Új Szó, 2017. június (70. évfolyam, 125-150. szám)

2017-06-20 / 141. szám, kedd

www.ujszo.com | 2017. június 20. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Ki mer itt sztrájkolni? Minél magasabb a bér, a képzettség, annál öntudatosabb a munkás sztrájkja, a munkabeszüntetés az el­határozás szerint határozatlan ideig tart. Furcsa, hogy a szlovákiai vi­szonyok között az egyik legjobban fizető gyár alkalmazottai tiltakoz­nak, nem pedig az elmaradottabb régiók gyakran éhbérért dolgozó munkásai. A jelenség arra a parado­xonra is rámutat, hogy minél na­gyobb a munkabér és magasabb a szakmai képzettség, annál öntuda- tosabbak az alkalmazottak. Miköz­ben a legkiszolgáltatottabb rétegek nem mernek sztrájkolni. Szlovákia (de voltaképpen az összes közép-európai állam) a rend­szerváltás óta nem tudott felzárkózni a nyugathoz az átlagbéreket tekint­ve. Ennek több oka is van, kezdve a gyengébb termelékenységtől a bér­költségeiket tudatosan leszorító cé­gekig. Az elmúlt húsz évben ugyan­akkor szinte láthatatlanná vált a szakszervezetek cégeken belüli te­vékenysége, holott azt hihetnénk, ha van a kommunizmusnak vívmánya, akkor az pont a munkásöntudat megerősítése. Az utóbbi időszakban hangos és látványos tiltakozásokról leginkább az állami szféra kapcsán hallhattunk, próbálták már meg­emeltetni a juttatásaikat a tanárok, az orvosok, a nővérek. A magánszfé­rában, ahol gyakran legalább annyi­ra nyomorúságos munkakörülmé­nyek uralkodnak, mint az állami al­kalmazottak esetében, ugyanakkor nagy a csend és csak elvétve tiltako­zik bárki. A passzivitáshoz nagyban hozzájárulnak a sztrájkkal és szer­vezett érdekérvényesítéssel kapcso­latos félelmek. Az okvetetlenkedő alkalmazottat ugyanis inkább lecse­rélni szokás, nem pedig megfelelni az igényeinek - éhbérért is akad más jelentkező. Az alkalmazottak érdekérvénye­sítő képessége akkor változik meg, ha a felállás is módosul: ha a sztráj- kolókat sokkal nehezebb pótolni, akkor a feltételeket is könnyebb diktálni. Ebben a helyzetben van a Volkswagen is, hiszen az egyre job­ban telítődő szlovákiai munkaerő- piacon egyre nehezebb lesz meg­bízható, az autóiparban alkalmaz­ható szakembereket találni - legfel­jebb vendégmunkásokkal lehet fel­tölteni a gyártósorokat. Ironikus módon tehát a sztrájkkal azok jár- hatnakjól, akik egyébként is védet­tebb helyzetben vannak a munka­erőpiacon. A közép-európai államok vezetői a munkabérek kapcsán hasonló di­lemmákkal állnak szemben: meddig képesek elmenni az alkalmazottakat védő intézkedések terén, s mikortól kockáztatják azt, hogy a magas bér­költségek miatt nem lesz munka, mert a cégek inkább elköltöznek? Mennyiben csökkenthetik az öntu­datos munkások a cégek hosszabb távú befektetési kedvét? A Volkswagen-alkalmazottak sztrájk­ja élesben mutathatja meg, hogy egy németországi vállalat meddig képes elmenni, esetleges sikere pedig más szakszervezetekre is inspiráló ha­tással lehet. Talán idővel azokban az ágazatokban is, ahol nagyobb szük­ség van a fellépésre. Megkezdődtek a brexittárgyalások (Ľubomír Kotrha karikatúrája) A négyfordulós forradalom A francia napilapok szerint Emmanuel Macron teljesítette az egy évvel ezelőtt beígért forradalmat, a nemzetgyűlés­ben nagy többséget szerzett. Ám a rekordalacsony részvétel azt jelenti: a választók nem adtak biankó csekket az államfőnek. Az 577 fős nemzetgyűlésben 351 képviselői hely: a Le Figaro szerint az Elysée-palota után a nemzetgyűlést is bevette Macron. A két választás négy fordulójában végbevitte azt a forra­dalmat, amelyben egy évvel ezelőtt rajta kívül senki nem hitt. Példátlan az V. köztársaság 1958-as megalakulá­sa óta a jelenlegi parlamenti többség, Macron pártja egyedül és nem koalí­cióban győzött, a köztársasági elnök egyedül hozta létre a saját többségét. Államfőnek a saját többségével szemben még soha nem volt ennyire szabad keze, intézményi szinten olyan forradalom történt, amilyenre még nem volt példa.” A Les Echos azt emelte ki, hogy Macron abszolút többséget szerzett, teljesen új képviselőkkel, akiknek 38 százaléka nő, s ezzel új történelem íródik. A lap ugyanakkor nem biztos abban, hogy ez az új rendszer jobban fog működni, mint a korábbi, és ké­pes lesz válaszolni a kétfajta Fran­ciaország elvárásaira. A L'Opinion szerint is új politikai korszak kezdődik. A lap egy karika­túrát is közölt, amelyen Edouard Phi­lippe miniszterelnök jelenti a Jupiter istenként ábrázolt Macronnak, hogy a parlamenti többség nyugalomban van a következő választásig, mire Mac­ron azt válaszolja: Sikerült, most unatkozom. A Libération szerint a vasárnap vé­get ért választási periódus hihetetlen volt. Egy éve Macronnak nem volt semmije a köztársasági rendszerben, ma pedig minden az övé. A La Croix úgy véli, az elnök el­lenfelei távol maradtak az elmúlt két vasárnap a választásoktól, de ez nem jelenti azt, hogy magukévá tették el­képzeléseit Franciaországról, és azt sem, hogy készek lenyelni azokat a változtatásokat, amelyeket tervez. A fővárosi Le Párisién szerint a nemzetgyűlési választások legfőbb tanulsága, hogy miközben szenve­délymentes Macron-hullám borítja el az országot, a jobbközép Köztársa­ságiak csökkenteni tudták vesztesé­güket, vereségük a vártnál kisebb, miközben az eddig kormányzó szo­cialisták teljesen célt vesztettek, a Jean-Luc Mélenchon vezette radiká­lis baloldalnak önálló frakciója lesz, Marine Le Pen vezetésével a Nem­zeti Frontnak pedig az eddig kettő he­lyett nyolc képviselője lesz a nemzetgyűlésben. (MTI) Kit vizsgál a maffiállam? GÁLZSOLT T án azokat, akiket komoly bűncselekményekkel gyanúsíta­nak? Nem, azok ellen indul vizsgálat, illetve elbocsájtják őket, akik a feltételezett bűncselekményt bejelentik, kiszi­várogtatják, írnak róla az újságokban vagy megpróbálják tényleg kivizsgálni a dolgokat. Például a múlt héten megszüntették két pszichológus munkahelyét a munkaügyi hivatalnál: Zuzana Hradileková és Katarína Hatráková el­vesztette az ottani (félállását, aminek természetesen semmi köze ah­hoz, hogy a galántai Čistý deň reszocializációs központban mindketten szabálytalanságokat állapítottak meg, és erről a sajtónak is beszámol­tak - állítja a hivatal. Az érintettek erről mást gondolnak. Szintén múlt héten megjelent a Trend hetilapban Xénia Makarová és Zuzana Peťková cikke, amiben arról írnak, hogyan meszelte el az ügyészség és a rendőrség a Bastemák-ügyhöz hasonlóan Marián Kočner kétes hírű „vállalkozó” adócsalási ügyét. A hatóságok szerint a cselekmény (több mint 8 millió eurónyi jogo­sulatlan áfa-visszaigénylés) nem történt meg. A nyomozást leállítot­ták, akárcsak annak idején Kaliňák és Baštemák esetében (az utóbbi esetben a vizsgálat újraindult, alighanem a nagy társadalmi és mediális nyomás miatt). Akkor ki ellen folyik vizsgálat? A két újságírónő ellen, akiket rágalmazásért perelt be Kaliňák és Počiatek. Akikhez pénzek áramlottak Baštemáktól, amire Filip Rybanič (Jozef Rajtár SaS-es képviselő asszisztense, volt banki alkalmazott) mutatott rá, a banktitok megsértésével. Apropó, az emiatt ellene folyó vizsgálat már eljutott a vádemelésig, ezért rövidesen bíróság elé áll. Ami nem mondható el miniszterelnökünkről, Robert Ficóról, aki a Matovic-ügyben minden bizonnyal adótitkot sértett (amire a banktitok megsértésével megegyező paragrafus vonatkozik), de a hatóságokat ez annyira nem érdekli. És ki ellen folyik még vizsgálat a Koőner-ügyben? Természetesen Dániel Lipšic és Grendel Gábor ellen (az előbbi alapította a Nova pár­tot, utóbbi ajelenlegi vezetője), amiért 2012-ben figyelmeztettek arra, hogy Kočner privatbankás számláján 3 millió, Máltáról érkező euró landolt. Lipšic akkor belügyminiszterként arra is figyelmeztetett, hogy a gyanús tranzakciót a bank (a szabályokat megsértve) nem jelentette. Most már tudjuk: nagy valószínűséggel épp a most medializált áfa­csalásokból származhatott a Máltán keresztül „kimosott” pénz. És kit vizsgálnak még Szlovákiában? A tegnap negyedik évforduló­jához ért szepsi romatelepen indokolatlanul durván fellépő rendőrö­ket? Nem, hanem az ellenük valló helyi romákat, hamis tanúzás vádjával... És mi van az Eperjes megyei településeken (vélhetően) szintén a romák körében történt 2016. márciusi szavazatvásárlások ügyével? Csak emlékeztetőül: akkor Peter Chudík eperjesi megyeelnök és Stanislav Kubánek helyi parlamenti képviselő és kerületi Smer-elnök gyanúsan sok preferenciaszavazatot kapott két településen. A helyi romák vallomásai szerint cigarettát osztogattak nekik a karikázásért cserébe. Aztán megváltoztatták a vallomásukat, mondván, hogy csak kitalálták az egészet, és most ellenük folyik eljárás hamis tanúzás mi­att. Apropó, Kubánek az idáig legnagyobb összegű (75 milliós) media­lizált áfacsalás-sorozat kapcsán is képbe került, mint a három egyén egyike, akik felülről fedezték a dolgot - természetesen bármiféle kö­vetkezmény nélkül. És mindezek után Ficónak van képe odaállni a ka­merák elé, és azt mondani, aki korrupciót lát, jelentse neki! Valójában a Fico-kormányoknál az „igazságszolgáltatási ügyme­net” a kormányzatot és védenceit érintő ügyekben már a legeslegelején kialakult, a Maiina Hedvig ügy kapcsán. Azóta csak ugyanaz ismétlő­dik: az áldozatból lesz vádlott, az elkövetőkkel meg nem törődik senki, a cselekmény nem történt meg, az érintettek csak kitalálták az egészet, hamisan tanúskodtak, rágalmaztak, mert rosszat akarnak a kormány­nak satöbbi satöbbi. FIGYELŐ Egy Putyin-imádó amerikai Vlagyimir Putyin mentális hatal­mat gyakorol az Egyesült Álla­mok fölött - véli Oliver Stone amerikai filmrendező, aki egy orosz lapban megjelent interjú­jában nem rejti véka alá csodála­tát az orosz elnök iránt. „Önök, oroszok, legyenek büsz­kék arra, hogy egy olyan katonai költségvetéssel, amely csak a ti­zedét teszi ki az amerikainak és egy olyan gazdasággal, amely ugyancsak tizede a miénknek, az önök elnöke ilyen nagy figyelmet kelt. Ez egyszerűen hihetetlen!” - mondta az ismert rendező a Rosszijszkaja Gazetának adott interjújában. Stone lélektani okokkal magyarázza a Putyin- jelenséget. „Égyfajta mentális hatalmat gyakorol az Egyesült Államok fölött, ezért vált ki ek­kora hisztériát, paranoiát” - mondta a filmes, aki nemrég négyórás interjút készített az orosz vezetővel. „Ez az interjú olyan valakivel készült, aki gya­korlatilag az Egyesült Államok deklarált ellensége, és ez a be­szélgetés emberi arcot kölcsönöz neki”—mondta Oliver Stone az orosz lapnak. A Putyint jóindulattal bemutató interjút június 12. óta sugározza részletekben a Showtime amerikai csatorna, Oroszországban teg­naptól kezdték bemutatását a köz- szolgálati Egyes Csatornán. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents