Új Szó, 2017. június (70. évfolyam, 125-150. szám)
2017-06-24 / 145. szám, szombat
14 ÉRDEKESSÉG PRESSZÓ ■ 2017. JUNIUS 24. www.ujszo.com Piros fürtöske és szezámmagos bűvös brokkoli? (Fotó: sita/ap) Izgalmas nevet kell adni a zöldségnek izgalmas elnevezés vonzóbbá teszi a zöldségeket: ha a menzán olyan érdekes fantázianevet adnak nekik, mint „sistergő bab”, „dinamit cékla” vagy „citrusmázas csavart sárgarépa”, sokkal több fogy belőlük amerikai kutatók szerint. Nagy kérdés, hogyan lehetne rávenni az embereket, hogy több zöldséget egyenek. A Stanfordi Egyetem kutatói megtalálták a választ: izgalmas nevet kell adni nekik. A BBC News beszámolója szerint kutatók az egyetem menzáján próbálták ki az ödetet az egyetemistákon, és azt tapasztalták, hogy a fantáziadús nevek miatt 25 százalékkal többen választottak zöldségfélét. A „sistergő bab”, „dinamit cékla” vagy „citrusmázas csavart sárgarépa” felkeltette az érdeklődést, sokan szedték ezeket a zöldséges fogásokat a tányérjukra az ebédnél. Az olyan egészségesnek hangzó címkék viszont, mint a „tápláló”, semmiféle hatást nem értek el, holott ugyanarról a fogásról volt szó. A kísérlet során mindennap négy különböző néven jelent meg az édapon ugyanaz a zöldséges fogás. Az első egyszerűen megnevezte a zöldséget: répa, a második „egészséges, korlátozó” címkével illette: répa cukormentes citrusdresszinggel, a harmadik „egészség, pozitív” üzenettel szerepelt: okos választás C-vitamin- ban gazdag répával, a negyedik viszont izgalmas fantázianévvel csábított: citrusmázas csavart sárgarépa. Arra is ügyeltek, hogy a zöldségek széles skáláját kínálják folyamatosan cserélgetve, így egyebek mellett cékla, répa, kukorica, cukkini, zöldbab és édesburgonya is szerepelt a heti választékban. A kutatók mindennap felmérték, hogy a mintegy 600 vendégből hányán választottak zöldséges fogást, és kiszámolták, hogy aznap mennyi étel fogyott el a tálalókból. Az izgalmas nevű ételek végeztek a csúcson. Brad Turnwald és kollégái a JAMA Internal Medicine folyóiratban számoltak be a kísérlet eredményéről. „A legtöbb embert az ízlése irányítja az ételválasztásban. A kutatások alapján viszont az egészséges megjelölésű ételek az emberek szerint kevésbé ízletesek. Az elnevezés képes befolyásolni a választásunkat, ha azzal kecsegtet, hogy ízletes és tápláló ételhez jutunk. Mi tehát azzal próbálkoztunk, hogy a fantázianevekkel megváltoztassuk az emberek véleményét a zöldségekről” - fejtette ki a kutató. (MTI) Kékeszöld színűre változtatták az algák a Boszporusz-szoros vizét Nem vízszennyezés, hanem a Fekete-tengerben elszaporodott fitoplanktonok változtatták meg kékeszöldre az elmúlt napokban a Boszpo- rusz-szoros vizének színét - közölték török kutatók. ÍJ f W Európát Ázsi- /% M ától elválasztó JL M tá Boszporusz vizének hirtelen színváltozását meglepődve fogadták Isztambul lakói, akik a közösségi médiákban aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy vízszennyező anyag kerülhetett a szorosba, míg _ mások az Egei-tenger térségében a közelmúltban történt nagy erejű földrengéssel hozták összefüggésbe a szoros csodálatos kék színének elvesztését. Török óceánkutatók azonban közölték, nincs semmilyen rejtély az erős szaggal párosuló színváltozás mögött. Az Emiliania huxleyi tengeri alga elszaporodása okozza a színváltozást - közölte Ahmet Cental Saydam, a Hacetteppe Egyetem professzora a Dogan török hírügynökséggel. ,A Fekete-tengeren robbanásszerűen elterjedt ez a tengeri alga, ami valóságos áldás az élővilágnak, mivel fontos szerepet játszik a légkör szén-dioxid-tartalmának szabályozásában” - tette hozzá. „Szó sincs vízszennyezésről” - hangoztatta, hozzátéve, hogy a jelenség áldást jelent a szardella számára, amely népszerű vacsora a török éttermekben. A Fekete-tenger vizének színváltozását a NASA műholdjai is észlelték, és felvételeket készítettek róla. Az űrkutatási hivatal szakemberei is úgy vélték, hogy a coccolithophore nevű fito- plankton okozza az elszíneződést. Az Emiliania huxleyi a coccolithophore egyik faja. „Ennek az egysejtű élőlénynek kalcium-karbonát lemezecskéi vannak, és ha az alga virágzik, tejfehérré változtathatja a tengerek vizét” — közölte a NASA. (MTI) i A Fekete-tenger vizének színváltozását a NASA műholdjai is észlelték, és felvételeket készítettek róla (Fotók: SITA/AP, nasa.gov) Neves amerikai zenészek, énekesek, előadóművészek által kifestett 64 zongorát helyeztek ki az elmúlt napokban New York utcáira, hogy ha valakinek kedve támad, játszhasson rajtuk. Az utcai zenélést egy nagy közös zongorajátékkal indították útjára. A zongorák holnapig az utcákon maradnak a Sing For Hope (Énekelj a reményért) civil szervezet projektje keretében. Nem ez az első alkalom, hogy zongorákat visz utcára a szervezet, amely a magukra hagyott közösségeket akarja megismertetni a művészetek révén. Idén a zongorákat neves művészek kifestették, köztük Roberta Flack, Kate McKinnon és számos Broadway-show szereplői. A polipos zongorát a négyéves Phoebe is kipróbálta. (Fotó: TASR/AP) A világ legnagyobb gyémántkotró hajója A hajó 113 méteres. A gyémántipar a namíbiai gazdaság egyik pillére, és a De Beers társaság arra számít, hogy legalább 2050-ig tudja folytatni a gyémántkitermelést az Atlanti-óceánból. (Fotó: sita/ap) olgálatba állt a világ minden bizonnyal legnagyobb gyémántkotró hajója Namíbia partjainál. A 157 millió dolláros hajó az afrikai ország és a De Beers gyémántbányászati társaság közös tulajdona, és úgy tervezték, hogy könnyebb legyen vele gyémántot találni az Adanti-óceán partjainál. A tavaly Namíbiában kitermelt 1,6 millió karátnyi gyémánt hozzávetőleg 75 százaléka a part menti vízi lelőhelyekről származott - mondta az AP amerikai hírügynökség szerint Bruce Cleaver, a társaság elnökvezérigazgatója. Az újonnan szolgálatba állt hajóval gyorsabban és nagyobb pontossággal, valamint legalább 140 méter mélyen a vízfelszín alatt tudnak kutatni a gyémántok után. A namíbiai költségvetés több mint 80 centet kap minden namíbiai dollárból, amely a De Beers társasággal való együttműködésből származik. (MTI)
