Új Szó, 2017. június (70. évfolyam, 125-150. szám)
2017-06-23 / 144. szám, péntek
2 I KOZELET 2017. június 23. lwww.ujszo.com Robert Fico: az Európai Unióban élni nem emberi jog Fico szerint a V4 fontos, de az unió magjában lenni még fontosabb (TASR-feivétei) LAJOS P. JÁNOS Brüsszel/Brünn. A biztonság és a migráció a legfontosabb témája az Európai Tanács tegnap kezdődött ülésének. Robert Fico szerint a szorosabb európai integráció első pillére a külső biztonság lesz „Május végéig 60 ezer menekült érkezett az unióba a Földközitengeren át, 25 százalékkal több, mint egy évvel korábban - magyarázta tegnap az ülés előtt Robert Fico miniszterelnök. Szerinte meg kell beszélniük azt is, hogy az unió hogyan tudja elindítani a schengeni határ vé- delméhéz szükséges biztonsági programokat, például a speciális elektronikus rendszert, amely a schengeni övezet tagállamai számára lehetővé teszi, hogy már azelőtt ellenőrizzék a belépni készülőt, mielőtt még megérkezne. Fontos téma lesz a külső biztonság is. „Most is van lehetőség minden tagország hadseregének fokozottabb együttműködésére, év végéig mindenkinek nyilatkoznia kell, hogy be akar-e kapcsolódni ebbe, és ezt milyen módon akarja megtenni” - magyarázta a miniszterelnök. Szerinte a külső biztonság lehet az első pillére a szorosabb integrációnak. A menekültek kérdésében a harmadik államokkal való együttműködésre kell összpontosítani, el kell dönteni, hogy mit kezd az unió Líbiával, lesznek-e katonai akciók, amelyekkel megakadályozható lenne a menekültek átkelése a tengeren. Fico szerint azonban ehhez a nemzetközi közösség felhatalmazására lenne szükség. A miniszterelnök úgy véli, hogy még idén elindulhat a szorosabb integráció a tagállamok között. „A német választások után tornádóra számítok” -jelentette ki Fico. Szerinte a német választások után Németország és Franciaország mindent megtesz azért, hogy az eurózónát politikai projektből valódi gazdasági projektté alakítsák. „Ez nagyon mély integrációt igényel, olyan javaslatokkal érkeznek majd mind a németek, mind a franciák, amelyekre reagálni kell” - mondta Fico. Továbbra is kitart amellett, hogy Szlovákiának az unió gyorsabban integrálódó magjába kell tartoznia, akkor is, ha ennek a V4-es együttműködés látja kárát. „A V4-es együttműködés nagyon fontos regionális csoportosulás, de az Európai Unióba és az eurózónába tartozunk, nekünk elsősorban a pénznemünk védelme a fontos, az pedig az euró” - magyarázta Fico. Szerinte ősztől erősödik a párbeszéd a szociális területen és a migráció területén is. „Több pénzt, több embert, több eszközt akarunk felkínálni, de nem akarjuk, hogy más ország vagy hivatalnokok mondják meg, hogyan kell kinéznie a szolidaritásnak - állítja Fico. - Mit oldunk meg azzal, ha egy ország befogad 1500 menekültet, mikor Olaszországban és Görögországban 140 ezer menekült van, és nem tudunk velük mit kezdeni.” Attól nem tart, hogy a jelenlegi ülésen a régi tagállamok felvetik, csökkentsék az uniós támogatást azoknak az országoknak, amelyek nem hajlandók befogadni menekülteket. Fico szerint az unióban élni nem emberi jog. „Aki a háború elől menekül, annak joga van a segítségre, de aki gazdasági okokból érkezik, nem léphet csak úgy be az unióba” - véli a kormányfő. Fontos témának tartja a kiküldött munkavállalók kérdését is, amely elsősorban a nyugati tagállamok számára fontos. Ez szól például arról, milyen fizetést kell adni egy szlovákiai cég alkalmazásában álló kamionsofőrnek, ha a nyugati országokban dolgozik, vagy az építőmunkásoknak, a franciaországi építkezéseken. Fico tegnap az ET délutáni, brüsszeli ülése előtt Brünnben tárgyalt a cseh kormányfővel és az osztrák kancellárral. Szerinte az ilyen szűkebb fórumokon lehet közelíteni a „nyugati” és a „keleti” álláspontot a menekültek vagy akár a kiküldött munkatársak kérdésében. Christian Kern osztrák kancellárral és Bohuslav Sobotka cseh miniszter- elnökkel a közlekedési infrastruktúra és az egyre komolyabb munkaerőhiány kérdéseiről egyeztettek. Alku tárgya lesz a TASR? VW: éjjel is tárgyalnak ÖSSZEFOGLALÓ Azzal, hogy Jaroslav Rezník az RTVS élére áll, megüresedik a TASR közszolgálati hírügynökség igazgatói posztja. A parlamenti folyosókon állítólag azt beszélik, a helyet egy alku révén a Híd javasolta szakember töltheti be. Pozsony. A Sme napilap háttérinformációkra hivatkozva azt úja: a Hidat épp ez az ígéret győzte meg arról, hogy végül Rezníket támogassák az RTVS-igazgatóról szóló titkos szavazáson. Konkrét nevekről egyelőre a Sme szerint nincs szó. A Híd lapunknak cáfolta a Sme értesülését. „Ennek az információnak nincs valóságalapja. A Híd pedig nem lát okot arra, hogy a szlovák állami hírügynökség új igazgatójával kapcsolatos spekulációkat kommentálja” - válaszolta megkeresésünkre Debnár Klára, a párt szóvivője. Lapunk több forrásból is úgy értesült, hogy a TASR igazgatói posztjára esélyes lehet Lovász Attila, az RTVS nemzetiségi adásainak vezetője is. Lovász megkeresésünkre légből kapottnak és komolytalannak nevezte az információt. Jövőjéről egyelőre nem akart nyilatkozni. A TASR igazgatóját nem a parlament választja, hanem a hírügynökség felügyelő tanácsa, Rezník távozása után legkésőbb 15 nappal ki kell írniuk a versenypályázatot a posztra. Az igazgatói székért indulhat bárki, aki teljesíti a feltételeket, van egyebek mellett például ötéves szakmai vezetői gyakorlata. A felügyelő tanácsban helyet foglal például Vladimír Masár, a szlovák jegybank korábbi vezérigazgatója is, aki szerint a tanács jövő héten fog ülésezni. A Sme napilapnak úgy nyilatkozott, nem zátja ki, hogy politikai alku tárgya lehet a poszt - ő azon lesz, hogy minden jelentkezőnek, aki teljesíti a feltételeket, legyen esélye a sikerre. (SME, fm) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A Volkswagen vezetésének szerdán sem sikerült egyezségre jutnia a szakszervezettel a béremelés mértékéről, ezért az autógyártó pozsonyi gyárának az alkalmazottai tegnap is folytatták a kedd reggel megkezdett sztrájkot. A jó hír, hogy mindkét fél igyekszik a lehető leggyorsabban megegyezni, nem szeretnék ugyanis, hogy a sztrájk miatt nagyobb veszteségek érjék a céget. „Az éjfélig elhúzódó szerdai tárgyalásokon sikerült látványos előrelépést elérnünk” - nyilatkozta Zoroslav Smolinský, a cég szakszervezeti vezetője. A tárgyalások tegnap késő délután folytatódtak. „A cég vezetése új javaslatokkal áll elő, a cél, hogy minél hamarabb megegyezzünk” - mondta Lucia Kovarovič Makayová, a társaság szóvivője. Ám, hogy milyen konkrét javaslatokkal rukkoltak elő, azt a szak- szervezet és a cégvezetés sem kommentálta. Hogy ma is folytatódik-e a sztrájk, az a tegnapi tárgyalások eredményétől függ. Ezek azonban újra lapzártánk után értek véget. „Hajlandók vagyunk akár egész éjszaka tárgyalni” - nyilatkozta a tegnapi találkozó előtt Smolinský. Konkrét eredményekről emiatt csak a szombaton megjelenő lapszámunkban számolhatunk be. (TASR, mi) Délen még kell a segély Pozsony. A munkanélküliség csökkenésével párhuzamosan fokozatosan csökken az anyagi szükséghelyzet miatt szociális segélyben részesülők száma is. Néhány déli járásban azonban továbbra is rendkívül sokan szorulnak rá az állam támogatására. „Szlovákiában jelenleg 92,5 ezer ember jut szociális támogatáshoz anyagi szükséghelyzet miatt, 16 ezerrel kevesebb, múlt egy évvel korábban. Ha a családtagokat is figyelembe vesszük, manapság nagyjából 203 ezren élnek szociális segélyből, ami az összlakosság nem egész 4 százaléka” - mondta Marián Valentovié, a Munka-, Szociális és Családügyi Központ (ÚPS- VAR) igazgatója, az általuk kiadott legfrissebb jelentésre hivatkozva. Anyagi szükséghelyzetről akkor beszélünk, ha az egy háztartásban élő személyek összbevétele nem haladja meg a létminimumot. Az anyagi szükséghelyzetben levők szociális segélyért folyamodhatnak, amelynek az összege az igénylő családi helyzetétől és az általa nevelt gyerekek számától függ. Anyagi szükséghelyzetben levő személyek azok, akiknek nincs állásuk és munkanélküli-segélyt sem kapnak, de ebbe a kategóriába tartozhatnak azok is, akik ugyan dolgoznak, ám összbevételük nem éri el a létminimumot. A javulás ellenére az ország egyes régiói között továbbra is nagy különbségek vannak. Valentovié szerint a legtöbb segélyre szoruló a Nagyrőcei, a Rimaszombati és a Rozsnyói járásban található. A Nagyrőcei járásban a lakosság csaknem 17 százaléka (6,7 ezer ember), a Rimaszombatiban a 15,5 százaléka (13 ezer), a Rozsnyóiban pedig a 13 százaléka (8,9 ezer) él segélyből. A legkevesebben már hagyományosan Pozsonyban szorulnak szociális segélyre, városrésztől függően a lakosság 0,16-0,34 százaléka, de például a Szenei járásban is csupán 219-en élnek segélyből, ami az itt lakók 0,27 százaléka. (SITA, mi) Az óvodáknál marad a pénz IBOS EMESE Pozsony. Célirányos marad az óvodáknak folyósított támogatás. Az oktatási intózmónyek finanszírozását szabályzó törvények módosításakor az eredeti elképzeléssel szemben mégsem módosították a pénzek felhasználhatóságát. Az önkormányzatok azt szerették volna elérni, hogy az óvodáknak folyósított 14 euró/fo célirányos támogatást ne csak taneszközökre, hanem a fenntartási költségek fedezésére is felhasználható legyen. A parlament azonban végül elutasította a javaslatot. „A célirányosság garancia arra, hogy az óvodának lesz pénze az oktatói-nevelői munka költségeire, amit számos szakmán kívüli fenntartó nem tart fontosnak” - mondta Mar- kovics Tímea, a Comenius Pedagógiai Intézet munkatársa. Az óvónők Peter Krajňák (Somogyi Tibor felvétele) szerették volna, ha kibővítik a célirányosan meghatározott összeg felhasználhatóságát például kültéri játékok, mászókák, illetve bútorok, berendezések megvásárlására vagy az óvónők jutalmazására. Végül azonban ez az elképzelés sem ment át. Egy másik módosítás értelmében a nemzetiségi iskolát látogató diákoknak is jár az utaztatási támogatás, ha állandó lakhelyükön nincs anyanyelvűkkel azonos tanítási nyelvű alapiskola. „A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy eddig mintegy 5900 nemzetiségi iskolát látogató diák nem igényelhetett utaztatási támogatást, melynek éves költsége átlag 124 euró/fo” - magyarázta Peter Krajňák (Híd) oktatási államtitkár, aki szerint a lépéssel elérhetőbbé szeretnék tenni az anyanyelvi oktatást a kisebbségek számára. A támogatás a speciális iskolát látogatóknak is jár. A módosítás gondolt a pedagógusok jutalmazására is. 2018 januárjától az oktatási intézmények normatívájának meghatározásakor figyelembe veszik majd az adott tanintézmény pedagógusainak szakmai gyakorlatát, vagyis a letanított évek számát, amely alapján 0- tól 24%-os pótlékot kaphatnak.
