Új Szó, 2017. június (70. évfolyam, 125-150. szám)

2017-06-27 / 147. szám, kedd

www.ujszo.com | 2017. június 27. KULTÚRA 113 Erős évadot zárt a Jókai Színház Az idei évad előadásai a társadalmi megosztottság kérdéskörét járták körül; 7 saját bemutatót tartott a színház Idén Tóth Károly kapta a Ferenczy Anna-díjat - felvételünkön Skronka Ti­borral és Bandor Évával a Naftalín című előadásban látható (Kiss Gábor Gibbó felvételei) V. KRASZNICA MELITTA Komárom. Az utóbbi évtized talán lekompaktabb, leg- összeszedettebb, legmaga­sabb művészi szintet elérő évadaként értékelte a 2016/17-es szezont Téth Tibor igazgató a Komáromi Jókai Színház tegnapi évadzáró társulati ülésen. Némi hiányérzete abból adódik, hogy a művész­színházi előadások sikere a közönség körében elmarad a remélttől, a megérdemelttől. Emiatt mérlegelni kell, hogy tervezhet-e a színház az elkövetkező években is hasonlóan tömény művészszínházi évadot - jegyezte meg a direktor, aki annyit már most elárult, hogy a következő, 65. évad némileg nézőbarátabb lesz a hátunk mögött hagyottnál. „Az idei évad a társadalmi meg­osztottság kérdéskörét járta körül, azt a nagyon is jelen lévő problémát, amely meghatározza mindennapja­inkat, s mely egyre nagyobb mérete­ket ölt közösségünkben - mondta Tóth Tibor. - Az ügynök halála az egzisztenciális helyzet felől közelí­tette meg a kérdést, a társadalom és az egyén viszonyát. Székely Csaba Bá­nyavakság című tragikomédiája a nemzetiségi kérdésnek — a román-magyar viszonynak tartott görbe tükröt. Ibsen A nép ellensége című színmüve az egyén és a tömeg szembenállását, konfliktusát tárta elénk. A Rómeó és Júlia arról mesél, miként esik áldozatul négy fiatal egy meg nem nevezett, tehát felettébb ir­reális társadalmi viszálynak. Heltai Jenő bohózata, a Naftalín ugyan nem egyenes ágon kapcsolódik ehhez a kérdéssorozathoz, mégis fel-fel- bukkan benne néhány rokon motí­vum: görbe tükröt tart, mire vagyunk képesek csak azért, nehogy leleplez­zék stiklijeinket. Az évad utolsó be­mutatója, a Címzett ismeretlen pedig azt a megrendítő folyamatot vázolja fel, ahogyan egy barátságba beférkő­zik egy eszme, s nem hagy teret töb­bé az emberségnek.” Az évadzárón kiosztották a leg­több előadásban szereplő színé­szeknek járó Színészrobot díjat: a színésznők közül Holocsy Krisztina (100 előadás), a színészek között Szabó Viktor (109 előadás) vitte el a pálmát, a legjobb műszaki dolgozó, azaz a Legjobb Robotoló pedigNagy László ügyelő lett. Idén a Ferenczy Anna-díjat Tóth Károly vehette át, aki a jövő évadban már nem lesz a társulat tagja, de vendégművészként láthatja még őt a komáromi közön­ség. A fiatal színművésznek az ala­pító, Ferenczy Anna adta át a díjat. (Az elismerés sorsáról döntve a művészeti társulat szavaz az évad legemlékezetesebb alakítását nyújtó kollégáról - Tóth Károly Az ügynök halálában Biffet, A nép ellenségé­ben Biliinget, a Rómeó és Júliában Tybaltot, a Naftalinban pedig Labo- da Pétert formálta meg.) A végére néhány statisztikai adat: az elmúlt színházi évadban 7 saját bemutatót tartott a Jókai Színház, az öt nagyszínpadi, felnőtt előadás mellett egy mese- és egy stúdióda­rabot vitt színre. A 104 saját elő­adásból 38-at Komáromon kívül mutatták be, emellett 31 vendégelő­adásnak adott helyet a színház. Ezekre az előadásokra összesen 44 033 néző váltott jegyet. Címzett ismeretlen - a stúdióban A Komáromi Jókai Színház utolsó bemutatója a 2016/2017-es évadban a Vasmacska Stúdiószínpad terében készült. Témája, konfliktusa is intim: két ember barátságának felbomlása, árulás és bosszú. Az előadás egyben pontottesz annak a gondolatmenetnek a végére, melyet a színház az évad vezérmotívumaként meghirde­tett. Atársadalmi megosztottság kérdését modellszerűen követ­hetjük végig: hogyan roncsolódnak a kapcsolatok pusztán azért, mert két ember másféle szellemiséget vall a magáénak. A Címzett ismeretlen - Kathrine Kressmann Taylor levéldrámája - két német férfi barátságának a története. Max és Martin az első vi­lágháborút követően emigrált Amerikába, ahol közösen nyitottak és futtattak fel egy galériát. Martin azonban odahagyva