Új Szó, 2017. június (70. évfolyam, 125-150. szám)

2017-06-28 / 148. szám, szerda

2 KÖZÉLET 2017. június 28.1 www.ujszo.com Kevés a pénz, ősszel tankönyvhiány lehet A tankönyvek, munkafüzetek még nem érkeztek meg az iskolákba (Somogyi Tibor felvétele) IBOS EMESE Pozsony. Idén a korábbi évek­hez képest jóval kevesebbet költhet tankönyvekre és munkafüzetekre az oktatási minisztérium. Az új tanköny­vek elosztása már megkezdő­dött, de csak augusztusban derül ki, melyekből lesz hiány az iskolákban. Pozsony. Az iskolák már besze­dik, leltározzák a tankönyveket. Több iskola még egyáltalán nem vagy csak minimális számú könyvet kapott a következő tanévre. Az oktatási mi­nisztérium májusban 65 különböző tankönyvet - jobbára azok újabb ki­adását valamint munkafüzeteket vásárolt a regionális iskolahálózat ré­szére. Ebből 26 könyvet, illetve mun­kafüzetet a magyar iskoláknak. Ed­dig közel 2,2 millió eurót költött rá­juk a tárca. A tankönyvkönyv elekt­ronikus változatának jogdíj át is sike­rült megszerezni, így a digitális tan­könyvek szeptembertől elérhetők lesznek a tárca honlapján. Ivana Sko­kanová, a tárca szóvivője szerint pri­oritást élveznek az alapiskolák első évfolyamai, továbbá a speciális isko­lák, a szakközépiskolák és a nemze­tiségi iskolák. „Jelenleg a tankönyv- vásárlás befejezéséhez közeledünk, a könyvek, munkafüzetek elosztása már elkezdődött” - közölte Skoka­nová. Hiányoznak az új könyvek Kovács Éva, a rimaszombati Tom­pa Mihály Alapiskola alsó tagozatos pedagógusa lapunknak elmondta, hogy eddig csak a 3. osztály mate- matikamunkafüzeteitkaptákmeg. „A 2017/2018-as tanévre még egyetlen tankönyvet sem kaptunk, nem jött meg az elsősök könyvcsomagja sem, melyből egyetlen darabunk sincs, hi­szen ők megtartják a tankönyveket” - magyarázta Kovács Éva. Raktáron ugyan van némi készletük, de azok régi kiadások, a reform miatt ősszel a harmadik osztályosok számára már új könyvekre lenne szükség. „Az a ta­pasztalatom, hogy augusztusban a tankönyvek többsége megjön, de a biztonság kedvéért óvatosabban se­lejtezünk. Eddig az elsősök rendre megkapták a tankönyvcsomagot, vi­szont idén a negyedik évfolyamban több tantárgy munkafüzete hiány­zott” - zárta a tanítónő. A tárca sürgeti Értesüléseink szerint több magyar alapiskolában hiányoznak a szlovák tankönyvek a 2. osztályosoknak. „Több forrásból tudunk a problémá­ról. Az első részből 1600, a 2.-ból 1700 darabot rendeltek az iskolák, ennyit már érdemes kiadni. Ha sike­rül anyagi forrást találnunk, ezek a könyvek elsőbbséget fognak élvezni. Már kérvényeztük, hogy a kiadó sür­gősséggel iktassa be a kiadási tervé­be. Ugyanakkor nyíltan el kell mon­danunk azt is, hogy a regionális is­kolahálózat tankönyvigényének csu­pán a 27%-át tudjuk teljesíteni. Az idei évre rendelkezésre álló pénzből mindössze ennyi tankönyvet tudunk megvásárolni” - magyarázta Peter Krajňák (Híd) oktatási államtitkár. Hozzátette, a tárca eddig évente átlag 5-6 millió eurót fordított erre a célra, idén eddig csak 2,2 millió jutott tan­könyvekre és munkafüzetekre. Ah­hoz azonban, hogy az iskolák igénye­it maradéktalanul teljesíteni tudják, mintegy 14 millió euróra lenne szük­ség. A tárca szeremé a tankönyvekre szánt forrásokat megduplázni. Az emelt összeget a 2018-as évre vonat­kozó költségvetés összeállításakor szeretnék kiharcolni az ágazatnak. Szakkönyvek nincsenek A szakiskolák még rosszabb hely­zetben vannak. Több szakirányra ér­vényes, hogy évek óta nem tudnak aktuális tankönyvet beszerezni. Vagy nagyon régi tankönyvekből, vagy a pedagógusok jegyzeteiből tanulnak a diákok. Információink szerint legna­gyobb hiány az olyan szaktanköny­vekből van, melyeket országszerte csak 2-4 tanintézményben használ­nak, ilyenek például az üveggyártást és a szövést oktató iskolák szaktan­könyvei. „Arra fogunk törekedni, hogy az új tankönyvek jogdíjai nyi­tottak legyenek, felkerülnének egy központi tárhelyre, ahol elektronikus formában hozzáférhetnének a diákok és a pedagógusok” - magyarázta Pe­ter Krajňák. Hozzátette, ez kimon­dottan az olyan szaktankönyvekre vonatkozna, melyekből 100-150 da­rabra van igény. A kis tételben ki­adott tankönyvek ára akár ötszöröse is lehet a nagy tételben kiadott könyve­kéhez viszonyítva. Problémás kiadás Peter Krajňák szerint az új tan­könyvek kiadása évek óta óriási gon­dot okoz. „Jelenleg 13 új tankönyv vár kiadásra, és a minisztérium képtelen megoldást találni a közbeszerzési el­járások során fellépő nehézségekre. A konkurens cégek minduntalan kifo­gást emelnek a közbeszerzési eljárás­ban, és ezzel gyakorlatilag leállítják a folyamatot” - magyarázta az állam­titkár. Krajňák abban bízik, hogy a közbeszerzési törvény módosító ja­vaslatának kidolgozásakor - melyre várhatóan ősszel kerül sor - ezt a je­lenséget is sikerül orvosolni. „Tudatosítjuk azt is, hogy a nem­zetiségi szakiskolákban is gondok vannak, ki kell dolgoznunk egy ki­adási tervet, amely alapján fokoza­tosan lecserélődhetnek a hibás, illet­ve problémás tankönyvek, és pótol­hatjuk az évek óta hiányzókat” - mondta Krajňák. Jövőre 115 ezer nyugdíjas számíthat nagyobb nyugdíjemelésre esetében viszont a határ az átlagke­reset 2-szerese. Esetükben nem lehet ugyanis előre megmondani, hogy mennyivel nő a nyugdíj összege. A Szociális Bizto­sító mindannyiuk esetében a meglé­vő adatok alapján számítja ki a nyug­díj emelésének összegét, ami lehet akár csak néhány euró, de akár 100 euró is. Ellenzéki javaslat A kormánykoalíció elfogadta az OEaNO javaslatát, ami az eredeti mintegy 100 ezer nyugdíjas helyett több mint 116 ezer nyugdíjas járadé­kát emeli. Erika Jurinová javaslatá­nak köszönhető, hogy az 1988 előtt nyugdíjazottak esetében évente vál­tozó összeget vesznek figyelembe, ezzel mintegy ezerrel nőtt a jogosul­tak száma. A másik javaslata az 1990-1991-es határértéket csökken­tette az átlagbér koalíció által javasolt kétszereséről 1,1-szeresére, ez újabb több mint 14 ezerrel növelte azok számát, akiknek emelkedik a járadé­ka. Mikortól nő a nyugdíj? A jogszabály 2018 januárjában lép életbe, ekkortól emelkedik a jo­gosultak járadéka is. Igaz, az emelt összeg kifizetésére néhány hónapot várniuk kell majd az érintetteknek, mivel a Szociális Biztosítónak a tör­vény 10 hónapot ad arra, hogy meg­határozza, kinek és mekkora összeggel nő a járadéka. Az emelést azok is megkapják januárig vissza­menőlegesen, akiknek csak októ­berben számítják ki a nyugdíjeme­lés mértékét. dékát a Szociális Biztosító. Nem jár azonban emelés minden régi nyugdíjasnak. Az 1988 októbe­re előtt nyugdíjazottak közül azok számíthatnak emelésre, akiknek fi­zetése a nyugdíjazás évében megha­ladta a törvényben meghatározott összeget. Ez az 1965-re érvényes 1509 koronától emelkedik az 1988- ra érvényes 2333 koronáig évente mintegy 20-40 koronával. Az elő­terjesztő számítása szerint ebben a kategóriában mintegy 14 ezer nyug­díjas számíthat emelésre. A járadék azért emelkedik átalányösszeggel, mivel az 1988 előtti időszakra vo­natkozóan nem teljes a Szociális Biztosító nyilvántartása, nem tudják megmondani, hogy ki melyik évben mennyit keresett, hány évet dolgo­zott le. 1988 után A második kategóriába azok tar­toznak, akik az 1988 októberében életbe lépett nyugdíjtörvény alapján mentek nyugdíjba. Ez ugyanis - ki­sebb módosításokkal-egészen 2003 végéig érvényben volt. Ebbe a kate­góriába mintegy 438 ezer nyugdíjas tartozik, a többségük azonban nem számíthat emelésre. „A jogszabály alapján több mint 102 ezer ember já­radéka emelkedik majd valamilyen összeggel” - magyarázta Švejna. Ők azok, akik akiknek magasabb volt a jövedelme a törvényben meghatáro­zott összegnél. A jogszabály őket is két csoportra osztja: az 1989-ben és 1990-ben nyugdíjba vonultak esetében a határ a havi átlagkereset 1,1 -szerese, az 1991 és 2003 között nyugdíjba vonultak LAJOS P. JÁNOS Az eredetileg tervezettnél mintegy 15 ezerrel több „régi nyugdíjasnak" emelkedhet a járadéka jövőre. A parlament a napokban fogadta el a vonatkozó törvényt. Pozsony. Januártól emelkedhet több mint 115 ezer nyugdíjas jára­déka a múlt héten elfogadott nyug­díjtörvény értelmében. A jogsza­bály azoknak a nyugdíját emeli, akik legkésőbb 2003 decemberében mentek nyugdíjba, de nem minden­kiét. Ők az úgynevezett „régi nyug­díjasok”, akik még a 2003 végéig érvényes régi nyugdíjtörvény alap­ján kapják járadékukat. „Az akkori szabályozás sokkal szolidárisabb volt a jelenleginél, ami azt jelenti, hogy a jobban keresők esetében nem vette figyelembe a teljes fizetést” - magyarázza a változást Ivan Švejna (Híd), a törvényt előkészítő szociá­lis ügyi minisztérium államtitkára. - A 2004-ben életbe lépő törvény olyan helyzetet teremtetett, hogy két, ugyanolyan beosztásban, ugyanolyan fizetésért dolgozó em­berjelentősen eltérő összegű nyug­díjat kaphatott csak azért, mert az egyiknek még a régi, a másik pedig már az új jogszabály alapján számí­tották ki a járadékát.” A 2004 után érvényes jogszabályban ugyanis erősödött a rászolgáltság elve, vagyis a nyugdíj jobban követte a fi­zetés összegét. Ez elsősorban a ma­gasabb fizetéssel rendelkezőknek volt előnyös. A régi nyugdíjasok já­radékának emelése a Híd javaslatá­ra került a kormányprogramba. Több kategória Most a kormány azokat a nyugdí­jasokat igyekszik kárpótolni, akik 2003 előtt viszonylag jól kerestek, de az akkor érvényes rendszer miatt ala­csonyabb nyugdíjat kaptak. Őket is két csoportra osztják: azok, akik 1988. október 1-je előtt mentek nyugdíjba, egységesen 25,50 eurós emelést kap­nak, akik ez után, de még 2003 végé­ig, nekik egyénileg számítja ki jára­Januárban sok nyugdíjas magasabb nyugdíjat várhat (Ján Krošlák illusztrációs felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents