Új Szó, 2017. június (70. évfolyam, 125-150. szám)
2017-06-02 / 126. szám, péntek
10 i TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 2017. június 2. | www.ujszo.com A fiatal generáció van kitéve a legtöbb veszélynek, ez a korosztály nagy mennyiségű szenzitív adatot tesz hozzáférhetővé idegenek számára (Képarchívum) Idegenekkel osztjuk meg a személyes adatainkat ÖSSZEFOGLALÓ A személyes információk vagy fotók megosztása az olyan közösségi oldalakon, mint például a Facebook és az Instagram, sokak számára napi tevékenységgé vált. A Kaspersky Lab által készített Értékes adataim: idegen veszélyek kutatásból az derül ki, hogy mennyi személyes adatot teszünk nyilvánossá az online világban. Az eredmények azt mutatják, hogy az emberek többsége digitálisan (93%) osztja meg adatait, és közel minden második felhasználó megosztaná legfontosabb személyes okmányait. A felnőttek 70 százaléka a gyerekeiről tesz közzé fotókat és videókat, a válaszadók 45 százaléka pedig a másokról készített videókat és fotókat teszi nyilvánosan elérhetővé. Úgy tűnik, a fiatal generáció van kitéve a legtöbb veszélynek, ez a korosztály nagy mennyiségű szenzitív adatot tesz hozzáférhetővé idegenek számára. A részletes eredmények rámutatnak, hogy aggodalomra ad okot, hogy az emberek csaknem fele (44%) teszi publikussá - azaz bárki számára láthatóvá — a bejegyzéseit, személyes információit, pedig minden adat, amit nyilvánosan osztunk meg magunkról és másokról, kont- rollálhatatlanul kerül akibertérbe, és olyanok számára is elérhetővé válik, akik vissza tudnak élni vele. Minden ötödik ember beismeri, hogy az érzékeny adatait megosztja olyanokkal, akiket kevésbé vagy egyáltalán nem ismer. A felhasználók veszélyeztetik magukat, lehetőséget biztosítanak a kiberbűnö- zőknek például a személyazonosságlopásra vagy pénzügyi visszaélésekre. A Kaspersky kérdőívét kitöltők 37%-a tesz közzé pénzügyi és tranzakciós részleteket, 41%-uk beszken- nelt útlevelet, jogosítványt és egyéb személyes dokumentumot, további 30% a jelszavát. A kutatás szerint az emberek nemcsak az adataikat osztják meg, hanem olyan készülékeket is, amelyeken az értékes adatokat tárolják: 10%-uk adta meg már PIN-kódját idegennek azért, hogy hozzáférése legyen készülékéhez, valamint 22%- uk hagyta el a készülékét védtelenül és felügyelet nélkül emberek között. Továbbá a válaszadók 23%-a adta át a készülékét egy másik személynek rövid ideig. A tanulmány azt mutatja, hogy a fiatal korosztály oszt meg érzékeny adatokat online a leggyakrabban. A 16-24 éves korosztály 61%-a, ezzel szemben az 55 év felettiek mindössze 38%-a aktiv a közösségi portálokon. Ez az arány megmarad a pénzügyi információk közzétételénél, hiszen a fiatalok 42%-a ismerteti az online tranzakciók adatait, míg az 55 évnél idősebb korosztálynak csupán 27%-a. (Kaspersky Lab) Rosszul mérik a kalóriát az okosórák Az Apple Watch és a Fitbit mért a legkisebb hibaszázalékkal (Képarchívum) INDEX-HÍR A Stanford Egyetem adatai szerint a legnépszerűbb fitneszkarkö- tők és okosórák nem mérik jól az elégetett kalóriamennyiséget. De legalább a szívritmusban jók az adataik. Hatvan önkéntest gondosan válogatták ki elég széles körből. Olyan tényezőket vettek figyelembe, mint a nem, testtömegindex, de még a bőrszínt is. Össze- sen31 férfit és 29 nőt válogattak be. A kütyük közül pedig az első