Új Szó, 2017. június (70. évfolyam, 125-150. szám)
2017-06-24 / 145. szám, szombat
2 KOZELET 2017. június 24. | www.ujszo.com Változhat az eurózóna működése Először találkozott Emmanuel Macron a visegrádi országok képviselőivel (TASR-felvétel) VILLÁMINTERJÚ Dudás Tamás a pozsonyi Közgazdaságtudományi Egyetem docense Fenyeget-e, hogy a külföldi befektetőknek, például az autóipari konszerneknek megrendül a bizalma Szlovákiában a negyedik napja tartó Volkswagen-sztrájk miatt? Egyetlen sztrájk nem rengeti meg túl nagy mértékben a befektetők bizalmát az országban, ám annyi biztos, hogy nehezebb lesz Szlovákiát úgy hirdetni, mint egy olyan országot, ahol nincsenek sztrájkok, és a szak- szervezetekkel meg lehet egyezni. Am ez az első és egyetlen olyan komolyabb sztrájk, ami nagy külföldi befektetőt érint. A sztrájk egyik üzenete, hogy Szlovákia már nem az olcsó munkaerő országa, mint régen, az itteni szakképzett munkásokat meg kell fizetni. Ez hogyan hat a befektetőkre? Ez egy folyamat, ami tart már egy ideje. A munkaerőpiacon megfigyelhető, hogy emelkednek a bérek, és a befektetők már találhatnak olcsóbb országokat, mint Szlovákia - ilyenek például a balkáni országok, Románia vagy Bulgária. Szlovákiában azonban ez régiófüggő, hiszen továbbra is több olyan kiaknázható régió van, ahol alacsonyak a bérek és magas a munkanélküliség - ám ezek már fogynak. Átgyűrűzhet a sztrájk a többi nagy szlovákiai autóipari konszernbe? Ennek egyelőre nem látni jelét: a többi gyár dolgozói szolidárisak lehetnek ugyan, ám ez továbbra is a jól szervezett Volkswagen-szakszervezet akciója. Véleményem szerint legkésőbb a jövő hét elején megegyezés születhet h szakszervezet és a Volkswagen között: egyrészt a gyárat érzékenyen érinti a kiesés, másrészt a szak- szervezetnek is be kell látnia, hogy valahol engedniük kell. (fm) RÖVIDEN Az AKO-nál nem vezet az MKP Pozsony. Míg a Polis ügynökség felmérése szerint az MKP hosszú idő óta először előzte meg a Hidat, az AKO ügynökség meglehetősen nagy különbséget mért a két párt között a Híd javára. A felmérés szerint a Híd 7 százalékon áll, április óta pedig 0,6 százalékot erősödött. Az MKP 0,4 százalékot gyengülve 3,1 százalékot szerzett, így nem jutna a törvényhozásba. A felmérés szerint a jelenlegi koalíció pedig nem tudna kormányt alakítani. A Smer 26 %-ot és 41 mandátumot szerezne, az SaS 16,1 %-ot és 25 mandátumot. A harmadik az SNS 11,7%-kal (19 mandátum), a negyedik pedig az OĽaNO - Nova 10 %-kal és 16 mandátummal. A ĽSNS 9,7 %-on végzett (15 mandátum), a Sme rodina 8,7 %-ra erősödött (14 mandátum). A Híd (11 mandátum) mellett még a KDH jutna a parlamentbe 6 %-kal, 9 képviselővel, (fm, SITA) LAJOS P. JÁNOS Brüsszel. Az előzetes információknak megfelelően a biztonság ás a menekültek kérdése volt a kát legfontosabb téma az Európai Tanács tegnap befejeződött ülésén. Ez volt Emmanuel Macron francia köztársasági elnök bemutatkozása is uniós partnerei előtt, a V4-es országok csütörtökön külön egyeztettek vele. Több mint két órával elhúzódott az Európai Tanács pénteki ülése. A tagállamok vezetői délelőtt 10 órakor folytatták a csütörtökön kezdődött ülést, de 12 óra helyett majdnem délután háromig tartott. Háttérinformációk szerint éppen a menekültkérdés miatt húzódott el az ülés. Francia-német tengely A tanács ülésén már körvonalazódni kezdett az unió fejlődésének iránya, a Franciaország és Németország „munkaterveken” dolgozik, a melyek jelentős változásokat hozhatnak az EU és az eurózóna működésében, jelezte Emmanuel Macron. A változás elsősorban az eurózóna tagállamainak szorosabb együttműködését jelentené, várhatóan létrejön az uniós „szuperpénzügyminiszteri” poszt, és külön költségvetése lehet az eurózónának. Macronnak ezeket a terveit nem utasítja el Németország sem, a német beleegyezés nélkül megvalósíthatatlanok lennének. Angela Merkel német kancellár kijelentette, hogy hajlandóak áttanulmányozni a francia javaslatokat. A néIBOS EMESE Negyedszer is átvállalja az állam a kórházak adósságát. Most több mint félmilliáitl eurót csoportosít át a kórházak adósságrendezésére. A pénzinjekcióból nemcsak az állami, hanem a magánkórházak is kapnak, de csak azok, melyek teljesítik a konszolidációs programot. Pozsony. Az állami tartalékalapból 585 millió eurót fordít a kórházak adósságrendezésére az állam. Az adósságrendezést több lépésben vinné véghez, idén 50 millió eurónyi tartozást rendezne - közölte Tomáš Drucker (Smer-jelölt) egészségügyi miniszter és Peter Kažimír (Smer) pénzügyminiszter. „Az egészségügyre szánt többletpénz végső összege az adóbevételek őszi előrejelzésétől függ” - mondta Peter Kažimír. A megoldást részben abban látják, hogy megemelnék az egészségbiztosítási rendszerbe befizetett járulék összegét. Az állam jelenleg saját biztosítottai után 3,78%- ot küld a rendszerbe, ősztől viszont a kivetési alap 4,73%-át fizetné, az ehhez szükséges törvénymódosítást őszre ígérik. Az év két utolsó hónapjában az állam már az emelt összeget fizetné be. Az adósság rendezését továbbá az elektronikus aukciós rendszeren keresztül képzeli el a két tárcavezető. „Az így folyómet és a francia vezetők a következő hetekben több alkalommal is találkoznak majd. Csípős megjegyzések A V4-es országok és Emmanuel Macron pénteki találkozója - amelyre az eredeti elképzelések szerint csütörtökön került volna sor - elsősorban a szociális kérdésekről szólt. Franciaország szigorúbban szabályozná a külföldön, de hazai cégek alkalmazásában álló munkások bérét. Robert Fico szerint elképzelhető, hogy számukra egyfajta, a szlovákiainál magasabb minimálbért szabnának meg. „A találkozó megmutatta, hogy keveset tudunk egymásról, a jövőben rendszeresebbek lesznek az ilyen összetételű megbeszélések” — mondta a szlovák miniszterelnök. Úgy véli, hogy ezzel megelőzhetősított pluszpénzt a kórházak csak a lejárt határidejű számlák törlesztésére használhatják, a bérekre és az egészségügyi ellátás bővítésére nem fordíthatják”-szögezte le Drucker. Tavaly a kórházak összesen 647,24 millió eurónyi adóságot halmoztak fel. A legnagyobb elmaradást, 547,16 millió eurót az egészségügyi minisztérium hatáskörébe tartozó intézmények produkálták. ek lesznek az olyan csípős megjegyzések, mint amilyenek az ülés előtt elhangzottak. Macron egy interjújában azzal vádolt meg egyes keleti országokat, hogy „szupermarketnek nézik” az Európai Üni- ót, csak „szemezgetnek az uniós előírások” közül, csak azt tartj ák be, ami számukra előnyös. Ezen elsősorban a lengyel és a magyar kormányfő háborodott fel, Orbán Viktor tapasztalatlannak nevezte Mac- ront, aki szerinte majd „beletanul” az uniós csúcsokba. A V4-es országokkal való találkozón a francia elnök uniós fejlesztési elképzelései nem kerültek szóba. A menekültek majd ősszel A menekültkérdés megoldásához nem kerültek közelebb a tagállamok vezetői, habár talán ezzel foglalkoztak a legtöbbet. Fico szerint a A belügy- és a védelmi minisztérium fenntartásában lévő kórházak adóssága csaknem 25 millió euróra rúg, de nincsenek jó helyzetben a kisebb városi vagy megyei fenntartású kórházak sem, össztartozásuk 74,91 milliót tesz ki. A megállapodás értelmében az adósságrendezés az állami kórházak mellett a magánkórházakat is érinti. „Az egyenlőség híve vagyok” - érvelt Tomáš menekültek balkáni útvonala viszonylag , jól zár”, viszont a Földközi-tengeren egyre többen érkeznek. „Június 21 -ig mintegy 71 ezren jöttek, ami 25 százalékkal több, mint a tavalyi év azonos időszakában” - ismertette a legfrissebb adatokat Fico. Igaz, ez meg sem közelíti a 2015-ös szintet, amikor egy hónapban több menekült érkezett. Abban egyetértettek a tagállamok, hogy Líbia helyzetét kell stabilizálni, jelenleg ugyanis ezen az országon keresztül érkeznek a Földközi-tengeren átkelő menekültek. „Líbia nem Törökország, Líbiával nem lehet olyan megállapodást kötni, nlint Törökországgal” - magyarázta a miniszterelnök. A menekültkérdés lehetséges megoldásaival ősszel foglalkoznak újra az uniós országok vezetői. Drucker. Az adósságrendezés nem egyszeri pénzinjekció lesz, ahogyan korábban volt, ráadásul csak azok az intézmények kapnak pénzt, melyek hajlandóak teljesíteni az ötéves konszolidációs programot és az állam által szabott feltételeket. Viszont ez nem feltétele az első 50 millió euró folyósításának. Az ellenzék egyrészt támogatja a kórházak adósságrendezését, melyet már egy éve sürgetett. „Másrészt attól tartunk, ha kórházak gazdálkodása nem változik meg gyökeresen, és nem cserélik le az intézmények menedzsmentjét, az intézmények továbbra is adósságot fognak görgetni maguk előtt, melyet újra az államnak kell majd átvállalnia” - mondta Marek Krajčí (OĽaNO). Az ellenzéki képviselő szerint alapvető változtatásokra és reformokra van szükség ahhoz, hogy a kórházak végre hatékonyan gazdálkodjanak. A speciális egészségügyi anyagok beszállítóinak szövetsége tárgyalni akar az egészségügyi tárcával. Egyelőre nem tudni, részt vesznek-e a kórházak adósságrendezésében. Az SK-Med szövetség amorálisnak tartja, hogy az állam ebben a folyamatban kedvezményt vár el tőlük a speciális egészségügyi anyagok árából. Állítják továbbá, hogy több kórház négyéves tartozásokat tol maga előtt. „A kialakult helyzet miatt néhány tagunk az Európai Bizottsághoz akar fordulni, mások jogi útra terelnék az ügyet” - áll az SK-Med szövetség állásfoglalásában. Félmilliárd a kórházadósságra A kórházak az adósságrendezés ellenére is tovább termelik majd a veszteséget (Ján Kŕošlák felvétele)
