Új Szó, 2017. június (70. évfolyam, 125-150. szám)

2017-06-22 / 143. szám, csütörtök

Európa A k LTTAZZ.UJSZO.COM ■ UJSZO@UJSZO.COM LONDON a látnivalókon túl London, a brit főváros mindenki számára tartogat meglepetéseket. Ahogy Samuel Johnson, az oxfordi egyetem díszdoktora mondta: „Ha valaki belefárad Londonba, magába az életbe fárad bele, mert Lon­donban megvan minden, amit az élet adni tud." Közel két év ott élés után ezzel csak egyetérteni tudok. N ézzük meg együtt, mit is tud London nyújtani a kö­telező látnivalókon túl. Azo­kon a népszerű látnivalókon túl, amelyekből igazából annyi van, hogy csak a fel­sorolásukkal ezt a két oldalt tele tudnám írni. Viszont ennél sokkal izgalmasabb, ha kicsit a brit főváros han­gulatát, rejtettebb zugait és egy kis hajókázás élményét mutatom be. AZ EMBERLÉPTÉKŰ ÉS SOKSZÍNŰ LONDON+MÉG SOK MINDEN MÁS Tisztán emlékszem, meny­nyire elámultam azon, ami­kor először ott jártam: ez az óriási város hogyan lehet ennyire emberléptékű, ked­ves és sokszínű. A városban, ahol közel tíz­millióan élnek, azonnal ott­hon tudtam érezni magam, miközben sokszor szájtátva csodáltam a tavasszal leg­gyönyörűbb parkokat, a tiszta utcákat, a szabályo­kat betartó és illedelmes embereket, az emeletes buszokat és még sok min­den mást is. Mindig ámulatba ejtett az ősrégi és modern épületek találkozásának harmóniája, a várost működtető rend­szer, legyen szó a közleke­désről vagy a rendőrség fellépéséről, egyszerűen mindenki tudja és teszi a dolgát ebben a hihetetlenül lüktető metropoliszban. Teljesen igazuk van azok­nak, akik Londont egy óriási olvasztótégelynek tartják. Tényleg kevés helyen látni őshonos briteket, vagyis in­kább tudni kell, melyik város­BÁR A METRÓHÁLÓZAT SZINTE MINDENHOVÁ ELÉR, ÉRDEMES MÉG NAGYOBB TÁVOLSÁGOKRA IS BUSSZAL UTAZNUNK. részben élnek. Mindeneset­re bámulatos volt szemlélni, ahogy a sokféle nemzetiség alkalmazkodott a város dina­mikájához és szabályaihoz. Közel két év alatt nem láttam a városi közlekedésen blic­celő embereket vagy olya­nokat, akik nem álltak be a híres angol sorba, és vártak türelmesen bőrszíntől vagy vallási hovatartozástól füg­getlenül a sorukra. A város jól szervezettsége mellett az is nagyon fontos, hogy nem kell órákat utaz­nunk ahhoz, ha valamit el szeretnénk intézni, vagy vá­sárolnunk kell. Minden vá­rosrész saját kis központtal rendelkezik, így a távolsá­gok egyáltalán nem annyira rémisztőek. Bár a metróhálózat na­gyon kiterjedt és szinte mindenhová elér, érdemes még a nagyobb távolsá­gokra is busszal utaznunk, nemcsak az emeletes double decker buszok mi­att, hanem mert így sokkal jobban megfigyelhetjük a várost, az utcákat, az embereket. És a leszál­lástól sem kell tartanunk. Elég, ha tudjuk az irányt, a megállók sűrűn követik egymást, és jelzésre mű­ködnek. Egyvalamit viszont nem sikerült két év alatt sem megszoknom, hogy melyik irányból érkezik a busz. De ez az egyike azoknak a brit sajátosságoknak, amelyek már örökre szokatlanok és felfoghatatlanok maradnak, legalábbis számomra. Ha valaki elgondolkodna azon, merjen-e manapság Londonba utazni, akkor csak megerősíteni és meg­nyugtatni tudom: igen, mindenképp! Soha nem jártam és éltem még any- nyira biztonságos helyen, mint London. A városban 12 Jtazás EXTRA 2017. JÚNIUS

Next

/
Thumbnails
Contents