Új Szó, 2017. június (70. évfolyam, 125-150. szám)
2017-06-28 / 148. szám, szerda
6 I KULTÚRA 2017. június 28. lwww.ujszo.com A változás nyomai a dunai tájban Július 15-ig látható az At Home Galleryben a somorjai Blazsek András kiállítása, amely egy szakadás története TALLÓSI BÉLA Somorja. Az At Home Galleryben július 15-ig látható Blazsek András History of a split between Islands and Dams, Circles and Lines című kiállítása, melynek témája a térleképezós problémaköre. A különféle szerkezeti elemekből és technikai eszközökből alkotott installáció a tér vizuális megjeleníthetőségének és a térképek olvasati lehetőségeinek kérdéseit boncolgatja, a bősi vízerőmű építésével megváltozott tájra fókuszálva. Blazsek András vonzalma és érdeklődése a kortárs művészet iránt a somotjai zsinagógában, vagyis az At Home Galleryben alakult ki. Itt kapott erős alapot a kortárs kifejezési formák értéséhez. „Gyerek voltam, amikor a kilencvenes évek elején létrejött ez a hely, ahol olyan kiállításokat és installációkat láthattam, például Németh Ilona munkáit, amelyekhez hasonlót másutt nem. Ezekre eljárva az érdeklődésem csak fokozódott. Az itt prezentált munkákkal került be a fogalomtáramba a helyspecifikus mű. Itt érzékeltem először, hogy egy olyan helynek a szelleme, amelyet eredetileg egészen más típusú térnek és nem kiállítóhelynek építettek, mennyit tud hozzáadni a kortárs műtárgyhoz, installációhoz, szoborhoz. A kiállításommal most én is ezt használom ki, egyben ahhoz a tradícióhoz igyekszem hozzájárulni, ami itt évek óta él.” Blazsek András a tudományt (bizonyos térleképezési technológiákat) és a művészetet kreatívan társítva kapcsolta össze művében a táj modellezésének különféle lehetőségeit, változatait. Kiállításának megalkotásához abból indult ki, hogy a Csallóközben a Duna közelsége miatt mindig a vízről szólt az élet, e táj mindig is a változások és a vízzel való hadakozás terepe volt. A kiállítás erről, a víz által meghatározott és különféle A táj leképezésének többféle változata és olvasata van jelen Blazsek András installációjában (A művész felvétele) Blazsek András (Fotó: Somogyi Tibor) beavatkozások által megváltozott helyről mutat fel kétféle képet, egy szakadás előttit és utánit. Ugyanis az installáció, ahogy a címben megfogalmazódik, egy szakadás történetét dolgozza fel. Szakadásét, amely szigetek és gátak között, illetve vonalak és körök között történt. Ez utóbbi, tehát a vonalak és körök alatt a konkrét hely - a gátak és a szigetek - absztrakciója (a leképezés) értendő. A szakadás előtt a folyóvizek organikus rendszerét az érrendszerszerűség, a körkörösség, a ciklikusság jellemezte - ezt mutatja a kiállítás részét alkotó helyszínrajzi térkép is. A változás utáni antropocentrikus rendszert - melynek fö eleme a csatorna, a gát - a mérnökileg megtervezett, egy pontból kihúzott vonalforma jellemzi. A kiállítás gerincét ez utóbbi, a Duna-gát adja a mérnöki és spontán, a mesterséges és természetes, a jelen és múlt között meghasadt identitás topográfiájaként. A szakadást okozó beavatkozás - az erőmű építése - előtti és utáni állapot jellemzőit fedezhetjük fel a zsinagóga kiállítóterében installált többelemes műtárgykomplexum megtekintésével. Blazsek András installációja két különböző kor térábrázolási technológiájának összekapcsolása. Része a makettszoba egy valós történelmi tárgy szabad másolatával. Eredetije a brit haditengerészet részére készült a második világháborúban, és a ka- muflázs tesztelésére szolgált olyan térbeli formák létrehozása által, melyek becsapják az ember látását. Az ipari jellegű objektumként felépített szoba tartozéka a napkar, amely a napfény beesési szögét szimulálja. A napkar alatt helyezkedik el maga a makett: ez a masszív modell a bősi erőműhöz tartozó csatornából kiragadott részlet keresztmetszete. Az installációkomplexum további eleme egy lépcsős emelvény, amely lehetővé teszi, hogy a modellezett csatorna és a tájpanoráma több perspektívából is észlelhető legyen. (Az emelvény egyben szimbolizálja a gátat, mely a sík terepen több méter magasságban épült. A töltéssel így olyan térbeli akadály jött létre, amely - a szintkülönbségbeli változással - a tájnak is új perspektívát, más nézőpontot ad.) Az installációhoz tartozik továbbá a fentebb említett tömör makett mögött kifeszített vászonra vetített, digitális térszkennelési technológiával készült háromdimenziós modell a gát panorámájával - ez már a jelen kor technológiája. A kiállítás terében helyet kapott egy 1905 és 1908 között készült részletes térkép reprodukciója is. Ezt - a Duna korabeli helyszínrajzi térképét - Tuba Lajos kiegészítette azzal, hogy az elkészülte óta eltelt időben vízzel borított somorjai, csölösztői és tejfalui részeket kékre színezte rajta. A térkép úgynevezett nyitott műként van jelen a kiállításon, bárki belerajzolhatja azokat a helyeket, amelyek az erőműépítés során eltűntek ugyan a térségből, de az emlékezet talán még őrzi őket. Ily módon, de a helyiek által rajzolt ún. mentális térképekkel is helyet kapott az emlékezet lenyomata a zsinagóga terében. Ezek a rajzok azt is szemléltetik, ahogy a múló idő megváltoztatja a dunai táj képét a generációk tudatában (van nemzedék, amelynek már nincs az organikus rendszerhez kapcsolható élő képe). Bárhogy interpretálják is a tájat, bármely technológiát alkalmazzák is a tér vizuális megjelenítésére, maga a táj a végtelen mennyiségű térelem leképezésével, „térképre vitelével”, modellezésével sem definiálható - minden esetben rejtve marad. Ismét Avignonba készül az Ifjú Szivek (Az Ifjú Szivek képarchívuma) Hégli Dusán újra meghívást kapott a Festival Off d'Avig- nonra. Tavaly Szlovákiából elsőként jutott ki társulata és az Ifjú Szivek Táncszínház a neves színházi fesztiválra. Az Espace Alya Theatre másodszor is a Finetuningot kérte az alkotétél. A darabot a fesztivál teljes ideje alatt, főműsoridőben játsszák. A Finetuning bemutatója tavaly júliusban a Festival Off d'Avignon nyitónapján volt. A darab 21 telt házas előadást élt meg a franciaországi fesztiválon, azóta további kettőt Pozsonyban és hármat Budapesten. A nemzetközi sikert komoly médiaérdeklődés kísérte. Öt nyelven több mint hetven cikk jelent meg a koreográfiával kapcsolatban, számos neves kritikus írt az előadásról. A Magyar Narancs „kelet-közép- európai táncszínházként” j ellemezte a Finetuningot. „Problémacentrikus, próbára teszi valóságérzetünket, finomra hangolta hagyománytiszteletünket, nemzeti identitásunkat. Ránk fér ez a néptánc 2.0, tokkal vonóval bejött”-írta ArtnerSisso kritikus. Pál Sándor Attila tánckritikus szerint „a Finetuning nem finomhangolás, hanem inkább magasabb fokozatba váltás, turbótuning. Az előadás maga a pontos, kemény profizmus”. A Tánckritika.hu a Finetuning hitelességét hangsúlyozta. „Elejétől végig fenntartja az ember érdeklődését, mi több, szabályosan lenyűgöz, elbűvöl, fogva tart”- írta Kútszegi Csaba. Novák Ferenc, Kossuth-díjas koreográfus az Új Szóban elmondta: „nem csodálkozom, hogy nagy sikere volt Avignonban, nagyon ki van találva, ahogy ötvözi a hagyományos táncokat a kortárs mozgásvilággal. A különböző emberi viszonyokat értelmesen, érthetően ábrázolja”. A tavalyi avignoni fesztivál ideje alatt számos francia nyelvű szakmai írás is napvilágot látott, melyek egyikében Robert Aburbe színikritikus egyenesen „a 2016-os fesztiválprogram egyik legjobb előadásának” nevezte a Finetuningot. A darab sikere minden előzetes várakozást felülmúlt. Számos meghívást kapott Nyugat- Európa neves színházaiba, melyek közül két előadás a franciaországi Saint Lóban és Lanesterben már idén ősszel megvalósul. A Finetunig egy trilógia első része, műfajilag koncertkoreográfiának nevezi az alkotó. Az egész estés tánc- színházi előadás Közép-Európa hagyományos tánc- és zenekultúráját felhasználva egy olyan kérdéskört dolgoz fel, amely a világ minden pontján aktuális probléma. „A családon belüli lelki és fizikai erőszak sokkal többeket érint, mint amennyit és amennyien beszélnek róla. Ezt a darab iránti érdeklődés is alátámasztja” — hangsúlyozta Hégli Dusán, akit a Finetuningnak köszönhetően idén áprilisban az Évad legjobb alkotójának választott a Magyar Táncművészek Szövetsége Az Avignoni Színházi Fesztivál a világ legnagyobb és legrangosabb Pillanatkép a Finomhangolásból kortárs színházi találkozója. Három héten keresztül közel 1200 előadást tekinthet meg a városba érkező színházrajongók tömege. Az elmúlt évek statisztikái alapján a fesztivál közel félmillió látogatót vonz. Az Ifjú Szivek Táncszínház művészei egy hét múlva utaznak Franciaországba. A fesztivál július 7-től 30-ig tart, 21 alkalommal adják elő a Finetuningot, az előadás minden este 20.20-kor kezdődik, (k)
