Új Szó, 2017. július (70. évfolyam, 151-175. szám)
2017-07-08 / 156. szám, szombat
6 KÜLFÖLD 2017. július 8. | www.ujszo.com RÖVIDEN Alekszej Navalnij kiszabadult Moszkva. Kiszabadult a börtönből Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus - tudatta tegnap Navalnij szóvivője. Alekszej Navalnijt 25 nap elzárásra ítélték a gyülekezési törvény sorozatos megsértése, a nyilvános rendezvények szervezésére vonatkozó szabályok áthágása miatt. Két nagy ellenzéki tüntetést is szervezett az elmúlt hónapokban, melyeket a hatóságok nem hagytak jóvá a megadott helyszínen. Navalnij tervei szerint indulni készül a jövő tavaszi oroszországi elnökválasztáson, de a választási bizottság szerint nem jelöltetheti magát, mert elítélték egy sikkasztási ügyben. Navalnij azt állítja, koncepciós pert folytattak le ellene. (MTI) Kiürítettek egy migránstábort Pí rizs. A francia hatóságok tegnap ismét kiürítettek egy illegális migránstábort Párizsban, ahol közel 3 ezren éltek a járdákon felállított sátrakban. A hatósági fellépés néhány nappal azelőtt történt, hogy a kormány beterjeszti az új menekültjogi törvénytervezetét. Az elmúlt két évben 34. alkalommal számoltak fel a francia fővárosban spontán kialakult migránstábort. (MTI) Novemberig rendkívüli állapot Párizs. Hatodik alkalommal hosszabbította meg és elvileg utoljára a francia parlament a rendkívüli állapotot november 1- ig. Az 577 fős új nemzetgyűlés az első törvénytervezetét 137 igen szavazattal 13 nem ellenében fogadta el. Csak a radikális baloldali és a kommunista ellenzéki képviselők nem támogatták a tervezetet. Miután a szenátus már két nappal ezelőtt megszavazta ugyanezt a szöveget, az elfogadottnak tekintendő. A rendkívüli állapot végleges feloldása előtt egy új terrorelhárítási törvényt fogad majd el a törvényhozás az ősz folyamán, amely állandósítani fogja a rendőrség egyes rendkívüli intézkedési jogait. A rendkívüli állapot a 2015. november 13-i, 130 áldozattal járó párizsi merényletsorozat óta van érvényben Franciaország teljes területén. (MTI) Egyiptomi katonákat gyilkolt El-Arís. Legkevesebb tíz egyiptomi katona meghalt tegnap a Sínai-félsziget északi részén, Egyiptomban, mert egy öngyilkos merénylő felrobbantotta magát egy katonai ellenőrző pontnál Rafah közelében. A hatóságok szerint a merénylő autó- j ával tört be a palesztin övezet határához közeli őrhelyre, majd felrobbantotta ajárműbe rejtett pokolgépet. Ezt követően több tucat, egyelőre ismeretlen támadó lőfegyverekből is tüzet nyitott a katonákra. A halálos áldozatok mellett legalább húsz sebesült is van. (MTI) Kint teljes káosz, bent politikai kompromisszumkeresés MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Hamburg. Heves tüntetések közepette kezdődött el tegnap a Hamburgban a világ 19 legnagyobb fejlett és felzárkózó gazdaságát, valamint az Európai Uniót összefogó G20 csoport csúcstalálkozója. A húszak a tanácskozás első napján két munkaülést és egy munkaebédet tartottak. Elsőként a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelemről, majd a munkaebéden a világgazdaság helyzetéről és a nemzetközi kereskedelemről tárgyaltak, végül a fenntartható fejlődés, az éghajlatváltozás és az energia ügyét vették napirendre. A terrorizmus elleni harc ügyében az adatok egymás közti megosztásáról és a terrorista szervezetek pénzügyi támogatásának megakadályozásáról tárgyaltak. Uj, szankciókat is magában foglaló határozat elfogadására szólította fel Észak-Korea ellen az ENSZ Biztonsági Tanácsát Donald Trump amerikai és Mim Dzse In dél-koreai elnök, valamint Abe Sindzó japán miniszterelnök. Mun Dzse In találkozott orosz kollégájával, Vlagyimir Pu- tyinnal is. A találkozón Mun kijelentette: a keddi „nukleáris provokáció” ellenére a párbeszédet támogatja Eszak-Koreával. Putyin hangsúlyozta: az észak-koreai atomprogram nagyon súlyos probléma, de nem szabad elveszíteni az önuralmat, gyakorlatiasan és óvatosan kell eljárni. Donald Trump a tanácskozás szünetében találkozott Enrique Pena Nieto mexikói államfővel is. A kétoldalú megbeszélés előtt újságíróknak megismételte, azt akarja, hogy a mexikói határon építendő fal költségeit déli szomszédja állja. Emmanuel Macron francia elnök a szünetben nyilatkozva az általános felmelegedés elleni elkötelezettségek vállalásának fontosságát emelte ki. Donald Trump elnök júniusban jelentette be, hogy kilépteti országát a 2015-ben Párizsban megkötött klímavédelmi egyezményből. Tehát a délutáni munkaülés témájával kapcsolatban nem volt egyetértés. Trump elszigetelődött, a csoport többi 19 tagja mind ragaszkodik az éghajlat- változás megfékezését célzó erőfeszítések nemzetközi összehangolásáról szóló megállapodáshoz. Nehéz megbeszélést folytattak a nemzetközi kereskedelemről a G20 csoport vezetői, és a párizsi klímavédelmi egyezmény ügyében sincs köztük teljes egyetértés - mondta Angela Merkel német kancellár a tanácskozás első napját értékelve. Sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy a G20 csoport „legtöbb tagja” a szabad és méltányos nemzetközi kereskedelmi rendszer mellett foglalt állást. A kétnapos tanácskozás zárónyilatkozatán dolgozó diplomatákra, a „serpákra sok munka vár még ma éjjel”, hogy mindenki által elfogadható dokumentum készüljön - jegyezte meg. A klímaváltozás elleni harc ügyével kapcsolatban a nyilatkozat tartalmazza majd, hogy „eltérő vélemények vannak”, hiszen az Egyesült Államok távozni kíván a párizsi egyezményből - tette hozzá Merkel. A kancellár elfogadhatatlannak nevezte a találkozó elleni erőszakos tüntetéseket, és hangsúlyozta, hogy támogatja a hamburgiakat és a város vendégeit védő rendőröket, és hálás munkájukért. Az első nap számos kétoldalú megbeszélést tartottak a tanácskozás alkalmából. A legnagyobb érdeklődés természetesen Donald Trump és Vlagyimir Putyin találkozóját övezte. A megbeszélések előtt az amerikai és az orosz elnök egyaránt megtiszteltetésnek nevezte, hogy személyesen megismerhették egymást. Kétszer is kezet fogtak egymással, Donald Trump élénk, Vlagyimir Putyin visszafogott volt. A rövid nyilatkozatok után nem válaszoltak a bekiabált kérdésekre, amelyek a többi között az amerikai választási kampányt érintő feltételezett orosz tevékenységre vonatkoztak. Lapzártánkig nem derült ki, miről beszélt a két elnök és hogyan végződött a megbeszélés, melyen Trump és Putyin mellett Rex Tillerson amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, valamint két tolmács vett részt. Az amerikai-orosz tárgyalás fő témáit korábban a Fehér Ház sem hozta nyilvánosságra, így a csúcs előtt az amerikai média csak találgatott. Az elemzők véleménye csaknem egyöntetű volt, hogy konkrét megállapodások nem születnek, a két elnök inkább csak ismerkedik egymással. ’Ö FRIEDLICH OD] 0 JjPtT m mm . tv wir » : W pk ' ä'ti t\’-\\ p . rnLfvL *i A G20-CSÚCS kezdete után még mindig pokoli volt a helyzet Hamburgban, több helyen barikádot emeltek a demonstrálók. A tüntetők kövekkel és üvegekkel dobálták a rendőröket, akik vízágyúval válaszoltak. Délután a tűzoltók arról tájékoztattak, hogy egy összecsapásban 11 tüntető súlyosan megsebesült. (íasr/ap) Nem lehet a Földközi-tengeren megoldani a migrációs válságot Az afrikai országok támogatását, az embercsempészettel szembeni fellépést, valamint a migráció veszélyeiről tájékoztató kampányt szorgalmazott az afrikai és európai külügyminiszterek zárónyilatkozata az Európába tartó migráció megfékezéséről tartott találkozón Rómában. A római külügyminisztériumban csütörtökön rendezett találkozón az Afrika és Európa közötti migrációtól érintett országok diplomáciai vezetői vettek részt. Afrikából a kiindulási és tranzitállamnak számító Niger, Szudán, Etiópia, Csád, Tunézia, Líbia és Egyiptom külügyminisztere; Franciaország, Németország, Ausztria, Málta, Hollandia, Belgium, a házigazda Olaszország és az EU soros elnöki tisztét betöltő Észtország diplomáciai vezetői, valamint Federica Mogherini az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, az ENSZ, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNCHR) és a nemzetközi migrációs szervezetek küldöttei voltak jelen. Az EU Tallinnban zajló informális találkozójával egy időben Róma jelezni akarta, hogy az Afrikából Európába tartó migrációt kizárólag az afrikai államok együttműködésével lehet feltartóztatni. „A migrációs válságot nem lehet a Földközi-tengeren megoldani: minél délebbre helyezzük a beavatkozást, annál közelebb kerülünk a probléma megoldásához” - jelentette ki Angelino Alfano olasz külügyminiszter. Niger külügyminisztere megjegyezte, hogy nemcsak a Földközi-tenger, hanem az afrikai sivatag is szabad ég alatti temetővé változott az erre haladó és itt életüket veszítő tömegek miatt. A római migrációs csúcs zárónyilatkozata célként tűzte ki a Közép- Xfrikából Líbiába érkezők számának csökkentését, egyrészt Líbia politikai stabilitásának és határvédelmének erősítésével, másrészt a kiinduló országok gazdaságának támogatásával. Ezt a zárónyilatkozat szerint munkahelyteremtéssel lehet elérni, az embercsempészekkel szembeni fellépéssel, az esetleges hazatérések elősegítésével, valamint információs kampánnyal az indulók számára a migráció veszélyeiről. (MTI) Hebron óvárosa védett övezet Jeruzsálem. Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) izraeli nagykövete, valamint Re- uven Rivlin izraeli államfő is felháborodásának adott hangot amiatt, hogy az UNESCO Világö- rökségi Bizottsága palesztin kérésre „védett övezetté” nyilvánította az Izrael által megszállt Cisz- jordániában levő Hebron óvárosát mint „kivételes értékű” helyet. Rivlin zsidóellenes hazugságokat terjesztő szervezetnek bélyegezte az UNESCO-t, mely hallgat azokról az esetekről, ahol a brutális szélsőségesek megsemmisítik a világörökséget. Heb- ronban 200 ezer palesztin és pár száz izraeli telepes él, utóbbiak egy védett enklávéban a mindkét vallás számára szent hely - egy barlangrendszer-tetején. (MTI)