generációs Apple Watch, Basis Peak, Fitbit Surge, Microsoft Band, Mio Alpha 2, PulseOn és Samsung Gear S2 került be. Az önkénteseknek emelkedőkön kellett sétálni, majd szobabiciklin tekertek hosszasan. Az órák és karkötők eredményeit orvosi műszerekkel mért adatokkal vetették össze. Az orvosi műszerekkel a szívet, a kilélegzett szén-dioxidot mérték, ez utóbbiból elég jól ki tudják számolni az elégetett kalóriákat. Kiderült, hogy a Samsung eszközén kívül a többi egészen jó eredményeket hozott a szívdobogás mérésében. Alig ötszázalékos eltérést mutattak, ami azt is jelenti, hogy hasznos információt adhatnak az orvosoknak. Annál rosszabbul teljesítettek a kalóriaszámításnál. Ami azért annyira nem meglepő, hiszen a szívdobogást közvetlenül is lehet mérni, míg a kalóriáknál erősen kell tippelni a mozgás alapján. Itt a legkisebb eltérés 27 százalék volt, az Apple Watch és a Fitbit mért a legkisebb hibaszázalékkal. A PulseOn azonban 93 százalékkal mérte el a kalóriákat. Ennél még az is pontosabb, ha a felhasználó tippel egyet. 80 év múlva a hőség miatt élhetetlenek lesznek a városok TUDOMÁNY Egy új tanulmány szerint a nagyvárosok legnagyobb lélekszámú negyedének hőmérséklete akár hét vagy annál több fokkal is magasabb lehet a 21. század végére. A Nature Climate Change folyóiratban megjelent publikáció szerint ez a forgatókönyv akkor következik be, ha az évszázad végéig továbbra is növekedik a légkörbe jutó üvegházhatású gázok mennyisége. Egy ekkora hőmérséklet-emelkedésnek komoly egészségügyi kockázatai vannak, hatással iehet a munkaerőpiacra, és a természetes erőforrások, köztük a víztartalékok is veszélybe kerülnek. A kutatás szerint a legnépesebb városokban 7 vagy több fokkal leEz a forgatókönyv akkor következik be, ha az évszázad végéig továbbra is növekedik a légkörbe jutó üvegházhatású gázok mennyisége (Fotó: sita) hét majd melegebb. Ebből majdnem öt fok növekedés a globális fel- melegedés hatására következik be 2100-ra. A többi pedig az úgynevezett „városi hősziget” (UHI) hatásnak köszönhető, ugyanis a beépítettség, a sok beton és aszfalt, valamint az épületek hűtése és fűtése miatt a városokban mindig magasabb a hőmérséklet, mint a környékükön. Francisco Estrada, a hollandiai Környezeti Tanulmányok Intézetének kutatója, a tanulmány társszerzője szerint a legnépesebb városok felső öt százalékában akár 8 vagy több fokkal is melegebb várható az évszázadvégére. Estrada és kollégái kiszámolták, hogy a felmelegedés mennyibe kerül majd a városoknak. Egy középmezőnyben elhelyezkedő nagyváros 2050-re éves GDP-jének 1,4-1,7 százalékát veszíti majd el, a század végére pedig 2,3 és 5,6 százalék között lehet a veszteség. A legsúlyosabb esetekben 2100-ra akár a GDP 10,9 százalékát is elveszítheti egy város a felmelegedés miatt - figyelmeztettek a kutatók a tanulmányban. Arra is felhívták a figy elmet, hogy jelentősen enyhíthető a városi hő- szigethatás fák ültetésével, valamint a tetők és a járdák, utak hűtésével. A városok csupán a Föld felszínének egy százalékát foglalják el, de a világ GDP-jének 80 százalékát állítják elő, és a világ energiafogyasztásának 78 százalékát emésztik fel. A globális karbonkibocsátás több mint 60 százaléka ugyancsak a városokhoz köthető. A tanulmány elkészítéséhez a kutatók a világ 1692 legnagyobb városának 1950 és 2015 közötti adatait használták fel. (MTI)
