Új Szó, 2017. június (70. évfolyam, 125-150. szám)
2017-06-21 / 142. szám, szerda
www.ujszo.com | 2017. június 21. KELET- ÉS KÖZÉP-SZLOVÁKIA 117 Villámlik, mennydörög - ez tényleg ezerelem A meteo-portálok rendszeresen használják Szemán Viktor fotóit, az egyiket a National Geographic is közölte Szemán Viktor fotóit péntekig láthatják az érdeklődők Szepsiben, a Bódva- Völgyi és Érchegységi Kulturális Központ Fő utca 52 sz. alatti épületében (Szemán Viktor felvétele) NÉMETI RÓBERT Szemán Viktor fotást csak villámvadászkónt emlegetik az ismerősei. Igazi szerelme a villámfotózás. Éppen a Szepes-Gömöri Érchegység délkeleti részén, szülőfalujában fotózott. A mezőn értük utol. A 24 éves fotós műterme a szülőházában, a szobájában van. Az érdekes természet- és villámfotók mellett Viktor egyik legelső felvétele is ott lóg a falon. A kép Debrőd határában készült. A szobában precízen elrendezett objektívek és az érdekes fotós kellékek is sokat elárulnak Viktor megszállottságáról. Kilenc éve készítetted az első villámfotódat. Hogy lehet az, hogy még most is ennyire leköt a téma? Gyerekkorom óta a meteorológia szerelmese vagyok, a felhők tanulmányozásához kellett egy fényképezőgép. Az első gépemre 2008-ban tettem szert. Az akkori technológiához képest ez már egy egészen jó fényképezőgép volt, jó optikai tulajdonságokkal, komoly manuális beállításokkal. Mennyire befolyásolja a technika a kép minőségét? Jelenleg egy DX formátumú Nikon géppel dolgozom, de egy jobb, Full Frame (Egy 35mm-es tükörreflexes gép paramétereihez hasonló) formátumú gépet szeretnék venni. Az objektíveimmel egyelőre elégedett vagyok, persze az új technológia mindig izgat. Nemrég egy olyan villámérzékelőt is beszereztem, amilyet az amerikai viharvadászok használnak, ennek a segítségével sokkal nagyobb eséllyel tudom lencsevégre kapni a villámokat. Miért szereted ennyire a villámokat? A környék, a gyönyörű táj mellett nagyon korán felkeltették az érdeklődésemet a különféle természeti jelenségek is. Nagyon sok rendezvényen is fotóztam, ott voltam a különféle sporteseményeken, esküvőkön, fesztiválokon is. Élvezem ezeket is, de a villámok kötnek le igazán. A legnagyobb kihívás számomra a nappali villámfotózás, hiszen a villámlás a másodperc tört része alatt megy végbe. A villámérzékelőnek köszönhetően már nappal is sokkal jobb fotókat tudok készíteni, de még van mit gyakorolni. Az lenne az igazi, ha még egy fényképezőgépem lenne, hogy sorozatképeket is készíthessek. Nem veszélyes hobbi ez? Nem árt az óvatosság. Minden viHa a villámok két kilométeres távolságon belül vannak, veszélyes a nyílt terepen tartózkodni (A szerző felvétele) harfotózás előtt előrejelzést készítek az időjárási modellekből, hogy tudjam, milyen típusú és hevességű viharra lehet számítani, illetve hogy honnan érkeznek a felhők, és hogy hol csapnak le a villámok. Amikor közeleg a zivatar, kimegyek a mezőre és fotózni kezdek. Ha a villámok két kilométeres távolságon belül vannak, befejezem a fotózást, mert akkor már veszélyes a nyílt terepen tartózkodni. Életveszélyben még nem voltam, de volt már rá példa, hogy tőlem mindössze 700 méterre csapott bele a fába a villám. Érdekes élmény volt. Milyen sikereket értél el a képeiddel? A legjobb fotóimat a fotós és közösségi portálokon osztom meg. Egyre többen követik a munkámat. A hazai és a külföldi meteo-portálok rendszeresen használják az alkotásaimat, pár napja pedig a National Geographic is publikálta az egyik fotómat. Számos pályázatot nyertem és különböző díjakat szereztem, de én nem az elismerésért fotózok, hanem azért, mert szeretem. Az egyetem elvégzése után is a fotózással szeretnél foglalkozni? Az tenne igazán boldoggá. Nyilván a villámfotózás a kedvenc témám, de az utóbbi időben a portréfotózás is egyre jobban érdekel. Megújult a szentesi műemléktemplom LECZO ZOLTÁN A rekonstrukciót a község azután is folytatta, hogy a magyarországi alapítványt megszüntették. SZENTES A reformáció 500. évfordulója alkalmából szervezett III. Zempléni Egyházmegyei Nap keretében átadták a régió egyik legjelentősebb műemlékét, a helyi református templom felújított épületét. Liszkai Gusztáv, Szentes polgár- mestere elmondta, ünnepi istentiszteletet, kórustalálkozót, koncerteket, kerekasztal-beszélgetéseket, kiállításokat, sportprogramokat és szakmai előadásokat tartottak, melyeken többek között részt vett Fazekas László, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöke és Géresi Róbert püspökhelyettes is. A református templom teljes körű restaurálását tíz évvel ezelőtt a magyarországi Teleki László Alapítvány segítségével kezdték el. A templom tető- szerkezetét konzerválták, kicserélték a sérült fagerendákat, új vízelvezető csatornát alakítottak ki, az épületet cseréppel, a tornyot fazsindellyel fedték be. A felújítást folytami szerették volna, de az akkori magyar kormány megszüntette a Teleki Alapítványt, a falu vezetése ezért pályázatokon szerzett pénzt a munkálatok befejezéséhez. A műemlék 1794-ben készült fakazettás mennyezetét néhány éve gomba támadta meg, ami a tető cseréje után egyre nagyobb káA felújítás előtt... ... és után - a régió legrégibb román kori műemlék temploma (A szerző felvétele) 1794-ben készült fakazettás mennyezetét néhány éve gomba támadta meg rókát okozott a faszerkezetben. A támogatások révén el tudták végezni a teljes restaurálást, majd egy újabb sikeres pályázatnak köszönhetően 10 ezer euróból felújították a bejáratot. 5000 euró felhasználásával a két gótikus ablakot restaurálhatták, az ablaküvegeket Lőcsére szállították, a fal felújítását pedig iglói szakemberek végezték el. A Teleki László Alapítvány nemrég újra megkezdhette munkáját, a szentesi templom felújításának befejező szakasza - melynek során a falak külső borítását és a tornyot tették rendbe - már újra a szervezet segítségével valósult meg. A szentesi templom építésének pontos dátuma ismeretlen, ám egy 1228-ban íródott oklevél arról tanúskodik, hogy ekkor már állt kőtemplom a településen, melyet a Mindenszentek tiszteletére emeltek. Az elmúlt évszázadokban az épület - mely a legrégibb fennmaradt román kori templom a régióban - többször szorult felújításra. Jelenlegi formáját az 1907-ben Sztehlo Ottokár műépítész vezetésével végzett bővítés során nyerte el. Akkor, áttörve az épület északi falát, kialakítottak egy kis fülkét, felújították a gótikus ablakokat, a földes padlót felváltotta a kövezet, megerősítették a tornyot is, és lebontották az így feleslegessé vált, még a 18. században emelt haranglábat. A 20. században ezt követően még háromszor újították fel a szentesi műemlék templomot: 1940-ben, 1967-ben, legutoljára pedig a 90-es évek derekán.
