Új Szó, 2017. június (70. évfolyam, 125-150. szám)

2017-06-02 / 126. szám, péntek

KÜLFÖLD 6 2017. június 2. lwww.ujszo.com RÖVIDEN Kabul Pakisztánt vádolja a terrorért Kabul. Az afgán titkosszolgálat a Hakkáni-hálózat nevű lázadó­csoportot és a szomszédos Pa­kisztánt vádolta meg a legalább 90 emberéletet követelő szerdai kabuli merénylet kitervelésével és végrehajtásával. A hálózat a pakisztáni titkosszolgálattal közvetlenül együttműködve ter­vezte meg a tartálykocsival vég­rehajtott robbantásos támadást. A Hakkáni-hálózat egy különösen kegyetlen felkelőcsoport, amely jó viszonyt ápol a tálibokkal. (MTI) Saját katonáit bombázta a légierő Manila. Véletlenül saját, szá­razföldi katonáit bombázta a Fülöp-szigetek hadseregének légiereje. A bombatalálat 11 katonával végzett, hetet pedig megsebesített. A tévedés Mara- wi városában történt, ahol egy hete tartanak az összecsapások a dzsihádista Maute csoport fegyveresei és a kormányerők között. Egy harci repülő egyik bombája a hadsereg olyan állá­sát találta el, amely nagyon kö­zel volt a dzsihádista terroristák uralta városrészhez. (MTI) Meghalt az Iszlám Állam módiavezére Damaszkusz/Moszul. Az USA vezette koalíció egyik szíriai légi csapásában életét vesztette az Iszlám Állam „médiaalapítója”, Raj an Mesal - ezt tudatta Facebook-üzenetben Mesal fi­vére. Mesal alapította az Iszlám Állam terrorszervezet szócsöve­ként működő hírügynökséget, az Aamákot. Az elmúlt tíz napban 258 civilt gyilkolt meg az Iszlám Állam, miközben az iraki kor­mányerők egyre szorosabbra fűzik az ostromgyűrűt Moszul óvárosa körül. A terrorszervezet naponta átlagosan 9 családot gyilkol meg nyilvánosan. (MTI) Elhunyt Alois Mock volt alkancellár Bécs. 82 éves korában elhunyt Alois Mock, Ausztria volt kül­ügyminisztere, egykori alkan­cellár, az Osztrák Néppárt ko­rábbi vezetője. Mock 1989. júni­us 27-én Horn Gyula akkori ma­gyar külügyminiszterrel közösen jelképesen átvágták a vasfüg­gönyt Sopronnál a világ számos országából érkezett újságírók előtt. Mock 1987-től 1995-ig volt Ausztria külügyminisztere. (MTI) Idegen testrészek az exelnök sírjában Varsó. A 2010 -es szmolenszki légi katasztrófában elhunyt Lech Kaczynski államfő koporsójába annak idején két másik személy testrészeit is elhelyezték. A ta­valy november közepén exhu­mált Kaczynski maradványait a krakkói Jagelló Egyetem orvos­szakértői intézetében vizsgálták. A tavaly ősztől kihantolt 27 ál­dozat közül két holttest össze- cserélését állapították meg. (MTI) Klímakudarc körvonalazódik Trump amerikai elnök már meghozta döntését a párizsi klímaegyezményből való kilépésről Ha az USA kihátrál, akkor gyorsulhat a globális felmelegedés (íasr/ap) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Donald Trump amerikai elnök lapzártánk után döntött arról, hogy az USA kivonul-e a párizsi kiíma- egyezmónyböl. A megállapo­dás más aláírói jelezték: Washington döntésétől függetlenül továbbra is teljes mellszélességgel kiállnak az abban foglalt értékek mellett. Donald Trump nyilvánosságra hozza a párizsi klímaegyezménnyel kapcsolatos döntését, amelyről tudni vélik, hogy az amerikai elnök kilép­teti az Egyesült Államokat az egyez­ményből. A Fehér Ház szóvivője ezt nem cáfolta, de nem is erősítette meg. „Döntésemet a párizsi egyezményről néhány napon belül bejelentem. Te­gyük ismét naggyá Amerikát” - állt Trump szerdai Twitter-üzenetében. Az elnök kedden egyeztetett Scott Pruittal, a környezetvédelmi hatóság (EPA) vezetőjével, aki a kezdetektől ellenezte a párizsi egyezményt. Vi­szont Rex Tillerson külügyminiszter ellenzi az egyezmény felmondását. Az elemzők és a politikusok közben találgatnak, s a nyilvánosságra került vélemények többsége azt jósolja, hogy Trump elnök bejelenti az Egyesült Államok kilépését a 2015 végén aláírt nemzetközi klímavédel­mi egyezményből. Az amerikai kilépés valószí­nűségét erősíti az, hogy Trump euró­pai tárgyalásai idején 22 republiká­nus szenátor — köztük a szenátus re­publikánus frakciójának vezetője, Mitch McConnell - nyílt levélben sürgette Trumpot, tartsa be választási ígéreteit, és léptesse ki az országot a klímavédelmi egyezményből. Azon­ban az elnök közvetlen környezeté­ben sokan támogatják a párizsi meg­állapodást. így például Trump lánya, Ivanka, a Fehér Ház gazdasági főta­nácsadója, Gary Cohn, vagy Rick Perry energetikai miniszter. Az Egyesült Államok kormányza­tának döntésétől függetlenül, feltéte­lek nélküli támogatásáról fogja biz­tosítani a párizsi klímaegyezményt Kína és az Európai Unió a felek kép­viselőinek kétoldalú brüsszeli talál­kozóján - közölték uniós tisztségvi­selők. „Közös nyilatkozatot fogunk kiadni a klímaváltozásról, amelyben hangsúlyozzuk, hogy Kína és az EU végre fogja hajtani a megállapodás­ban foglaltakat” - mondta egy név­telenséget kérő illetékes. Jean- Claude Juncker, az Európai Bizott­ság elnöke kijelentette: Európának világossá kell tennie, hogy nem egyszerű folyamat a párizsi egyez­mény felmondása, évekbe telne, hogy az USA kivonja magát a szerződés minden egyes rendelkezése alól. „Európának kötelessége megmon­dani, hogy ez nem így megy. Az amerikaiak nem mondhatják fel csak úgy a klímavédelmi megállapodást. Trump úr azért hiszi ezt, mert nem is­meri a részleteket” - hangoztatta a brüsszeli testület vezetője. Niklas Hoehne, a német klímakutató intézet vezetője úgy vélekedett, hogy az USA kilépése aláássa a többi ország elszántságát, például az olyan nagy szénhidrogén-termelőkét, mint Oroszország vagy Szaúd-Arábia. A titkosszolgálat szembeszáll Trump James Comey, az FBI elbocsátott igazgatója a szenátusban nyilvános meghallgatáson számol be a heves vitákról, melyek közte és Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke között dúltak. Washington. A szenátus hírszer­zési bizottsága előtti meghallgatás várhatóan a jövő hét elején lesz a ta­valyi választási folyamatba történt esetleges orosz beavatkozást vizsgá­ló törvényhozók előtt. A Szövetségi Nyomozóiroda (FBI) elbocsátott ve­zetője azokról a sajtóban megjelent és politikai bombaként robbant vádak­ról beszél majd, melyek szerint Trump elnök állítólag nyomást gya­korolt volna rá és a Szövetségi Nyo­mozóirodára, hogy zárják le az Oroszország és Trump kampány csa­pata közötti vélt kapcsolatokról fo­lyó vizsgálatot. A képviselőház hír­szerzési bizottsága - amely szintén az úgynevezett orosz szálak vizsgálatá­val foglalkozik — bírság terhe mel­letti idézést kézbesített Michael Flynn volt nemzetbiztonsági főta­nácsadónak és Michael Cohennek, Trump elnök magánügyvédjének. Mindkettőjüknek kötelezően meg kell jelenniük a képviselőházi bizott­ság előtt, továbbá át kell adniuk a kért személyes és hivatalos dokumentu­mokat is. Michael Flynn márciusban mentelmi jogért cserében megjelent volna a bizottság előtt, de a törvény­hozók akkor úgy foglaltak állást, hogy nem kötnek egyezséget vele. „Nem kérdés, hogy vannak bizo­nyítékaink a választási kavarásra és a megkérdőjelezhető kapcsolatokra az oroszokkal” - Mike Rogers tenger­nagy, a Nemzetbiztonsági Ügynök­ség (NSA) igazgatója nem finomko­dott, amikor az ügynökség életében szokatlan módon összmunkahelyi értekezletet hívott össze. Rogers be­számolóját még a világ távoli részein állomásozó hírszerzők is élőben néz­hették. Az értekezletet a Washington Post cikke után hívták össze, amiből kiderült, Trump nyomást próbált gyakorolni a Nemzeti Hírszerzési Igazgatóra, Dán Coatsra és Rogersre, hogy cáfolják meg az FBI Trump kampány stábja és Oroszország kap­csolatait vizsgáló nyomozásáról el­hangzottakat. Rogers megerősítette a akaratával történteket. Ha Rogers össznépi ér­tekezlete szokatlan volt, egy későbbi utasítása egyenesen példátlan. A múlt héten az NSA jogi osztálya a Műveleti Igazgatóság (DO) minden dolgozó­jának egy ún. megőrzési utasítást kül­dött. A DO összes részlegének min­den dolgozója köteles megőrizni minden olyan iratot, hangfelvételt, amelynek bármi köze lehet az oroszügyi nyomozásban érintett bár­mely személyhez. Vagyis nem csu­pán azokat az elfogott üzeneteket, párbeszédeket, amelyek feladója, címzettje vagy résztvevője érintett a nyomozásban, hanem azokat is, ame­lyekben csak említik őket. Ilyen el­fogott üzenet volt az is, amely alapján Jared Kushner, Trump veje is a nyo­mozók látókörébe került. (MTI, 444 hu) Új macedón kormány Soros válaszcsapást mért Az Orbán Viktor kormányfő által létrehozott „maffiaállam megtévesztéseivel és korrup­ciójával" bátran szembesze­gülő magyarokat méltatta Soros György tegnap egy brüsszeli gazdasági fórumon. Brüsszel. A magyar származású amerikai üzletember beszédében hangsúlyozta, „a nyílt társadalmak megvédéséhez nem elég bízni a jog­államban, de ki is kell állni azért, amiben hiszünk”. „Orbán Viktor egy kettőnk közötti személyes konflik­tusként próbálta beállítani a saját belpolitikáját, és engem tett a kér­lelhetetlen propaganda kampányá­nak a célpontjává” - mondta Soros. Leszögezte, demokráciát nem lehet kívülről bevezetni, azt az emberek­nek kell kikövetelniük és megvéde­niük, ugyanakkor üdvözölte az eu­rópai intézmények erélyes fellépését a Lengyelországból és Magyaror­szágról érkező kihívásokkal szem­Soros György Brüsszelben (Tasr/ap) ben. A befektető kiemelte, az általa alapított Közép-európai Egyetem (CEU) sorsa még nem dőlt el Ma­gyarországon, de reményének adott hangot, hogy az akadémiai és az egyesülési szabadság elkötelezett védelmezésével „végül sikerül moz­gásba hozni az európai igazságszol­gáltatás lassan őrlő malmait”. (MTI, ú) Szkopje. Megszavazta a Zoran Zaev vezette új macedón kor­mányt a parlament Szkopjéban. A Macedóniai Szociáldemokrata Szövetség (SDSM), a Demokrati­kus Unió az Integrációért (DUI) és az Albánok Szövetsége tagjaiból álló 26 fos kabinetet a 120 fős kép­viselőház 62 tagja támogatta, 44-en ellene szavaztak, öten pedig tar­tózkodtak. Ezzel féléves átmeneti időszak után ismét van kormánya a nyugat-balkáni országnak. A mi­niszterelnök Zoran Zaev, a szoci­áldemokraták vezetője lett. Az új kormánynak 15 minisztériuma, hét tárca nélküli minisztere és három miniszterelnök-helyettese van, 17 poszt a szociáldemokratáké, hat jutott a legnagyobb albán kisebb­ségi pártnak, a DUI-nak, kettő pe­dig az Albánok Szövetségének. A Besa (ígéret) nevű, szintén albán kisebbségi párt nem kért helyet a kormányban, ugyanakkor vezetői kijelentették, a parlamentben haj­landóak támogatni a kabinet refor­mintézkedéseit. Macedóniában decemberben tartottak előrehozott parlamenti választást. Noha a voksolást a Nikola Gru- evszki vezette jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet - Macedón Nemzeti Egység De­mokratikus Pártja (VMRO- DPMNE) nyerte meg, Gruevszki nem tudott kormányt alakítani. A jobboldallal szimpatizáló államfő ezt követően nem akart kormány­alakítási megbízást adni a kellő tá­mogatással rendelkező szociálde­mokratáknak, mert szerinte az SDSM és az albán kisebbségi pár­tok koalíciós megállapodása sérti Macedónia területi egységét és függetlenségét. A lakosság egy- harmadát kitevő albán kisebbség támogatása nélkül azonban egyik oldal sem tudott volna kormányt alakítani. Rálőttek a távozó mace­dón egészségügyi miniszterre, Ni­kola Todorovra tegnap Szkopjé­ban, a golyók azonban célt tévesz­tettek, senki nem sérült meg. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents