Új Szó, 2017. június (70. évfolyam, 125-150. szám)
2017-06-29 / 149. szám, csütörtök
2 I KOZELET 2017. június 29. | www.ujszo.com SNS: kötelező taglétszám és pártstruktúra Együtt főznék ki. Jaroslav Paška és Andrej Danko tervezi a párttörvényt. FINTA MÁRK A megyei választások mellett a politikai ősz legforróbb témájának a pártokról szóló törvény módosítása ígérkezik, melyet az SNS készít elő nyáron. Andrej Danko, a nemzetiek elnöke már a választási időszak eleje óta erőlteti a törvény megváltoztatását - a párt egyes ötletei pedig kétségesek. Az SNS tervének egyes részleteire már korábban lehetett következtetni Andrej Danko házelnök megnyilvánulásaiból az OĽaNO kapcsán - Danko gyakran bírálja az ellenzéki pártot, mert annak hivatalosan csupán négy tagja van. A házelnök többször nyilatkozott már úgy, hogy véleménye szerint kiépített és átlátható struktúrákkal, tömegbázissal rendelkező pártokra van szükség a nem standard pártok helyett. Országos és regionális A nemzetiek által elképzelt párttörvény még nincs kész, azt nyáron készíti elő az SNS. A Denník N azonban Jaroslav Paškától, a párt képviselőjétől megtudta, az az elképzelésük, hogy az országos, parlamenti politizálásban a jövőben csak olyan párt vehetne részt, melynek átlátható járási és megyei struktúrái, képviselete és kiterjedt, meghatározott számú tagot számláló tagsága van. A most létező pártokat ezen feltételek alapján osztanák országosakra és regionálisakra. Ha teljesítik a feltételeket, indulhatnának az országos választásokon, ha nem, csak helyi, illetve régiós szinten politizálhatnának, és az országos induláshoz össze kellene olvadniuk más pártokkal. A Denník N-nek Jaroslav Paška azt mondta, a javaslatukról tárgyalni fognak koalíciós partnereikkel és az ellenzékkel is. Arról, pontosan hány főt kellene számlálnia egy politikai párt tagságának, még nem mondott konkrétumot, de nagyságrendileg szerinte „több száznál valamivel többnek” kellene lennie. Az ellenzékkel is tárgyalni szeretne a párt, Paška szerint olyan struktúrát szeretnének, melyet az ellenzékiek is különösebb nehézségek nélkül képesek lennének megvalósítani. Tárgyalásoka koalícióban Az SNS koalíciós partnerei szeretnék megvárni Dankóék pontos javaslatát. „Nem eszik olyan forrón a kását, ahogy megfőzik” - mondta Gál Gábor, a Híd frakcióvezetője, aki szerint tárgyaltak már egy konkrét javaslatról, és tárgyalni is fognak róla. „Volt több észrevételünk, nem volt minden eleme elfogadható számunkra” - mondta, hozzátéve, az egyes pontokról egyelőre nem nyilatkozik a párt. Jana Laššáková és Miroslav Číž, a Smer két képviselője az Új Szónak úgy nyilatkozott, szükség van a törvény módosítására, ám mindenben nem értenek egyet az SNS-szel. Číž szerint ajavaslatnak van logikája. „A pártoknak komoly szerepük van a politikai rendszerben, hiszen az állam működéséért lehetnek felelősek. Ezért elvárható, hogy struktúráik, felépítésük megfeleljen bizonyos szabályoknak” - mondta lapunknak azzal, hogy kiemelten figyeli majd a vitát a javaslatról. Jana Laššáková azt mondta, pártja, a Smer struktúrái minden járásban jelen vannak, és az államtól kapott pénzt arra használják, hogy politikai munkát végezhessenek, kommunikálhassanak a választókkal a párt programjáról. „Úgy véljük, hogy ez a helyes eljárás. Köztudott, hogy vannak olyan politikai pártok a parlamentben, melýfeknek nincsenek ilyen struktúráik” - tette hozzá. Magyar pártok Az SNS elképzelése a minimális taglétszámról az országos magyar pártokat nem érintené különösebben érzékenyen, a Hídnak és az MKP-nak is ezer fölötti taglétszáma van. Ám az egyik alapelv, melyet Jaroslav Paška emlegetett a Denník N-nek a pártok megyei jelenlétével kapcsolatban, már problematikusabb lehet a döntő többségben a déli megyékben élő választókkal rendelkező pártok számára. Az SNS képviselője ugyanis azt mondta, az országos pártoknak a megyék több mint felében kellene jelen lenniük - ami ugyan most még nem okoz problémát az MKP-nak és a Hídnak, ám ha továbbra is- ilyen ütemben fogy a szlovákiai magyarság, gondot okozhat. Az SNS ezen ötletét Laššáková és Číž sem tartotta jónak. Číž szerint ez a javaslat jelentősen korlátozná az olyan pártokat, melyeknek regionális választóbázisuk van, ezt pedig figyelembe kell venni a tárgyalásoknál. Laššáková szerint az ötlet nem helyes, az SNS javaslatának pedig összhangban kell lennie az alkotmánnyal. Gál Gábor is azt mondta, a párttörvénynek és az abban foglalt esetleges korlátozásoknak az alkotmány szabja meg a kereteit. Ellenzéki nem A Denník N által 'megszólaltatott ellenzéki képviselők és a lapunknak nyilatkozó Grigorij Mesežnikov elemző is károsnak és rossznak tartja az SNSjavaslatát. Ľubomír Gaiko, az SaS alelnöke szerint ha átmegy egy ilyen törvény, az Alkotmánybíróságon támadják meg. „Semmi közük hozzá, hány tagja van egy pártnak. Az SNS-nek több ezer tagja van, ám egyetlen minisztert sem tudtak állítani tagbázisukból” - mondta. Gabriela Matečná mezőgazdasági, Peter Gajdoš védelmi és Peter Plavčan oktatási miniszter sem tagja a nemzetieknek, a párt csupán jelölte őket a tárca élére. Galko szerint az SaS-nek ugyan csak 180 tagja van, ám nagyjából 6 ezer regisztrált szimpatizánsa, akiknek tagságot kínálhatnak, ha a törvény megkövetelné. Boris Kollár, a Sme rodina vezetője az SNS javaslatát egyenesen ostobaságnak tartja, Veronika Remišová, az OĽaNO képviselője pedig azt mondta, ez már a második törvény a házszabály módosítása után, amely az ellenzéket támadja. Hozzátette, ha Franciaországban ilyen törvény lenne, Emmanuel Macron új francia elnök választási győztes mozgalma el sem indulhatott volna a választásokon. Grigorij Mesežnikov politikai elemző szerint az SNS napvilágot látott javaslata ellentétes az állampolgárok szabad egyesüléshez való jogával. „Ostobaság minimális taglétszámot javasolni. Az állam nem kényszeríthet rá számbeli korlátokat az egy világnézetet vagy ideológiát valló állampolgárokra, ha egyesülni akarnak és politikai érdekképviseletet szeretnének. Ez beteg gondolat” - magyarázta lapunknak. A politikát szerinte nem lehet országosra és regionálisra felosztani, hiszen egy párt bizonyos specifikumok miatt egy régióban erős, nem tagadható meg tőle, hogy érdekeit országos szinten képviselje és érvényesítse, ha átlépi a parlamenti bejutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt. „Kizárólag a párton múlik, regionálisan vagy országosan szeretne-e működni” - tette hozzá. Kitiltanák a szélsőségeseket az iskolából RÖVIDEN Júliustól drágulnak a horvát autópályák Zágráb. Az áprilisi 5 százalékos növekedés után újabb 10%-kal drágulnak a horvát autópályadíjak július 1-jétől. AZágráb-Split közötti autópálya-szakasz díja 181 kunáról 199 kunára emelkedik. A Zágráb-Rijeka útszakaszon 70 kuna helyett 77 kuna lesz ajegy ára. Aki Eszéknél hajt fel az autópályára, Zágrábig 122 kuna helyett most 134 kunát fog fizetni. (MTI) Kanyaró Romániában és Olaszországban Pozsony. Ne utazzanak Olaszország és Románia egyes területeire, akik nincsenek beoltva kanyaró ellen, figyelmeztetett a Közegészségügyi Hivatal. Olaszországban ez Lazio, Piemont, Lombardia és Veneto tartományokra érvényes. Az EU- ban a legtöbb megbetegedést Románia jelentette - 7282-t, Olaszországban 3074-en kapták el a fertőzést. (TASR) IBOS EMESE Az oktatási minisztérium rendslete alapján már csak az állam által regisztrált, illetve olyan szervezetek tarthatnak különböző gyakorlatokat az iskolákban, melyeknek van erre engedélyük. A tárca így szeretni megakadályozni, hogy félkatonai szervezetek toborozzanak az iskolákban. Katonák, rendőrök, tűzoltók, mentők, cserkészekés sportolók-ők azok, akik a jövőben különböző témakörben gyakorlatot és előadásokat tarthatnak az oktatási intézményekben. Peter Plavčan (SNS-jelölt) oktatási miniszter rendeletben szabályozza, hogy az iskolák pontosan milyen szervezetekkel működhetnek együtt a különböző gyakorlati napokon. Ennek értelmében az igazgatók csak az állam által regisztrált szervezeteket, és azokat a társulásokat engedhetik be a tanintézményekbe, melyeknek engedélyük van arra, hogy különböző képzéseket tartsanak. Az oktatási miniszter szerint ezek közé az olyan állami, oktatási és társadalmi intézmények sorolhatók, mint a hazai fegyveres erők, a tűzoltók, a mentők, a rendőrük, a városi rendőrök, a cserkész szövetség, a vöröskereszt, a szlovák természet- védők és a különböző sportszervezetek. Végső soron azonban az igazgatókon múlik, hogy az ajánlott szervezetek közül melyiket hívják „Azt szeretnénk, hogy az iskolák pontosan tudják, milyen szervezetekkel és társulásokkal működhetnek együtt." Peter Plavčan oktatási miniszter meg a honvédelmi napra. „Azt szeretnénk, hogy az iskolák pontosan tudják, milyen szervezetekkel és társulásokkal működhetnek együtt, amikor honvédelmi napot szerveznek, és mire kell figyelniük” - magyarázta Peter Plavčan. A rendeletet minden oktatási intézménybe eljuttatja a tárca, és a honlapján is közzé teszi. Az oktatási miniszter a rendelettel a közelmúltban történtekre reagál, amikor is a Szlovák Honvédek (Slovenskí branci) szélsőséges, félkatonai szervezet honvédelmi gyakorlatot tartott az egyik nyitrai iskolában. A Szlovák Honvédek szervezet iskolákban való felbukkanása nem egyedi eset, a szervezet a Nyitra környéki iskolákba már 2015-ben beszivárgott. Akkor két tanintézményben tartottak fegyveres bemutatót a diákoknak. Juraj Draxler (Smer) volt oktatási miniszter akkor óva intette az iskolákat attól, hogy szélsőséges csoportoknak adjanak teret. A kormány szélsőséges szervezetek munkájáról szóló jelentése is kitér a Szlovák Honvédekre, radikális jegyeket viselő csoportokként definiálja a szervezetet, melynek tagjai radikális nézeteket vallanak. Sőt, a titkosszolgálatok is megfigyelik a szervezetet. Jellemzőjük, hogy városokban menetelnek, erdőkben hatástalanított fegyverekkel gyakorlatoznak. A Szlovák Honvédek visszautasítják a szélsőséges jelzőt, állításuk szerint semmi rosszat nem tesznek. A tanfelügyelet a korábbi és a májusi eseteket is kivizsgálta, komolyabb következménye azonban nem voltak az igazgatók ballépésnek. Krajcer lehet a Híd jelöltje Pozsony. Dániel Krajcer, az SaS korábbi politikusa lehet a Híd és még néhány kisebb jobboldali párt közös jelöltje Pozsony megye elnöki posztjára. „A párt igyekszik Európa-párti koalíciót létrehozni, amelynek az élén Daniel Krajcer korábbi kulturális miniszter állhatna - tájékoztatta lapunkat Sólymos László, a párt Pozsony megyei szervezetének elnöke. - Intenzív tárgyalások folynak a SKOK párttal és a Zöldek Pártjával.” Az még nem világos, hogy a kormánykoalíció másik két pártja, a Smer és az SNS hajlandó-e támogatni Krajcert, de a Híd tárgyalni akar velük is a lehetséges együttműködésről. Pozsony megyében már bejelentette indulását Milan Ftáčnik korábbi oktatási miniszter és Pozsony korábbi főpolgármestere. Várhatóan indul majd Pavol Frešo jelenlegi megyeelnök, az ellenzék jelöltje Juraj Droba (SaS) lehet. (ipj)
