Új Szó, 2017. július (70. évfolyam, 151-175. szám)
2017-07-12 / 159. szám, szerda
2 | VILLÁMINTERJÚ Molnár Norbert a Kisebbségi Kulturális Alap igazgatójelöltje Miért döntött úgy, hogy megpályázza az alap igazgatói posztját? A törvény megszületése óta gondolkodtam, hogyan lehetne azt jól végrehajtani. Meggyőződésem, hogy az önálló Szlovák Köztársaság megalakulása óta a kisebbségi kultúrák életében nem történt nagyobb és jobb esemény, mint ennek az alapnak a létrehozása. Meggyőződésem, hogy ha a legelején jól beállítjuk a rendszert, akkor az alap problémamentesen működhet. Mit értsünk a „jól beállított rendszeren”? Az a legfontosabb, hogy a döntések transzparensek legyenek. Nonszensznek tartom, hogy a bizottsági tagokat titoktartásra kötelezik a döntéssel kapcsolatban. Szerintem egy pályázónak igenis joga van tudni, kik döntöttek a pályázatáról, hogyan döntöttek az egyes tagok, ajánlották, illetve nem ajánlották elfogadni a pályázatát, és hogyan pontozták a projekteket. Ha elnyerem a posztot, arra fogok törekedni, hogy ezek a döntések nyilvánosak legyenek, mindenki számára elérhetők legyenek, és a bizottsági tagok is felelősséget vállaljanak a döntéseikért. A pénzosztással kapcsolatban fennáll a gyanú, hogy az egyes pályázók ismeretség révén kapnak támogatást. Ki lehet a kapcsolatrendszert szorítani a pénzosztásból? Teljesen nem. Ebben a közegben mindenki mindenkit ismer. Nem beszélve arról, hogy a pályázatokat elbíráló szakbizottságokba két tagot az igazgató nevez ki, hármat pedig azok a szervezetek választanak be, amelyek pályáznak, és nyilván a saját köreikből jelölnek tagokat. Viszont teljesen egyértelművé lehet tenni a feltételeket, amelyek alapján a döntések születnek az adott évben. Egyértelművé lehet tenni a pályázati feltételeket, a programokat, amelyeknek az egyes pályázatoknak meg kell felelniük. Az alap létrehozása a Híd számára prioritás volt. Nyilván a pártnak nem mindegy, ki kerül az élére. Politikai jelölt? Nem. Nem vagyok politikai jelölt. Magam döntöttem el, hogy jelentkezem a felhívásra. Lehet, hogy ez a Hídnak prioritás volt, de ennek az alapnak a létrehozása mindenkinek jó. Nem titok, hogy baráti kapcsolatban áll Rigó Konráddal (Híd), a kulturális minisztérium államtitkárával. Egyeztetett vele a pályázatáról? Nagyon sok emberrel ápolok baráti viszonyt. A pályázatomat nem egyeztettem Rigó Konráddal és nem csináltam titkot abból sem, hogy megpályázom az igazgatói posztot. (le) 1,3 milliós kiadást titkol a kormányhivatal Elkerülik a börtönt a brutális rendőrök Pozsony. Vádalkut kötött az ügyésszel, így vélhetően elkerüli börtönt az a három rendőr, aki brutálisan összerugdosott egy meglőtt lányt. A hírről elsőként a Markíza hírportálja tudósított, az információt később a nagyszombati ügyészség is megerősítette. Az érintett 22 éves lány, Michaela autóját tavaly augusztusban vették üldözőbe a rendőrök Nagyszombatban, miután nem állt meg a járőrüknek. Miután az során a három figyelmeztető lövésre sem reagált, a rendőrök az autóra nyitottak tüzet, összesen 13 lövést adtak le a gépkocsira, kettő el is találta a sofőrt a mellkasán és a fülén. Miután a gépkocsi megállt, és a sofőr, valamint három utastársa - mind nők - kiszálltak az autóból, a rendőrök brutálisan rátámadtak a 22 éves lányra, a fejét és a mellkasát rugdosták. Korábban a rendőrség csak a felvétel egy részét tette közzé, melyből a brutális rendőri beavatkozás kimaradt. Michaela állítólag tudatmódosító szer hatása alatt vezette a gépkocsit. Ellenállást viszont nem tanúsított. A vádalkut még a bíróságnak is jóvá kell hagynia, ha rábólint, akkor a rendőrök, akiket időközben elbocsátottak, végérvényesen elkerülik a börtönt. A vádalku szerint hároméves feltételes szabadságvesztést kapnak, s ezalatt az idő alatt rendszeres pszichológiai kezelésen kellene részt venniük. ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A kormányhivatal 1,3 millió eurót fizetett ki a Deloitte tanácsadó társaságnak egy elemzésért, amelyben az uniós alapokról közzétett internetes véleményeket mérték fel. Az elemzés részleteit azonban a kormányhivatal nem hajlandó közzétenni, és nem ez az állami megrendelés egyetlen gyanús mozzanata. A botrányos elemzésre az Állítsuk Meg a Korrupciót Alapítvány hívta fel a figyelmet, amely szerint nem ez az első olyan eset, amikor a kormányhivatal nem hajlandó elárulni, mire is költi az adófizetők pénzét. Korábban a zsolnai Közlekedési Kutatóintézet elemzését titkolták el a nyilvánosság elől. A kormányhivatal mindkét esetben azzal magyarázta döntését, hogy az elemzést kidolgozó cégek nem járultak hozzá ezek közzétételéhez. „Emiatt azonban felmerül a gyanú, hogy a kormányhivatal a közpénzeket nem a leghatékonyabban használja fel. Ráadásul már a Deloit-tal 2015-ben aláírt szerződésből sem derül ki, hogy a kormányhivatal pontosan mit is rendelt meg a cégtől” — nyilatkozta Matúš Kollár, az Állítsuk Meg a Korrupciót Alapítvány munkatársa, aki szerint a szerződést rendkívül homályosan fogalmazták meg. Épp ezért fordultak a kormányhivatalhoz a részletekért, amire azonban nem kaptak választ, mivel a Deloitte erre nem adott engedélyt. A tanácsadó társaság ráadásul egyetlen kérdésükre sem válaszolt. Kollár szerint a kormányhivatal a szerzői jogra hivatkozva utasította vissza a válaszadást, ez azonban a jelek szerint nem állja meg a helyét. „A Deloitte 2015 júliusa és decembere között több mint 13 ezer munkaórát számlázott ki, vagyis valószínűleg többen dolgoztak az elemzésen. Márpedig az Alkotmánybíróság egy korábbi döntése szerint a több ember által végzett rutinmunkára, mint amilyen a Deloitte által elvégzett figyelőszolgáltatás volt, nem vonatkozik a szerzői jog” - tette hozzá Pavel Si- byla, az Állítsuk Meg a Korrupciót Alapítvány igazgatója. Szerinte a kormányhivatal így nem jogszerűen járt el, amikor visszautasította a kérésüket. Nem ez azonban az egyetlen gyanús mozzanata az ügynek. A Deloitte például a 2015 októberében elvégzett munkákról szóló jelentésében megjegyzi, hogy beszállítókkal is dolgozott. „Ebben az esetben a társaságnak öt napon belül a szerződés aláírását követően közzé kellett volna tennie a beszállító cégek listáját, ezt azonban elmulasztotta” - mondta Martin Hruška, az Állítsuk Meg a Korrupciót Alapítvány elemzője, aki szerint a cég így megszegte a szerződéses kötelezettségét. (SITA, mi) r Uber: Észtország példáját kellene követni Pozsony. Az Uber jövője egyelőre nemcsak Szlovákiában, hanem Európában is kérdéses. Bár úgy tűnik, Szlovákia hajlamosabb lenne az alternatív taxitársaság miatt enyhíteni a klasszikus taxisszolgálatokra vonatkozó szabályokat, az Európai Unió Bírósága belátható időn belül úgy dönthet, hogy az unió területén az Uberre ugyanolyan játékszabályok vonatkoznak, mint a klasszikus taxitársaságokra. Miroslava Jozová, az Uber csehországi és szlovákiai képviseletének szóvivője szerint előbb vagy utóbb definiálni kell majd az ország jogszabályaiban a korszerű technológiákon alapuló vállalkozásokat. „A nemrég Észtországban elfogadott törvény példa arra, hogyan festhetnének a szabályok, melyek egyértelműen elkülönítik a taxitársaságokat á digitális technológiákon alapuló szolgáltatásoktól. Legalizálták a mobilos alkalmazások segítségével lebonyolított személy- szállítást. Azoknak a sofőröknek, akik ilyen alkalmazásokat használnak, nincs szükségük taxaméterekre” - mondta Jozová, hozzátéve: a szlovák közlekedési és gazdasági minisztériummal mindeddig korrekt együttműködésük volt, bármilyen előírások változásáról hajlandóaktárgyalni. (dem) KÖZÉLET 2017. július 12. | www.ujszo.com Pozsony. Három jelöltet hallgatott meg a kulturális minisztérium héttagú bizottsága a Kisebbségi Kulturális Alap igazgatói posztjára, melynek igazgatóját augusztus elsejével nevezné ki a kulturális minisztérium. Az igazgató személye hét végére derülhet ki. Vladimír Marušin, Molnár Norbert és Marta Richterová pályázik a Kisebbségi Kulturális Alap igazgatói posztjára. Az alap papíron ugyan már létezik, de reálisan az új igazgató feladata lesz, hogy a gyakorlatban kialakítsa és működőképessé tegye. A kulturális minisztérium által felállított héttagú bizottság tegnap nyilvánosan három jelöltet hallgatott meg. Az igazgatójelölteknek 20 percük volt arra, hogy bemutassák pályázatukat. Az 58 éves, ruszin nemzetiségű Vladimír Marušin az eperjesi egyetem zene tanszékének oktatója. Állítása szerint 1983 óta a kultúra világában mozog, legtöbben a ruszin PULS néptáncegyüttesből ismerhetik, melynek előbb táncosa, később koreográfusa, majd vezetőj e volt. „A kisebbségi kultúrára szánt összeg nem kevés, ugyanakkor nem minden pénzt fordítanak a nemzetiségek támogatására, fejlesztésére”- jegyezte meg Marušin, utalva arra, hogy a hazai kultúrára és művészetre a folytonosság a jellemző. Az alap igazgatójaként a kisebbségek képviselőivel való folyamatos kommunikációt tartja a legfontosabbnak, azt, hogy konszenzusra törekedve az Vladimír Marušin a meghallgatáson egyes kisebbségek valóban fejlődjenek. Marušin az alap és a nemzetiségek fejlesztésébe a tehetséges fiatalokat is bevonná. Molnár Norbert több mint tíz éve lapunk munkatársa, pályafutását a Szlovák Rádió magyar adásában kezdte, tizenegy évig volt az Új Szó főszerkesztője, jelenleg a lap online kiadásának vezetője. Pályázatában az alap kialakításáról, beindításának technikai jellegű kérdéseiről és a pályázati rendszerről beszélt. A Kisebbségi Kulturális Alap függetlenségét, a pénzek transzparens elosztását tartja a legfontosabbak. Molnár szerint a pályázatokat elbíráló bizottságok névsorának, a pályázati feltételeknek és az elbírálásnak is nyilvánosnak kell lennie. „Fontosnak tartom, hogy a pályázatokat időben kiértékeljék, hogy az igénylők tudják, számolhatnak-e a támogatással, hogy világos legyen számukra, miért volt, illetve nem volt sikeres a pályázatuk. A bizottságoknak azt is meg kellene indokolniuk, miért kapnak az egyes projektek ilyen és ilyen összeget” - magyarázta Molnár Norbert, aki egyébként három fázisban pályáztatna, és azt is el tudja képzelni, hogy egy-egy projektet több alapból támogassanak, illetve más alapokkal, tárcákkal közös felhívásokat írjanak ki. Jelenleg a bizottságok nem indokolják meg döntéseiket, a tagoknak titoktartási kötelezettségük van. Marta Richterová, a harmadik jelölt vállalkozó, gyermektáborokat szervez. O a függetlenségét és a kisebbségek megőrzését, fejlesztését emelte ki. Richterová megtartaná a jelenlegi pályázati rendszert, ugyan(TASR-felvétel) akkor nagyon fontosnak tartja, hogy az egyes bizottságok tagjait transzparens módon válasszák ki. „Szeretnék javítani az interkulturális párbeszéden, hogy az alap többet kommunikáljon az egyes kisebbségek kép viselőivel, hogy a két fél közötti kapcsolat ne pusztán a pályázat benyújtására és annak elbírálására korlátozódjon” - magyarázta Richterová. A bizottság titkos szavazással dönt a legalkalmasabb jelöltről. Marek Maďarič (Smer) kulturális miniszternek a hónap végéig kell kineveznie a bizottság által javasolt jelöltet. A vonatkozó törvény értelmében a bizottságnak 10 napon belül nyilvánosságra kell hoznia döntését. Zuzana Megová, a bizottság egyik tagja lapunknak elmondta, a győztes igazgatójelölt neve várhatóan a hét végére nyilvános lesz. Három jelölt a kulturális alap élére IBOS EMESE
