Új Szó, 2017. június (70. évfolyam, 125-150. szám)
2017-06-27 / 147. szám, kedd
www.ujszo.com I 2017. június 27. KÖZÉLET I 3 Béremelés lesz, hosszabb szünet már nem ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Múlt hóten kedden reggel hét órakor kezdődött a Volskwagen pozsonyi gyárában az első, határozatlan időre kihirdetett sztrájk. Az autógyártó vezetése napokon át tárgyalt a szakszervezettel a béremelési követelésekről, végül vasárnap este sikerült megegyezniük. A szakszervezet eredetileg 16 százalékos béremelést követelt, végül a gyár vezetésével abban állapodtak meg, hogy három fordulóban összesen 14,2 százalékkal emelik meg a béreket. Az eredetileg 12 bértáblát 10-re szűkítették, s egyezség született arról is, hogy augusztus 1-től az új alkalmazottakat automatikusan a 3. bértáblába sorolják be, s ide csoportosítják át azokat is, akik jelenleg a másodikban vannak. A bóremelós számokban Például a harmadik bértáblában érvényes jelenlegi 797 eurós fizetést 834,46 euróra fogják emelni. 27 hónap alatt az ebbe a bértáblába tartozó alkalmazott 1011,39 euróval kap többet, ehhez jár még az 500 eurós egyszeri bonusz. A hatodik bértáblában, ahova a képzett munkások és a többéves tapasztalattal rendelkező alkalmazottak tartoznak, jelenleg bruttó 1027 euró a fizetés. Ezt június 1-től 48,27 euróval emelik 1075,27 eu- róra. 2018 januárjától 50,54 euróval kapnak többet, havi fizetésük így eléri az 1125,81 eurót. Az utolsó emelésre 2018. november 1-jétől számíthatnak az alkalmazottak, ekkor 46,16 euróval emelik a fize- tést 1171,97 euróra. Az új kollektív szerződés része, | hogy az alkalmazottaknak a beteg- i állomány első három napj áért az át- : lagbér 40 százalékát fogják fizetni, i 2018-ban és 2019-ben a törvényben meghatározott szabadságokhoz plusz egy napot kapnak. „Öt perccel akartuk növelni a pihenésre elkülönített időt, ám ebben nem si(TASR-felvétel) került megegyezni, ezt elismerem. De legalább kaptuk egy plusz szabadnapot” - mondta Zoroslav Smolinský szakszervezeti vezető. Az alkalmazottak így egy műszakban továbbra is csak fél óra szünetet kapnak, ezt sem egyszerre. Aki például reggel hatkor kezdi a műszakot, az kilenckor 10 perc szünetet kap, ebédre pedig 20 perc áll a rendelkezésére. 350 eurótól is eleshetnek A pozsonyi VW történetének első sztrájkjaösszesenhatnapigtartott. A VW vezetése nem akart válaszolni arra a kérdésre, milyen következményei vannak a sztrájknak a gyártásra, milyen veszteséget okozott naponta az autógyártónak. Csak annyit lehetett tudni, hogy a gyártást jelentősen korlátozta. A gyártócsarnokokat normál körülmények mellett napi ezer új gépj ármű hagyj a el. A sztrájk hatásait a pozsonyi VW beszállítói is megérezték, a legnagyobb gondot az okozta, hogy nem tudták leadni az alkatrészeket, mivel a gyárban nincsenek erre raktárak, az alkatrészeket néhány perccel azelőtt szállítják a gyárba, hogy azokat beszerelik az autókba. A hétvégén már a csehországi Škoda Auto is jelezte, gondjai lehetnek a sztrájk miatt, ugyanis az Octavia és a Superb modellekbe szerelt sebességváltókat a pozsonyi VW-től kapja. E hét közepéig volt elég váltójuk raktáron, a Škoda vezetése viszont ezeket az információkat hivatalosan nem akarta kommentálni. Smolinský szerint a sztrájkoló alkalmazottak fejenként átlag 300-350 euróval alacsonyabb fizetésre számíthatnak, a VW és a szakszervezet sem fogja nekik ezt a kiesést pótolni. A sztrájkhoz a 12 300 alkalmazottból 8500 csatlakozott. (dem, TASR, SITA) Nem csak az autóiparban fenyegetnek újabb sztrájkok Peter Kremský (Vladimír Kampf felvétele) DEMECS PÉTER Peter Kremský, a Szlovák Vállalkozók Szövetségének (PÁS) vezetője megalapozottnak tartja az alkalmazottak béremelési követeléseit. Meggyőződése, hogy jelenleg az államnak is lépnie kell, az adóreform módosításával is motiválhatják a vállalkozókat a béremelésre. Hogyan értékeli a szakszervezetek és a pozsonyi Volkswagen megállapodását a kollektív szerződésről? Pozitívan abból a szempontból, hogy mindkét fél hajlandó volt engedni követeléseiből. A megállapodás ugyanakkor nemcsak egyszeri béremelésről szól, hanem arról is, hogyan működhetnének hosszú távon a dolgok a szakszervezetek és a gyár vezetése között. Nem utolsósorban pedig j ó hír, hogy ez a sztrájk nem tartott túl sokáig, és aránylag gyorsan sikerült megegyezni. Lehetnek ennek a sztrájknak követői, akár az autóiparban vagy más ágazatokban? Meggyőződésem, hogy igen. A munkapiac helyzete ugyanis jelenleg nagyon kedvez az alkalmazottaknak abból a szempontból, hogy érvényesíteni tudják béremelési és egyéb követeléseiket. Elvégre a Volkswagenben sem csak a bérekről egyeztettek, hanem például a szabadságok számának emeléséről is. Logikus, ha a piacon kevés a szakképzett és jó munkaerő, akkor az ilyen alkalmazottak értéke emelkedik, tehát további sztrájkok is megalapozottak lennének. Viszont a sztrájknak nincs különösebb hagyománya az országban, ez volt az első komoly ilyen jellegű tiltakozás... Viszont épp a Volkswagenben lezajlott sztrájk változtathat ezen. Ha nagy a munkanélküliség és az emberek örülnek, hogy legalább valamilyen munkájuk van, akkor aligha várhatjuk el tőlük, hogy sztrájkolni fognak. Másrészt, ha tudják, hogy a munkaerőből hiány van, az alkalmazottak felbátorodnak és hajlamosabbak sztrájkolni. Befolyásolhatja egy ilyen sztrájk a későbbi beruházásokat az autóiparban? A Volkswagenben végbement sztrájk nem volt olyan komoly, hogy bármilyen módon hatással lehetne a későbbi beruházásokra, a két fél aránylag gyorsan megegyezett. Az autógyárban megegyezett fizetés- emelésnek sem lesz olyan drámai hatása az autógyár költségvetésére, értelmes összegen tudtak megegyezni. A sztrájk, vagy az esetleges további sikeres sztrájkok viszont hozzájárulhatnak ahhoz, hogy visszatérnek az országba a magasabb fizetések miatt külföldön dolgozó szlovák állampolgárok. Nemrég készítettünk egy felmérést, melyből kiderül, hogy a külföldön dolgozók túlnyomó többsége hajlandó lenne visszaköltözni, ha Szlovákiában magasabb fizetést kapnának. Idővel ez lehet a sztrájkok pozitív hozadéka. Arra viszont aligha lehet számítani, hogy a sztrájk miatt rövid időn belül megugornának a bérek. A Volkswagen szakszervezetei nemegyszer hangoztatták, hogy olyan fizetésért harcolnak, mint amilyet a konszern németországi gyáraiban kapnak az alkalmazottak. Ez irreális követelés, amely inkább csak arról szólt, hogy még nagyobb visszhangjuk legyen a sajtóban. Őszintén szólva, ezt a szakszervezetek sem gondolhatták komolyan. Szlovákia teljesen máshol tart a vállalkozói közeg minőségének szempontjából, mint Németország, teljesen más a konkurencia az ágazatban és még folytathatnám. Ezen a téren viszont sokat segíthetne az állam, ha megreformálná az adó- és járulékrendszert. Az állam könnyen elérhetné, hogy az alkalmazottak nettó bére anélkül emelkedjen, hogy különösebben megugrana a munkaerő ára. Az alkalmazottak jelenleg nagyon magas adót és járulékokat fizetnek, ráadásul a cég további járulékokat fizet az alkalmazottak után, s ezek nem egy esetben magasabbak, mint Németországban. Ennek eredménye, hogy a nettó bérek, amit az alkalmazottak reálisan kézhez kapnak, nagyon alacsonyak. Ez is a vita tárgyát képezte, hiszen a Volkswagen azt állította, hogy az alkalmazottak átlagbére 1800 euró körül mozog, s ebbe az átlagba nincs beleszámítva a menedzsment jutalmazása. A tüntetők viszont azt állították, hogy több ledolgozott év után sem láttak ilyen összeget a fizetési szalagjukon. Nem lehet egy átlagos havi fizetést összehasonlítani az egész éves fizetésből kiszámított átlaggal, amely a 13—14. fizetést és különböző jutalmakat is tartalmazza. Az, amit reálisan az alkalmazott fizetésként megkap, sokkal kevesebb annál, amennyit a cégnek fizetnie kell érte. Néha valóban csak a bruttó fizetés felét kapja meg vagy maximum a kétharmadát, ez pedig komoly probléma, ezzel kellene az államnak kezdenie valamit. Ellenkező esetben azt kockáztatja, hogy megszaporodnak a sztrájkok, egyre nagyobb lesz a nyomás a fizetésemelésekre, s ez már valóban azt eredményezheti, hogy Szlovákiát elkerülik a beruházások. Vannak információi arról, hogy ezen a téren készül-e valamiféle változás, akár a múlt héten végbement sztrájk hatására? Nem tudok róla, a sztrájk még egész biztos nem vette rá az illetékeseket arra, hogy lépjenek, ez még túl korai. A kormány deklarációk szintjén nagy általánosságban han- goztatj a, hogy csökkenteni akarj a az alkalmazottak adóterhelését, konkrét tervet vagy elképzelést viszont még nem tettek az asztalra. Épp ellenkezőleg ez a terhelés ettől az évtől még jelentősebb, nőtt az egészségbiztosítás és a társadalombiztosítás kivetési alapjának felső határa. Ez jelentősen megemelte a magasabb fizetésért dolgozó alkalmazottak járulékait, amit én komoly problémának tartok. A következő gond, hogy már néhány éve nem emelkedik az alkalmazottak adómentes jövedelemrésze. Ennek következménye, hogy egyre több alacsony fizetésért dolgozó ember kerül abba a kategóriába, hogy köteles adót fizetni. Úgy gondolom, hogy bruttó 800-900 euróig végképp nem kellene az alkalmazottaknak adót fizetniük. Ettől az évtől viszont egy átlagos minimálbérért dolgozó is adót fog fizetni, s bár ezen a téren is vannak kivételek, a többség fizetni fog. S visszatérve a Volkswagenre, az autógyár jobban kereső alkalmazottjai milliomosadót is fizetnek. Abszurdnak tartom, hogy egy szalagmunkás milliomosadót fizessen. Ezzel az államnak mielőbb kezdenie kell valamit. Három napig bírták az alkalmazottak a gyár előtt, a hétvégét már otthon töltötték