az amerikai életet családjával hazatér Németországba, ahol Adolf Hitler épp ha­talomra jutott. Martintfokozatosan szippantja be a hitleri ideológia, amit az Amerikában maradt, zsidó Max nem tud értelmezni. Kathrine Kressmann Taylor folytatásos levél regénye először 1938-ban látott napvilágot az amerikai Story Magazin közlésében, egy évvel a második világháború kitörése előtt. Mivel abban az időben még Amerikában sem igazán lehetett nőként sikeresen publikálni, a férje, Kressmann Taylor nevén jelent meg a mű. Ma már Taylort látnokként emlegetik, műve meghódította Európa és a Broadway színpadait. A komáromi előadásban, melyet Upor László fordításátfelhasz- nálva Harsányi Súlyom László rendezett, Maxot, az Amerikában élő zsidó mű kereskedőt Tóth Tibor, a Németországba hazatérő Martint Rancsó Dezső formálja meg. A díszletet és a jelmezeket Kiss Gabriella tervezte, dramaturgként Zsigó Anna működött közre a produkcióban. A Címzett ismeretlen ma, holnap és pénteken 19 órai kezdettel lát­ható a Vasmacska Stúdiószínpadon. (k) Tóth Tibor és Rancsó Dezső MOZIJEGY Az utolsó agysejtek pusztulása Sokáig gondolkodtam, mit lenne érdemes elmondani a legújabb Transformers-filmről -már azon túl, hogy ennél ostobább, trehá- nyabbul összerakott alkotás rég ke­rült a mozikba. Persze, sejthettük előre, hogy az autobotok és az álcák küzdelmét bemutató filmeposz újabb felvonása megy az eddig ki­taposott úton, és a világ legrosszabb rendezőjének is kikiáltott Michael Bay legyint a komolyan vehető cse­lekményre, a logikus párbeszédekre és az értelemre. És pontosan így történt. Talán az jellemzi legjobban az ötö­dik Transformerst, hogy maga Ant­hony Hopkins, a film egyik szerep­lője azt mondta egy angol lapnak, igazából ő sem téljesen érti ennek a mozinak a történetét. Nincs ezzel egyedül, rémesen zavaros, ami itt a kínszenvedésnek is beillő két és fél óra alatt lepereg a szemünk előtt. Ugrálunk időben és térben, a cse­lekmény szerint a transformerek már Artúr király idejében is léteztek, ám most ajelenben kell megakadá­lyozni a világvégét, amihez egy ta­lizmánt és egy botot kellene meg­szerezni, de hogy ennek mi az igazi értelme, azt már nem sikerült elme­sélniük a készítőknek. Végtelenül ostobának tekinti a né­zőjét Az utolsó lovag, amely meg sem próbál logikus történéseket a vászonra álmodni, ehelyett néha bugyuta, szexista viccekkel üti el az időt, mert azon maj d nyilván rö­högéséi a közönség. Michael Bay még arra sem ügyel, hogy a cselek­mény összhangban legyen a korábbi filmekkel, és ehhez az inkompeten­ciához asszisztál a főszereplő, a többre hivatott Mark Wahlberg is, aki hosszúra növesztett hajjal ro­hangál föl és alá. Tudjuk, hogy ahogy az eddigi összes Transformers-mozi, úgy ez is szín­tiszta látványfilmnek készült. Csak éppen hiába élvezetes, hogy van tengeri csata, csodás átváltozás, még csodásabb középkori csetepaté, ha az értelem olyan szinten hiányzik Az utolsó lovagból, hogy a legszíve­sebben az első tizenöt perc után me­nekülnénk a moziból. Ám hiába ez Michael Bay utolsó Transformers- filmje, ne örüljünk annyira: már jö­vőre jön egy folytatás. Gera Márton Transformers: Az utolsó lovag (Transformers: The Last Knight). Amerikai akciófilm, 149 perc, 2017. Rendezte: Michael Bay. Szereplők: Mark Wahlberg, An­thony Hopkins, Laura Haddock. Nagy-Britannia mágikus térképe London. Nagy-Britannia „mágikus” helyeit jelölő inter­aktív online térképpel rukkolt elő a Brit Turisztikai Hivatal, a Vi- sitBritain J. K. Rowling híres re­génye, a Harry Potter és a böl­csek köve megjelenésének 20. évfordulója alkalmából. A tér­kép a turistákat Nagy-Britannia olyan helyeire kalauzolja el, amelyek világszerte ismert iro­dalmi műveket és legendákat ih­lettek, a hét kötetből álló HP- regényfolyamtól kezdve a Robin Hood-történeteken és Arthur ki­rály legendáján keresztül a Loch Ness-i szörnyig. A VisitBritain szerint a filmek és az irodalom is erős motiváló erővel bír: Nagy- Britannia potenciális látogatói­nak több mint harmada a mozi­vásznon látott helyszíneket akarja felkeresni. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents