Új Szó, 2017. július (70. évfolyam, 151-175. szám)

2017-07-11 / 158. szám, kedd

KÜLFÖLD 6 2017. július 11.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Ukrajna még kivár a NATO-tagsággal Kijev. Ukrajna a reformokra összpontosít, és egyelőre nem kéri felvételét a NATO-ba - mondta Petro Porosenko ukrán elnök, amikor tegnap Kijevben találkozott Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral. Az ukrán el­nök, aki Viktor Janukovics Moszkva-barát elnök elmenekü­lése után került hatalomra, úgy fogalmazott, hogy Kijev most nem kéri felvételét az észak­atlanti szövetségbe, hanem „igazi reformprogramot hajt végre”, hogy később megfeleljen a NATO-tagság feltételeinek. (MTI) Késelés történt Ciszjordániában Jeruzsálem. Újabb gázolásos és késeléses támadás történt Cisz­jordániában, egy izraeli katona megsebesült, a palesztin me­rénylőt az izraeli biztonságiak lelőtték. A palesztin támadó au­tójával egy izraeli őrhely katonái közé hajtott, majd kiszállt, és késsel a katonákra támadt, s egyiküket megsebesítette. A ka­tonák rálőttek a merénylőre, aki később belehalt sérüléseibe. A húsz év körüli sebesült katonát kórházba vitték, sebesülése kö­zepesen súlyos. Legutóbb három héttel ezelőtt történt merénylet­kísérlet Ciszjordániában. 2015 ősze, a legújabb erőszakhullám kezdete óta számos késeléses, gázolásos és fegyveres merény­letet próbáltak elkövetni palesz­tinok, s ezekben a támadásokban 43 izraelit öltek meg. (MTI) Rendőrtisztet öltek Pakisztánban Csaman. Út mentén elhelyezett pokolgép robbanásában meghalt egy városi rendőrfőnök Pakisz­tán középső részén, az afgán ha­tár mentén fekvő Csamanban, testőre és egy civil is életét vesz­tette. Sahazada Farhat rendőrsé­gi szóvivő elmondta, 11 ember megsebesült a Szajid Han Moh- mad rendőrparancsnok autója elleni támadásban, a város piac­terén. Korábban pakisztáni táli- bok és más fegyveres csoportok követtek el terrortámadásokat Csamanban. (MTI) Sportarénában tárgyaltak a visegrádi politikusok Elismerően szőltak a visegrádi államok (V4) külügyi vezetői az összeköttetést jelszavául tűző magyar V4-elnöksóg programjáról. Budapest. A július 1-jén kezdő­dött magyar elnökség első, Auszt­ria, Horvátország és Szlovénia kül­ügyi delegációjával kibővített kül­ügyminiszteri találkozóján mi a megfelelő program? A Groupama Aréna megtekintése, az ideális ajándék pedig egy futballmez, ami­nek hátára a miniszter nevét írták, a karjára pedig Puskást. Rendkívüli mértékben felértékelődik a visegrá­di és a közép-európai együtt­működés, mert a jelenlegi kiélezett helyzetben nőtt a jelentősége annak a józan észre és racionalitásra épülő politikának, amelyet ezek az orszá­gok folytatnak - mondta Szijjártó Péter külügyminiszter a sportaréná­ban. Szijjártó kijelentette: Közép- Európa mára az európai kontinens legversenyképesebb és legbizton­ságosabb régiójává vált. Az észszerű gazdaságpolitika nyomán a V4 és Közép-Európa gazdasági növeke­dése meghaladja az európai átlagot, nem véletlenül hívják ezt a térséget Európa növekedési motorjának - mutatott rá. A tanácskozást követő­en Szijjártó kijelentette: hét olyan ország képviselői találkoztak Bu­dapesten, amelyek elkötelezett tá­mogatói az EU bővítésének, és e te­kintetben a nyugat-balkáni bővítés a fő prioritás. Miroslav Lajčák szlovák külügy­miniszter szerint a visegrádi együttműködés munkájában nagyon fontos a pragmatizmus, ezért is össz­pontosítanak a polgáraik életére vo­natkozó kérdésekre, így például a vasúti, energetikai és digitális össze­köttetésre. A csoport nagyban hoz­zájárulhat az európai uniós problé­mák megoldásához - mondta. Jakub Dürr cseh külügyminiszter-helyettes helyeselte, hogy Magyarország az összeköttetést választotta V4- elnöksége jelszavául. A négy ország­nak a mindennapi szinten is meg kell mutatnia együttműködését, a polgá­rokat és a vállalkozásokat is össze kell kapcsolni-mondta. (MTI, Origó, ú) Ennyi maradt Irak második legnagyobb városából. Az Iszlám Állam néhány tucat dzsihádistája még tartja magát Moszulban, amelyet vasárnap fel- szabadítottnak nyilvánítottak. Azonban tegnap is fegyverropogás hallat­szott, mert néhány szélsőséges eltökélte, hogy az utolsó leheletéig harcol a dzsihádista szervezetért, ráadásul a szélsőségesek még mindig számos várost felügyelnek Moszultól délre és nyugatra. Az ENSZ adatai szerint 920 ezer civil hagyta el az egykor 1,5 milliós nagyvárost és környékét a harcok kezdete óta. Szakértők szerint az Iszlám Állam térvesztése után gerilla­harcmodort alkalmaz majd és külföldön követ el merényleteket. (Tasr/ap) Szír béketárgyalások Irán azt szeretné, ha az egész országra kiterjedne a tűzszünet ÖSSZEFOGLALÓ Genf/Teherán. Staffan de Mistura, az ENSZ szíriai különmegbízottjának közve­títésével tegnap Genfben megkezdődött a szíriai kormány és a felkelők közötti tárgyalások hetedik fordulója. A megbeszélések időtartama a várakozások szerint az egész hetet felöleli majd. Eközben a felek továbbra is széleskörűen betartják az Egyesült Államok és Oroszország közbenjá­rásával létrejött tűzszünetet Szíria déli részén. Staffan de Mistura egyelőre nem árulta el, mit vár az újabb tárgyalásoktól. A különmeg­bízott először Bassár el-Aszad szí­riai elnök küldöttségével találko­zott, később pedig az ellenzék kép­viselőit fogadja. Az ENSZ égisze alatt zajló tárgyalások célja, hogy biztosítsák a segélyszállítmányok eljutását Szíriába, valamint lefek­tessék a polgárháború lezárásának és a politikai átmenetnek a kereteit. Irán szerint az egész országra ki kellene teijeszteni az USA és Orosz­ország megállapodása nyomán lét­rejött részleges szíriai tűzszünetet - közölte a teheráni külügyminiszté­rium szóvivője. Az Egyesült Álla­mok, Oroszország és Jordánia a múlt héten jelentette be Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök hamburgi találkozóját köve­tően, hogy megállapodtak egy rész­leges tűzszünetről Délnyugat- Szíriában. Bahram Kasemi kifejtet­te, hogy a tűzszüneti megállapodás akkor lehetne eredményes, ha hatá­lyát egész Szíriára kiterjesztenék, beleértve azokat a területeket, ame­lyekről a kazahsztáni Asztanában a feszültségcsökkentés jegyében megvitatott területekről szó esett. „Irán arra törekszik, hogy Szíria szuverenitását és biztonságát ne csak egy bizonyos területre korlátozzák. Egyetlen megállapodás sem lehetne eredményes anélkül, hogy figye­lembe vennék a helyszíni realitáso­kat” - tette hozzá a külügyi szóvivő. Izraelt nem köti a Donald Trump és Vlagyimir Putyin által megkötött, részleges szíriai tűzszünet, akkor tá­madnak Szíriában, amikor szüksé­gét látják, hogy biztonsági érdekei­ket megvédjék. Ezt Avigdor Liber- man izraeli védelmi miniszter kö­zölte. „Izrael fenntartja cselekvési szabadságát, függetlenül a fejlemé­nyektől. Kizárólag az izraeli polgá­rok biztonságáért tartozunk felelős­séggel” - mondta a keményvonalas volt külügyi tárcavezető, a Jiszrael Bejtenu párt vezetője. A 2011 tavasza óta tartó szíriai konfliktusnak már több mint 320 ezer halottja van, az ország lakossá­gának fele elmenekült. (mti, Nsz, ú) Bécs nem kér a török miniszterből Bécs. Ausztria megtiltotta a belépést a török gazdasági mi­niszternek, Nihat Zeybekcinek, aki a tavalyi, kudarcba fulladt tö­rökországi puccskísérlet évfor­dulóján tartandó rendezvényen akart részt venni - közölte az osztrák külügyminisztérium szó­vivője. A tisztségviselő elmond­ta: „Sebastian Kurz külügymi­niszter gyakorlatilag megtiltotta a török gazdasági miniszternek a belépést az országba”. Thomas Schnöll szóvivő hozzátette: a rendezvény „nagyon nagy” és a látogatás „veszélyt jelent a köz­rendre és Ausztria biztonságára”. Az osztrák fél a döntést azzal in­dokolta, hogy a török miniszter kizárólag a nyilvános szereplés miatt akart beutazni az országba. A török kormány szerint Bécs nem őszintén védi a demokrati­kus értékeket. Az osztrák döntést megelőzően a holland kormány azt közölte, Tugrul Türkes, a tö­rök diaszpóráért felelős minisz­terelnök-helyettes hollandiai lá­togatása „nem kívánatos”. (MTI) Ne szavazzanak az iraki kurdok Isztambul. A török elnök sze­rint rendkívül fontos, hogy Irak egységes állam maradjon, ezért nem szabad, hogy az ottani kur­dok népszavazást tartsanak a függetlenségükről. Az észak­iraki kurd autonóm kormányzat már bejelentette, hogy szep­tember 25-én referendumot tar­tanak az önállóságról, és ettől semmiképpen sem lépnek vissza. Recep Tayyip Erdogan török államfő kijelentette, hogy ez nem történhet meg, mert Irak területi egysége egyre fonto­sabb. Törökország lakosságá­nak mintegy 20%-a kurd nemzetiségű, és saját függet­lenségi és autonómiatörekvése­ik vannak, amiről Ankarában hallani sem akarnak. (MTI) Elkezdték az Iszlám Állam terrorszervezet elleni nemzetközi koalícióban részt vevő német alakulat kivonását a törökországi Incirlik légi támaszpontról. El­sőként egy légi utántöltő repülőgépet helyeztek át az új műveleti bázisra, a jordániai AI Azrak támaszpontra. A Bundeswehr katonáit azért helyezik át, mert az ankarai vezetés megtagadta a német szövetségi parlament képvise­lőinek, hogy meglátogassák őket Incírlikben. Ez az első eset, hogy viták miatt német katonákat egy NATO-partner területéről áthelyeznek olyan országba, amely nem tagja az észak-atlanti szövetségnek. (TASR/AP) Trump visszatáncolt az orosz együttműködéstől Washington. Donald Trump amerikai elnök republikánus párti bírálatok hatására visszatáncolt at­tól az amerikai-orosz kiberbizton- sági együttműködéstől, amelyben Vlagyimir Putyin orosz államfővel állapodott meg a G20-as ország­csoport hamburgi csúcsértekezle­tén. Tekintélyes republikánus po­litikusok bírálták az elnököt az orosz államfővel folytatott tárgya­lásai miatt, mert szerintük Moszk­vában nem szabad megbízni. Még Nikki Haley, az USA ENSZ- nagykövete is azt mondta a CNN- ben: „Nem bízhatunk meg Orosz­országban és soha nem is fogunk megbízni benne. De ha közel ke­rülsz azokhoz, akikben nem bízol, akkor rajtuk tarthatod a szemedet és ellenőrizheted őket”. Steven Mnu- chin pénzügyminiszter viszont je­lentős eredménynek minősítette az amerikai-orosz kiberbiztonsági együttműködésről szóló megálla­podást. Trump vasárnap még azt ír­ta a Twitteren: „Áthatolhatatlan ki­berbiztonsági munkacsoportot ho­zunk létre az olyan ügyekre, mint a választásokba való kibernetikai beavatkozás”. Később már azt írta: „Az, hogy beszéltem Putyin elnök­kel a kiberbiztonsági munkacso­portról, nem jelenti, hogy megva­lósíthatónak gondolnám. Megva­lósíthatatlan”. A Reuters szerint a közös munkacsoport ötlete már kezdetben esélytelennek tűnt. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents