Új Szó, 2017. június (70. évfolyam, 125-150. szám)

2017-06-21 / 142. szám, szerda

KÜLFÖLD 2017. június 21. I www.ujszo.com RÖVIDEN Nyolc biztonsági őrt lőttek agyon Kabul. A bagrami légitámasz­pont 8 biztonsági őrével végeztek ismeretlen fegyveresek, akik raj- taütöttekjármüvükön Afganisz­tánban - mondta Abdul Sokur Kudoszi, Bagram körzet kor­mányzója. A támadásban 2 em­ber megsebesült. A múltban a tá- lib felkelők számos támadást kö­vettek már el az afgán hadsereg és a kormányalkalmazottak ellen. A tálibok tavaszi hadjáratuk áp­rilisi kezdete óta több fronton harcolnak az országban. (MTI) Az RMDSZ és a romániai válság Bukarest. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RM­DSZ) nem szavazza meg a bi­zalmatlansági indítványt, ame­lyet a politikai támogatás nélkül maradt, de lemondani nem haj­landó Sorin Grindeanu minisz­terelnök ellen terjesztett a par­lament elé a szociálliberális ko­alíció, az RMDSZ törvényhozói egyáltalán nem vesznek részt a szavazáson-jelentette be Kele­men Hunor, az RMDSZ elnö- ke.Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke korábban azt mondta: az RMDSZ a magyar közösség érdekeinek érvénye­sítésére próbálja kihasználni a kormányválságot, és nem zár­kózik el attól, hogy döntő mó­don befolyásolja a Szociálde­mokrata Párton (PSD) belüli konfliktus kimenetelét. (MTI) Pokolgép robbant Mogadishuban Mogadishu. Tejszállító autóba rejtett robbanószerkezetet hozott működésbe egy öngyilkos me­rénylő Szomália fővárosában. A robbantásnak mintegy 20 halott­ja van. A detonáció megsebesí­tett további 19 embert, akik kö­zül többnek válságos az állapota. Az áldozatok többsége civil. A merénylet elkövetőjeként az al- Shabaab terrorszervezet jelent­kezett. Az al-Shabaab tavaly több mint 4200 embert ölt meg, többet, mint bármely más terror­szervezet a kontinensen. (MTI) Új izraeli telep épül Ciszjordániában Jeruzsálem. Huszonöt éves szünet után elkezdték építeni az első hivatalosan is engedélye­zett, új izraeli telepet Ciszjordá­niában -jelentette be Benjámin Netanjahu miniszterelnök. „Több évtized után az a meg­tiszteltetés ért, hogy én lehetek az első, Júdeábán és Szamariá- ban új települést építő minisz­terelnök” - írta Netanjahu bibliai nevükön megnevezve a térséget. Az új, Amiháj nevű telepet Rámalláh és Nablusz között fél­úton építik fel annak a 40 csa­ládnak, amelyeknek az izraeli legfelsőbb bíróság döntése nyo­mán február elején távozniuk kellett Amóna nevű korábbi ciszjordániai telepükről, mert azt törvénytelenül, palesztin magántulajdonban lévő terüle­ten hozták létre. (MTI) Alakul Macron új kormánya Fegyverviselési engedéllyel rendelkezett a merénylettel próbálkozó párizsi iszlamista A hétfői párizsi merényletkísérlet után. Nem volt büntetett az elkövető. (Tasr/ap) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Párizs. Emmanuel Macron francia államfő ismét kinevez­te Edouard Philippe-et minisz­terelnöknek, miután a hagyo­mányoknak megfelelően a kormányfő benyújtotta lemon­dását a nemzetgyűlési válasz­tásokat követően. Sylvie Goulard francia védelmi miniszter bejelentette, hogy nem kíván tagja lenni az újjáalakuló kormánynak. Az Élysée-palota szerint az új kor­mánynak ma estig kell megalakulnia. Az elnöki hivatal közölte, Emmanuel Macron azt kérte Richard Ferrand te­rületfejlesztési minisztertől, aki egy korábbi ingatlanfejlesztési ügy miatt ügyészi vizsgálat alá került, hogy lépjen a ki kormányból, és legyen a nemzetgyűlési választásokon abszo­lút többséget szerző elnöki mozga­lom, A Köztársaság Lendületben (LREM) frakcióvezetője. A volt szo­cialista politikus, akit vasárnap az LREM színeiben újraválasztottak képviselőnek, egy biztosítócég veze­tőjeként 2011 -ben élettársától bérelt a biztosító számára irodát, és a magán­jogi szerződés miatt a pár személyes haszonszerzéssel gyanúsítható. Richard Ferrand az államfő egyik legközelebbi politikustársának szá­mít. A breton politikus öt évvel ez­előtt lett először képviselő szocialista színekben. Amikor 2014-ben Em­manuel Macron gazdasági miniszter lett, Ferrand részt vett a liberalizációs törvények előkészítésében, majd 2016-ban Macron mozgalmának egyik alapítója volt. Ferrand lassan­ként Macron bizalmi emberévé vált, és az elnökválasztási kampányban első számú szóvivője volt. Neki is köszönhető, hogy Macron mozgalma egy év alatt országosan megszerve­zett párttá nőtte ki magát. Sylvie Goulard francia védelmi miniszter bejelentette, nem kíván tagja lenni az újjáalakuló kormány­nak. A politikus a pártja, a centrista Demokratikus Mozgalom (MoDem) állítólagos fiktív európai parlamenti (EP) asszisztensi állásai ügyében in­dult ügyészi vizsgálattal indokolta döntését. „Szeretnék olyan helyzet­ben lenni, hogy szabadon bebizo­nyíthassam az igazamat” — írta köz­leményében a miniszter, aki a Mo­dem EP-képviselője volt 2009 óta. Őrizetbe vették tegnap az előző napi párizsi furgonos merényletkí­sérlet iszlamista radikális elkövető- jéneknégy hozzátartozóját. A 31 éves Adam Dzaziri volt feleségét, apját, bátyját és sógornőjét állították elő, amikor házkutatást tartott a rendőr­ség a családnak a Párizstól 30 kilo­méterre található Plessis-Paté nevű településen lévő otthonában. A fran­cia szalafista családban született el­követő nem volt büntetett előéletű, de a nézetei miatt szerepelt a titkosszol­gálatok nyilvántartásában iszlamista radikálisként. Az apja azonnal jelez­te a hatóságoknak, hogy Adam Dza- riri engedéllyel tartott fegyvert, és rendszeresen járt lőgyakorlatokra is. A hatóságok megerősítették: az el­követőnek, jóllehet szerepelt a radi­kálisokról készült nyilvántartásban, volt fegyverviselési engedélye. Adam Dzariri hétfő délután sze­mélyautóval szándékosan belehaj­tott egy rendőrségi konvoj élén ha­ladó firrgonba a párizsi Champs- Élysées sugárúton. A támadón kívül senki nem sérült meg, sem a járóke­lők, semarendőrökközül. Április 20- án, 3 nappal az elnökválasztás első fordulója előtt ugyanitt, a párizsi Champs-Élysées sugárúton egy 37 éves rendőrt fejbe lőtt és két másikat, valamint egy német járókelőt meg­sebesített egy merénylő, akit a hely­színen lelőttek a rendőrök. Nem hátrál meg az USA Kohl uniós búcsúztatása Az Egyesült Államok fenn­tartja magának az önvédelem­hez való jogot Szíriában - hangsúlyozta Sean Spicer, a Fehér Ház szóvivője. Washington. Sean Spicer szóvi­vő leszögezte: az Iszlám Állam ter­rorszervezet ellen Szíriában harcoló nemzetközi koalíciós erők - ame­lyek vezetője az Egyesült Államok - fenntartják maguknak a jogot az ön­védelemre. Spicer hangsúlyozta: az amerikai kormányzat - az újonnan kialakult feszültség ellenére - to­vábbra is szeretné megőrizni a kom­munikációs csatornákat Moszkvá­val. Hasonló értelemben nyilatko­zott Joseph Dunford, a vezérkari fő­nökök egyesített bizottságának el­nöke is, aki a Nemzeti Sajtóklubban tartott rendezvényen hangsúlyozta, hogy Washington „órákon belül” szeretné helyreállítani a szíriai lég­térben történő légi egyeztetést Moszkvával. Dunford akkor azt is hozzátette, hogy a földi egyeztetés a Katarban lévő amerikai légi támasz­pont és Oroszország között válto­zatlan. Washington és Moszkva között a hétvégén alakult ki újabb feszültség: egy amerikai vadászgép ugyanis — később önvédelemre hivatkozva — lelőtte a szíriai légierő egyik orosz típusú harci repülőgépét. Az orosz védelmi minisztérium válaszul hét­főn bejelentette: felfüggeszti a légi egyeztetést Washingtonnal, s egy­úttal az amerikaiak vezette nemzet­közi koalíciós erők repülőgépeit és drónjait célpontnak tekinti az Euf- rátesz folyótól nyugatra fekvő terü­leteken. (MTI) Berlin. Várhatóan július 1-jén rendkívülinek számító európai gyászszertartás keretében Stras- bourgban, az Európai Parlament székhelyén búcsúznak Helmut Kohl néhai német kancellártól hét­fői német sajtóértesülések szerint. A Bild című lap új tudja, Helmut Kohl ragaszkodott ahhoz, hogy búcsúz­tatása alkalmából ne német állami szertartást rendezzenek. A Keresz­ténydemokrata Unió (CDU) poli­tikusától így európai állami szertar­tás keretében vesznek végső bú­csút. Kohl lehet az első politikus, akitől nem nemzeti, hanem európai uniós szintű gyászszertartáson vesznek végső búcsút. A javaslat Jean-Claude Junckertől, az Európai Bizottság elnökétől származik, aki szerint Helmut Kohlnak azért is ki­jár az európai szintű búcsúztatás, mert Európa díszpolgára volt. Az időpont a CDU-nak és bajor testvérpártjának, a Keresztény szo­ciális Uniónak (CSU) is megfelel. A pártszövetség július 2-án kezdi kétnapos kongresszusát, amelyen elfogadják a szeptemberi szövet­ségi parlamenti (Bundestag) vá­lasztásra készített programot. A gyászünnepségen a tervek szerint részt vesz Ángela Merkel kancellár és kormánya, a német szövetségi elnök, a Bundestag és a törvény- hozás tartományokat képviselő ka­marája, a Bundesrat elnöke, a né­met politika, gazdaság és kultúra számos vezető képviselője és sok külföldi vendég, köztük hivatalban lévő állam-, illetve kormányfők. Kohl kortársai közül pedig mások mellett Mihail Gorbacsov volt szovjet elnök-pártfőtitkár és két volt amerikai elnök, George Bush és Bili Clinton. (MTI) Szentképekkel az országot csődbe vivő kormány ellen. Legutóbb egy 17 éves fiút lőttek agyon a venezuelai tüntetések során, az április óta tartó megmoz­dulások eddig több mint 70 áldozatot követeltek. A brazil kormány közölte, le­állítja a könnygázexportot Venezuelába, mivel az ottani kabinet rendszeresen a tiltakozó megmozdulások letörésére veti be e rendfenntartó eszközt.(TASR/AP) Vérengzések Kongóban Kinshasa. Több mint háromezer ember vesztette életét a biztonsági erők és egy milícia közötti össze­csapásokban tavaly október óta a Kongói Demokratikus Köztársaság Kasai térségében a katolikus egy­ház friss jelentése szerint. A kato­likus egyház pontosan 3383 halál­esetről tud, miközben az ENSZ ed­dig 400 áldozattal számolt. Egyhá­zi tisztségviselők saját, az Angolá­val határos, félreeső térségben tar­tózkodó forrásaikra hivatkozva azt állították, hogy a hadsereg 10 falvat tett a földdel egyenlővé a felkelés megfékezése közben. A Kamuina Nsapu milícia is több száz ember haláláért, illetve négy falu lerom­bolásáért tehető felelőssé. További hat falvat ismeretlen tettesek sem­misítettek meg. Emellett mintegy 60, a katolikus egyház által működtetett egészségügyi létesít­mény és 141 egyházi iskola zárt be vagy szenvedett károkat a tomboló erőszak miatt. Zeid Raad al- Husszein, az ENSZ emberi jogi fő­biztosa jelezte, a világszervezet menekültek beszámolói alapján úgy tudja: a kormányerők által fel­fegyverzett Bana Mura nevű helyi milícia civilek százait ölte meg az elmúlt két hónapban. Husszein borzalmas rémtettekről és kegyet­lenkedésekről számolt be. A Bana Mura fegyveresei kisgyerekek végtagjait vágták le, csecsemőket lőttek agyon, és várandós nőket ka­szaboltak szét a kormányerők és a rendőrség felügyelete mellett. Az ellenzéki fellegvárnak számító Ka­saiban augusztusban kezdődtek harcok azután, hogy a hadsereg végzett egy helyi vezetővel. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents