a vevő pontosan tudja, kitől mit, milyen minőségben vásárol. Ráadásul friss és sok esetben egészségesebb zöldségről, gyümölcsről van szó, hiszen számos őstermelő biogazdálkodást folytat. Higiéniai szabályok Ugyanakkor a kistermelőknek is be kell tartaniuk bizonyos előírásokat. Alaptermékeiket csak bizonyos mennyiségekben értékesíthetik vagy a háztáji eladás közvetlenül a gazdaság telephelyén, a helyi piactéren vagy a helyi boltokban. Az állati és a növényi eredetű alaptermékek egyes fajtáira eltérő higiéniai feltételek vonatkoznak, és az eladás lehetőségei is eltérőek. Ennek oka, hogy a velük való manipuláció is különböző fokú élelmiszer-biztonsági kockázattal jár — így például a nyerstej eladása csak közvetlenül a gazdaságban engedélyezett. A fogyasztók egészségének védelme érdekében az egyéb feldolgozatlan, nyers, friss termékek esetében is korlátozottak az értékesítés lehetőségei. Helyi kiskereskedelmi egységnek minősül a kiskereskedelmi üzlet, a megfelelő felszereltségű piactér, vagy a kiskereskedelmi köz- étkeztetési egység. Ebből a meghatározásból kiszorulnak a szupermarketek, az elosztó központok, a nagykereskedelmi üzletek, a vándorkereskedelem, a csomagküldő szolgálatok, a világhálón vagy közvetítőn keresztül történő értékesítés. Mikor kell adózni? Noha a fölösleges termések eladásához nincs szükség vállalkozói engedélyre, mégis ajánlott, hogy az érintett termelők az illetékes Regionális Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Felügyelőségnél regisztráljanak. Arról sem szabad elfeledkezni, hogy az ilyen rendkívüli bevételekből is egy összegen felül adózni kell. Mindennemű, 500 eurót meghaladó alkalmi jövedelmet az adóév végén be kell vallani, s abból adózni kell. Ha a bevétel nem haladja meg az említett összeget, abból nem kell adót fizetni, sem az adóbevallásban feltüntetni. Az 500 eurót meghaladó alkalmi bevételből 19%-os jövedelemadót kell elvezetni — de csak akkor, ha az adóköteles személy egész évi bevétele meghaladja az 1901,67 eurót. Aki őstermelőként a saját termései értékesítéséből 500 eurónál több, de 1901,67 eurónál kevesebb bevételre tesz szert, s más adóköteles jövedelme nincs, nem kell adót fizetnie. Mi a kis mennyiség? Aki úgy dönt, a maradék krumplival vagy almával kimegy a piacra, ellenőrizze, nem lépi-e túl a megengedett mennyiséget. Kérdéses, mi számít „kis mennyisének.” Az Állami Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Felügyelőség meghatározza, melyik terményből mennyit lehet ilyen módon eladni. Burgonya esetében például nem szabad túllépni a 2000 kg-t, hagyma esetében a 200, magvas gyümölcsök esetében pedig az 1000 kg-t. A lekvár már nem számít őstermésnek, ám szintén eladható vállalkozói engedély nélkül, ha saját termésből készítjük, s ugyancsak betartunk bizonyos limiteket. Ezen kívül a dzsemek, a kompotok és a méz esetében pontos nyilvántartást kell vezetni, az eladás helyét pontosan meg kell jelölni, az üvegen lévő címkére rá kell írni a termelő nevét, címét és a regisztrációs számát. (sme, sza) l 9 FONTOS TUDNIVALÓK A helyi kiskereskedelmi ■ egység számára a közvetlen értékesítés mellett tilos a termékek viszonteladása más üzletnek. Az így vásárolt élelmiszer csak magánfogyasztásra szolgálhat. 2 Az állati eredetű alapter- ■ mékeket kínáló kiskereskedelmi egységre szigorúbb előírások vonatkoznak. Az ilyen élelmiszerek megfelelően felszerelt üzletben, közétkeztetési létesítményben vagy piactéren értékesíthetők, amelyek legfeljebb 2 órányi távolságra vannak az adott kerület határvonalától. Nem engedélyezett az állati eredetű alaptermékek értékesítése ideiglenes standokon, sátrakban vagy mozgóárusító autókról. 3 Nyerstejet higiéniai okok- ■ ból kizárólag közvetlenül a végső fogyasztónak szabad eladni azon a farmon, ahol kitermelték. Hűtés nélkül a nyerstejet a fejéstől számított két órán belül értékesíteni kell. Ha nem hűtetlenül szánják eladásra, a fejést követően azonnal le kell hűteni, 4°C és 8°C között tárolva a fejéstől számított 24 órán belül kell értékesíteni. A közvetlen eladásra szánt hűtött nyerstej szavatossága 48 óra a fejéstől számítva, a nem hűtött tejé 24 óra. Nyerstej értékesítése esetén az elsődleges termelőnek az értékesítés helyén jól látható módon fel kell tüntetnie egy figyelmeztetést: „Nyerstej, forralás után fogyasztható. Gyermekek, terhes nők, beteg, idős vagy legyengült immunrendszerű személyek általi fogyasztásra nem alkalmas.” Kisebb mennyiségű mézet ■ a méhész a saját gazdaságának a helyén vagy a piacon árulhat. A mézet csak a méhész, vagyis az akistermelő forgalmazhatja, aki a méhállomány tulajdonosa, a méz begyűjtését és csomagolását a saját méhészetében végzi, és e tevékenysége nyilvántartásba került az Állami Állategészségügyi és Élelmiszeripari Felügyeletnél. 5 A saját tyúkoktól származó ■ tojást ugyancsak el lehet adni. Heti legfeljebb 60 db nem osztályozott tojás adható el a termelés helyszínén vagy a helyi piactéren. Kiskereskedelmi létesítmény esetében ezt a mennyiséget heti 350 tojásra korlátozták. A tojásokat nem szabad megmosni, tartósítani, sem 5°C-tól alacsonyabb hőmérsékleten tárolni. A tojások minimális szavatossági ideje 28 nap a tojásrakás dátumától számítva, vagyis legkésőbb a tojásrakástól számított 21 napon belül el kell adni, miközben a következő információkat kell feltüntetni: osztályozatlan tojásról van szó, az elsődleges termelő azonosítója, a tojásrakás dátuma, a minimális szavatossági idő és a vásárlást követő tárolásra vonatkozó ajánlás. (sza) " WT, *yTué$ 7 _____ M IBŐL MENNYIT ÉRTÉKESÍTHETÜNK Száraz hüvelyesek (bab, lencse) 500 kg-ig Olajos növények (mák-, len-, napraforgó-, tökmag) 500 kg-ig Étkezési burgonya 2000 kg-ig Gyökérzöldség (sárgarépa, petrezselyem, zeller) 500 kg-ig Hagymafélék 200 kg-ig Hüvelyesek (zöldbab, zöldborsó) 300 kg-ig Leveles zöldségek (fejes saláta, spenót stb) 150 kg-ig Magvas gyümölcs 2000 kg-ig Bogyótermésű gyümölcs és szőlő 250 kg-ig Csonthéjas gyümölcs 700 kg-ig Feldolgozott gyümölcs, főleg dzsem, lekvár, kompót (az alapanyag mennyisége) 1250 kg-ig Feldolgozott zöldség (sterilizált, konzervált zöldség) 1250 kg-ig Savanyú káposzta 500 kg-ig Termesztett gombák, tartósítva 50 kg-ig Termesztett gombák, szárítva 50 kg-ig Szörpök, gyümölcs- és zöldséglevek 1250 kg-ig Szárított konyhai fűszernövények 50 kg-ig • Forrás: Állami Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Felügyelőség
