Új Szó, 2017. július (70. évfolyam, 151-175. szám)

2017-07-07 / 155. szám, péntek

WWW ujszo.com I 2017. július 7. KÜLFÖLD I 3 RÖVIDEN Kereskedelmi megállapodás Brüsszel. Hosszú tár­gyalások után megkötöt­ték a politikai megállapo­dást az Európai Unió és Japán közötti szabadke­reskedelmi egyezményről a felek képviselőinek teg­napi brüsszeli csúcstalál­kozóján. A dokumentu­mot - amely még nem a végleges kereskedelmi szerződés - Donald Tusk, az Európai Tanács és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, illetve Abe S indzó japán kormányfő írta alá. A föbb vitás kérdésekre sikerült megoldást találniuk a fe­leknek, kivéve néhány te­rületet, például a beruhá­zásvédelmet, azonban bi­zonyos technikai részle­tekről még megegyezésre kell jutniuk, ami akár hó­napokig is eltarthat. (MTI) Putyin Merkel mellett Berlin. Állást foglalt a szabadkereskedelem fenntartása és az éghajlat- változás megfékezése mellett Vlagyimir Putyin orosz államfő egy írásá­ban, amelyet a Handels­blatt című német lap kö­zölt tegnap, a G20 csoport hamburgi csúcstalálko­zójára időzítve. Az orosz elnök vendégkommen­tálj ában hangsúlyozta, hogy meggyőződése sze­rint csak a nyitott és egy­séges szabályokra alapo­zott kereskedelmi kap­csolatok révén lehet ösz­tönözni a világgazdaság növekedését és az állam­közi kapcsolatok fejlődé­sét. A Handelsblatt szerint Putyin az állásfoglalásá­val Angela Merkel német kancellárt, a G20 csoport vezetőinek ma kezdődő tanácskozásának házi­gazdáját támogatja, aki szeretné elérni, hogy a húszak a kétnapos talál­kozó zárónyilatkozatában kötelezzék el magukat a szabadkereskedelem mellett. (MTI) Felmondott ügyvédeinek Kijev. Felmondott ügy­védeinek Viktor Januko- vics - jelentették be teg­nap Kijevben az Orosz­országba menekült volt ukrán államfő védői. Vi- talij Szergyuk és Ihor Fedorenko elmondta, hogy védencük kérésére kiszállnak a volt elnök ellen hazaárulás vádjával Kijevben indított bírósági eljárásból. Az ügyvédek szavai szerint Janukovics azután döntött így, hogy állításuk szerint az eljá­rást folytató kijevi bíró­ság „nem hajlandó Janu- kovicsot és újabb tanúkat” bevonni a perbe. (MTI) Trump: választ kell adni a Kreml destabilizáló lépéseire Donald Trump amerikai és Andrzej Duda lengyel elnök a varsói sajtóértekezleten. Trump elmondta: fontosnak tartja, hogy a kelet- és közép-európai országok „ne legyenek túszai az egy for­rásból származó energiának". (SiTA/AP-feivétei) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Varsó/Moszkva. Az Egye­sült Államok Lengyelor­szággal együtt dolgozik azon, hogyan kezeljék Oroszország desta­bilizáló viselkedését - jelentette ki Andrzej Duda lengyel államfővel közösen tartott sajtótájékoztatóján Donald Trump amerikai elnök tegnap Varsóban. Donald Trump részt vett a Három Tenger Kezdemé­nyezés államfői csúcsérte­kezletén, és ez alkalomból, a csúcs előtt külön négyszem­közti megbeszélést folytatott a lengyel elnökkel, majd a kétoldalú találkozó kibővített formában, a két küldöttség között folytatódott. A Három Tenger Kezdeményezés a Balti-, az Adriai- és a Fekete­tenger térségére vonatkozik, részesei Magyarország, Len­gyelország, Csehország, Szlovákia, Észtország, Lit­vánia, Lettország, Ausztria, Bulgária, Horvátország, Ro­mánia és Szlovénia. Bizton­ságpolitikai kérdésekről szólva Trump a sajtóértekez­leten elmondta: az Egyesült Államok „Lengyelországgal együtt választ dolgoz ki Oroszország agresszív és destabilizáló lépéseire.” Az amerikai elnök ebben az összefüggésben elmondta: régóta időszerű lenne már, hogy a NATO tagállamai ele­get tegyenek a szövetségen belüli pénzügyi kötelezettsé­geiknek, megfelelő összeget fordítsanak honvédelemre. Varsó „betartotta vállalt kö­telezettségét, sőt túl is teljesíti azt” - fűzte hozzá, utalva ez­zel arra, hogy Lengyelország a NATO azon öt tagállamá­nak egyike, melyek a megál­lapodás szerint a bruttó hazai termék 2 százalékát fordítják védelmi kiadásokra. Az amerikai elnök köszö­netét mondott a Lengyelor­szágban állomásozó több mint 5 ezer amerikai katona iránti „nyitottságért”. Eszak- Koreáról szólva kijelentette: a világ országainak nyilváno­san meg kell mutatniuk, hogy Phenjan „nagyon, nagyon rossz viselkedése” nem ma­rad következmények nélkül. „Nagyon keményen szembe fogunk szállni az észak­koreai fenyegetéssel” ­hangsúlyozta Donald Trump. Kitért a kelet- és közép­európai országok gazdasági érdekeinek összehangolását célzó Három Tenger Kezde­ményezésre is, mondván, erőteljesen támogatja ezt, és fontosnak tartja a gázszállítá­sok diverzifikációját, hogy a térség országai „ne legyenek túszai az egy forrásból szár­mazó energiának”. Andrzej Duda a sajtóérte­kezleten bejelentette: Len­gyelország rövid időn belül hosszabb távú szerződést köthet amerikai cseppfolyós gáz szállítására. Dmitrij Peszkov orosz el­nöki szóvivő reagálva Do­nald Trump beszédére azt mondta: a Kreml nem ért egyet abban, hogy Oroszor­szág destabilizáló ország. „Nem értünk egyet ezzel a megközelítéssel. A Kreml sajnálja, hogy Oroszország és az Egyesült Államok nem tudják összeegyeztetni a jö­vőbeni viszonyukkal kap­csolatos elvárásaikat. Ponto­san emiatt várjuk már a két el­nök első találkozóját” - mondta Peszkov. Trump és Vlagyimir Putyin orosz elnök ma találkozik először, a G20-as csoport or­szágainak hamburgi csúcsta­lálkozóján. Gázfolyosót a Balti-tengertől az Adriáig Varsó. Lengyelország az ország északnyugati határától egészen a hor­vátországi Krk szigetéig húzódó, egységes gázfo­lyosó létrehozását szeret­né elérni - jelentette ki Andrzej Duda lengyel el­nök tegnap Varsóban, a Három Tenger Kezdemé­nyezés (Magyarország, Lengyelország, Csehor­szág, Szlovákia, Észtor­szág, Litvánia, Lettor­szág, Ausztria, Bulgária, Horvátország, Románia, Szlovénia) államfői csúcstalálkozóját meg­nyitó beszédében. Duda elmondta, hogy három területen, a be­fektetések és az infra­struktúra terén, valamint az egységes álláspontok kialakításában remél előrelépést a térség or­szágainak együtt­működésétől. A vendégként jelen lé­vő Donald Trump ame­rikai elnök leszögezte, hogy országa soha nem fogj a a térség országait az energiaellátáson keresz­tül zsarolni, és nem fogja megengedni, hogy ezt bárki más megtegye. Trump az energiaellá­tás mellett a fegyver- szállítások terén is az együttműködés elmélyí- tésétjavasolta. (MTI) Felfüggesztené az EP a tárgyalásokat Törökország uniós csat­lakozási tárgyalásainak felfüggesztésére szólí­tott fel tegnapi állás- foglalásában az EP ple­náris ülése, ha Ankara változatlan formában végrehajtja az alkotmá­nyos reformcsomagot. Strasbourg/Ankara. A strasbourgi ülésen elfogadott szövegben hangsúlyozták: a javasolt módositások nem tartják tiszteletben a hatalmi ágak szétválasztásának elvét, nem biztosítanak megfelelő fékeket és ellensúlyokat, to­vábbá nem állnak összhang­ban az ún. koppenhágai krité­riumokkal. A képviselők szerint az al­kotmánymódosítások össze­egyeztethetetlenek az európai uniós tagsággal, az állásfogla­lásban ugyanakkor kiemelték a kétoldalú kapcsolatok fon­tosságát, a párbeszéd fenntar­tásának szükségességét a kö­zös kihívások - migráció, biz­tonság, terrorizmus - megol­dása érdekében. Törökország minden olyan javaslatot visszautasít, amely európai uniós csatlakozási tárgyalásainak felfüggesztését veti fel - jelentette ki tegnap Ankarában Ömer Celik török Európa-ügyi miniszter. Celik Johannes Hahn szomszédságpolitikáért és bő­vítési tárgyalásokért felelős uniós biztos látogatásakor nyilatkozott újságíróknak. Azt mondta, hogy az uniós parla­ment hibát követ el, mert ez a hozzáállás senkinek nem válik hasznára. Az EP azért szor­galmazza a tárgyalások fel­függesztését, mert a javaslat szerint Recep Tayyip Erdogan elnök fellépése az ellenzékkel szemben, hatalmának meg­szilárdítása megkérdőjelezi, hogy Törökország a tagjelölti státusra alkalmas demokrati­kusjogállam. „Visszakézből elutasítunk minden olyan javaslatot, amely a csatlakozási tárgyalá­sok helyett szoros együttmű­ködést szorgalmaz Törökor­szág és az Európai Unió kö­zött” - hangsúlyozta Ömer Celik. A tavalyi puccskísérlet óta több uniós tagállam is bírálta a török vezetés kemény fellépé­sét, a tömeges elbocsátásokat és tízezrek bebörtönzését. Volt, aki a csatlakozási tár­gyalások felfüggesztését is megpendítette már, de erről soha nem született hivatalos uniós döntés. A tárgyalások mindazonáltal eleve lassan haladnak: Törökország 30 év­vel ezelőtt kérte felvételét, a hivatalos csatlakozási tárgya­lások 12 évvel ezelőtt kezdőd­tek meg, és egyelőre csak egy fejezetet sikerül lezárni. (MTI) RE 170321

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents