Új Szó, 2017. június (70. évfolyam, 125-150. szám)

2017-06-02 / 126. szám, péntek

4 I AJÁNLÓ Június 2. (péntek) Galánta -18.00: Keménykalap és krumpliorr—a színes, magyar ifjú­sági kalandfilm vetítése a Pázmány Péter Alapítvány székházában. Muzsla -16.00: író-olvasó talál­kozó a könyvtárban Ariela Gran­dival, aki az Elfek királysága című fantasyregényét mutatja be. Június 2-3. (péntek-szombat) Éberhard -10.00: a nemzeti összetartozás napja. 10.00: gyüle­kező a művelődési házban, az Apponyi-kastély és park megte­kintése; 11.00: Ökumenikus isten- tisztelet az Apponyi-kápolnában; 14.30: emlékülés: aCsemadokud- vardi alapszervezete Férfi Dalár­dájának műsora. Köszöntőt mond Bárdos Gyula,a Csemadok elnöke és Godó Éva, Éberhard polgár- mestere. Kalmár Ferenc szom­szédságpolitikáért felelős minisz­teri biztos a Nemzetpolitika a ve­gyes bizottságok működésének tükrében című előadása. Köő Artúr történész 23 óra 59 perc, a Trianon Múzeum Kárpát-medencei kutatási programjának felvázolása. Popély Árpád történész: A magyar lakos­ságjogfosztása és kitelepítése Csehszlovákiából a második vi­lágháború után című előadása; 18.00: a Szőttes Kamara Néptánc­együttes, a Jókai Fúvószenekar a Béke-Sárosfai Cimbora Férfi Nép­dalkor és a Békéi Búzavirág Női Népdalkor fellépése az éberhardi szabadtéri színpadon a vadászház­nál. Köszöntőt mond Anka László történész, a Veritas Történetkutató Intézet munkatársa. Június 2-3. (péntek-szombat) Martos - 22. Pünkösdi Ünnepsé­gek a Feszty Arpád Művelődési Parkban. Péntek -18.00: Pósa Lajos emlékkiállításának megnyi­tója; virrasztás. Szombat -15.00: a Szent Korona hőlégballon felen­gedése; 16.00: a komáromi Feszty Arpád együttes műsora; 17.00: „Népfogyatkozás” Trianon - Feszty Zsolt előadása; 18.00: a ta­tai török-janicsár történelmi ha­gyományőrzők előadása; 19.00: Écsi Gyöngyi koncertje; 20.00: a Ghymesi Igricek koncertje; 21.00: tábortűz, táncház. Június 2-3. (péntek-szombat) Dél-Komárom - 9. Hon-Nap Du­na menti hagyományőrző ünnep az Igmándi erődben. Péntek-17.00: megnyitó; kiállítások megnyitója; 17.15: az Elektron Band koncertje; 19.00: az LGT Revival Band kon­certje; 21.00: Balkan Fanatik. Szombat -10.00: Écsi Gyöngyi mesemondó előadása; 11.00: óvo­dások műsora; 11.30: Pályi János bábművész előadása; 12.00: Gre- kofski Nathalie előadása; 13.00: Hamza Viktória lovas szabadido- mítás; 13.30: Varga Tibor előadá­sa; 13.50: a Kisbojtár együttes fel­vidéki táncokat ad elő; 14.00: a Kemence egyesület előadása; 14.35: a Kassai Lovasíjász Iskola Brázik törzsének bemutatója; 15.00: apati nyugdíjasok hagyo­mányőrző éneklőcsoportja; 15.25: dunaradványi hagyományőrző éneklőcsoport; 15.50: dunamocsi Vadvirág éneklőcsoport; 16.15: izsai Búzavirág éneklőcsoport; 16.00: Bogár László előadása; 16.40: solymászbemutató; 17.40: Mogyorósbányai Fúvószenekar, 18.40: Légió Brigetio-bemutató; 19.30: Elit Osztag-koncert; 20.20: lovasíjász-bemutató; 21.00: Bikini-koncert. Szombaton gye­rekprogramok, kirakodóvásár, lo­vagoltatás, 1848^19-es fegyver- és ruházati bemutató, íjászat. Június 3. (szombat) Pöstyén -16.15: ünnepi mise a Jézus Szíve Kápolnában (fiirdőká- polna) Boldog Habsburg Károly relikviájának installálciója, a há­rom császár találkozásának 100. évfordulója alkalmából. Érsekújvár-15.00: gyereknapi vigadalom a Tatárik Emil Stran­don. Tűzoltók és városi rendőrök bemutatója, a Viva tánciskola és a Piramis szabadidőközpont műsora, versenyek és zenés műsorok. Komárom -10.00: gyereknap a Shopping centerben, táncház az Árgyélus zenekarral, meglepetés­programok. Ekel-8.00: falunap; program: fozőverseny, kézműves- foglalkozások gyerekeknek, tűzoltóverseny, erős emberek ver­senye; 13.30: kultúrműsor; 20.30: falunapi bál. Bogy a -11.00: családi gyermek- és sportnap a focipályán; főzőver­seny, Insanity bemutató, kutyabe­mutató, solymászbemutató, gyer­meknapi móka a Glamour zene­karral; 20.00: retro diszkó. RÉGIÓ Egy lépéssel közelebb a terelőúthoz a,a potrebuje obchvat !!! Hamarosan megkezdhetik a telekfelvásárlást Vágsellye környékén SZÁZ ILDIKÓ Jövő májusban megkezdhetik a vágsellyei terelőút építését, a beruházásra több mint egy évtizede várnak a lakosok. Elkészültek a megvalósításá­hoz szükséges tanulmányok. Jozef Belickývel, Vágsellye pol­gármesterével és a sűrű teherforga­lom miatt tiltakozó aktivistákkal né­hány hónappal ezelőtt találkozott Ér­sek Árpád közlekedésügyi miniszter. Tájékoztatták arról, hogy az útdíj be­vezetése óta a kamionok a városon át rövidítenek, ami nagy terhet ró a já­rási székhelyre. Érsek elmondta, leg­alább 8 millió euróra van szükség a ssr'í.ari íV/č/ŕe nám Ničíte nám životyj Prostredie!j ohrozujete nás! J JÚL. mssi^s Több tiltakozás és útlezárás is volta városban jmm (A szerző felvétele) telkek felvásárlásához. A napokban szólítják meg az illetékesek levélben azokat a telektulajdonosokat, akiktől felvásárolnák a parcellákat. Európai uniós támogatásból építe­nék meg a tizenkét kilométer hosszú terelőutat, amely tehermentesítené a várost, ám a pályázat benyújtásához előbb rendezni kell a telkek tulaj­donviszonyát. Újra van víz a Tisza-holtágban LECZO ZOLTÁN Korábban a védett státusz okozott gondokat, de a természetet segített. Egy ideje újra van víz a bodrog­közi község határában levő Tisza- holtágban, melynek medrét az elmúlt években fű nőtte be. A Nagytárkány kataszterében ta­lálható, 4 kilométer hosszú, 734 hek­táros területen már többször gondot okozott a víz hiánya. 1882-ig a holt­ág volt a folyó főmedre, ez 2005 óta nemzetközi védettséget élvező ramsari-terület. 2012 nyarán fű nőtte be. Hasonló esetre korábban a múlt század nyolcvanas éveiben volt pél­da, amikor a területet kukoricával ve­tették be a gazdák. A holtágban 2009 tavaszán is rendkívül kevés víz volt, számtalan védett növény- és állatfaj került végveszélybe. 2013-ban az egyre kritikusabbá váló helyzetet - ami tömeges halpusztulással is járt - egy kisebb áradás megoldotta ugyan, de 2014-ben a medret újra fű nőtte be. Az avarégetések idején a tűzoltókat is riasztani kellett, ugyanis kigyulladt a Tisza-holtág. Kopasz József, Nagytárkány pol­gármestere elmondta, keresni kezd­ték a megoldást, de - részben a védett státusz miatt is - nem volt egyszerű megtalálni. A holtág altalaja kb. 700 különböző magánszemély tulajdo­nában van, s ha ezt víz borítja, az ál­lami tulajdont képez, ahol a halászati jogokat a Tiszacsemyői Horgászszö­vetség gyakorolja. A polgármester tájékoztatása szerint a gondokat vé­gül az időjárás oldotta meg. Az árté­A holtág medrét az elmúlt években fű nőtte be ren lehullott hó ugyanis idén kisebb áradást okozott, és a tavaszi hónapok is viszonylag csapadékosak voltak. Ugyanakkor a meder egy részét ko­rábban sikerült kitisztítani, és sokat javított a helyzeten, hogy a Tisza új gátjába — ahogy azt korábban szak­emberek többször javasolták - víz- áteresztő csöveket helyeztek el. Erre a szakaszra a munkálatok során to­vábbi csöveket helyeznek el. Persze, ha a régióban hosszabb ideig nem esik elegendő csapadék, és nem lesznek rendszeres áradások, könnyen újra előállhat a korábbi helyzet. A helyzetet az időjárás segített meg­oldani (A szerző felvételei) Pro Űrbe díjat kap Frühauf Károly, a Hídör-projekt atyja GULYÁS ZSUZSANNA Frühauf Károlynak ítéli oda az idei Pro Űrbe díjat a párkányi önkormányzat, a kitüntetést a június 10-i ünnepélyes testületi ülésen adják át. limmi Frühauf Károly a Hídőr-projekt egyik megálmodója és mecénása. Élete nagyobb részét Svájcban töl­tötte. „Kissé irigykedve hallgattam azokat a külföldre disszidált társai­mat, akik mély meghatottsággal be­széltek elhagyott szülőföldjükről, mert gyötörte őket a honvágy. Én ilyesmit nem éreztem. Épp ezért na­gyon meglepődtem, amikor húsz év után, 1989-ben hazafelé tartva Du- naradványnál megpillantottam a „Szellemi hidakat kell építeni" - vallja a Hídőr-projekt atyja (A szerző felvétele) Dunát. Megmagyarázhatatlan érzé­sek kerítettek hatalmukba, amit egy ismerősöm ekképp kommentált: lá­tod barátocskám, ez a honvágy” — mesélte lapunknak Frühauf Károly, aki 1968-ban, a Műszaki Egyetem hallgatójakén disszidált. Nem beszélt németül, ezért elő­ször egy gyárban vállalt munkát, hogy megtanulja a nyelvet. Német­országban ismerte meg feleségét, Hannekét. „1969 szeptemberében Svájcban meglátogattak a szüleim. Édesanyám hallani sem akart arról, hogy későbbre halasszák az utat. Ta­lán megérezhetett valamit. 1969. ok­tóber 2-án ugyanis lezárták a hatá­rokat. El kellett dönteniük, velünk maradnak-e vagy visszatérnek. Pár­kányt választották” - mondta Frü­hauf Károly. Svájci állampolgárként 1989-ig csak Magyarországon talál­kozhatott édesanyjával. „Nem mer­tem megkockáztatni egy csehszlo­vákiai látogatást. 1989 tavaszán vi­szont úgy döntöttem, a husáki am­nesztiát kihasználva kifizetem a 4 ezer eurós büntetést, és meglátoga­tom édesanyámat. Feleségem szerint kidobott pénz volt, hiszen ha várok néhány hónapot, a bársonyos forra­dalom után szabadon visszatérhet­tem volna. Én viszont állítom, hogy életem egyik legjobb befektetése volt ez a pénz. Saját bőrömön érezhettem és tapasztalhattam a változás szelét, ami a kommunista rendszer bukását megelőzte” - nyilatkozta lapunknak FrühaufKároly. „Szüleim halála után úgy éreztem, találnom kell valami jó okot arra, hogy visszajárjak. A Hídőr-projekt kapóra jött. Németországban több helyen alkalmaznak »Stadtschrei- ber«-eket, azaz »városírókat«, akik­nek az a dolguk, hogy megfigyeljék a város életét, próbálják átvenni a lüktetését, és tapasztalataikat írásban rögzítsék” - magyarázta. A másik apropót a Mária Valéria híd felújítá­sa adta. „A történelem bizonyította, hogy sajnos a hidakat fizikailag nem tudjuk megőrizni. A Mária Valéria híd újjáépítése örömmel töltött el, de úgy éreztem, ennél többre van szük­ség. Szellemi hidat kell létrehozni Párkány és Esztergom, Szlovákia és Magyarország, Közép-Európa és a világ között, mert a szellemi hidak lebonthatatlanok” - hangsúlyozta. Feleségével tizenkét éve álmodták meg a Hídőr-projektet, amelynek ré­vén a világ minden tájáról érkeztek Párkányba művészek és tudósok, hogy az itt töltött három, illetve hat hónapot a szellemi híd építésére for­dítsák. A többséggel állandó kap­csolatot tartanak. A tavalyi jubileu­mi Hídőr-találkozóra harminchat hídőrből tizenketten jöttek el.

Next

/
Thumbnails
Contents