Új Szó, 2017. június (70. évfolyam, 125-150. szám)

2017-06-20 / 141. szám, kedd

www.ujszo.com I 2017. június 20. KOZELET I 3 Lunter felzárkózott Kotlebához Kotlebát legyőzhetné egy közös jelölt (TASR-felvétei) FINTA MÁRK Egy újabb felmérés szerint is megvédené besztercebányai megyefőnöki székét a szélsőséges ĽSNS elnöke, Marian Kotlába. A Focus ügynökség közvélemény- kutatása szerint ugyanakkor kihívói a nyakában lihegnek. A felmérést Ján Lunter, Kotleba egyik kihívója rendelte, és 1003 vá­laszadó megkérdezésével végezte azt a Focus ügynökség júniusban. Kot­leba 25,9 százalékot szerzett, ami magasabb eredmény, mint amit az AKO ügynökség mért neki nemrégi­ben. Ellenfelei azonban most jobban teljesítettek: a felmérést megrendelő, független Ján Luntemek kereken 20 százalékot mért a Focus, Martin Klus, az SaS jelöltje pedig 16,6 százalékon áll. Stanislav Mičev az AKO felmé­réséhez képest 1,1 százalékot rontott, 12,9 százaléknyi válaszadó támogat­ja. Martin Juhaniakot, a breznóbá- nyai városi hivatal eddig kevéssé is­mert elöljáróját meglepő módon 10,4 százalék választaná. Ivan Saktor ko­rábbi besztercebányai polgármester 6,6 százalékkal debütált, Milan Ur- báni, a HZDS expolitikusa, és Igor Kašper besztercebányai városi kép­viselő pedig leszakadni látszik: előb­bit, 4,8, utóbbit csak 2,8%-nyian vá­lasztanák. Lunter - akiről a sajtó többször ír­ta már, hogy rajta keresztül feltehe­tően a Progresszív Szlovákia moz­galom szeremé magát építeni -, hét­fői sajtótájékoztatóján sikernek ne­vezte a felmérést, és azt mondta, folytami fogja a megyejárást, hogy további támogatókat szerezzen. Az azonban, hogy ő lehet-e Kotleba ki­hívója, még nem világos, Martin Klus és Stanislav Mičev is kampányolni fog ugyanis a nyár folyamán. Koráb­ban úgy nyilatkoztak, az ősz elején nem fog gondot okozni nekik, hogy visszalépjenek annak javára, aki a legerősebbnek bizonyul közülük. Azzal, ki mögé állnak be, egyelő­re a Híd és az MKP is kivár. Nagy László, a Híd besztercebányai kerü­leti elnöke lapunknak azt mondta, nem lepte meg, hogy Kotleba vezet a felmérésen. Leszögezte azonban: nemcsak a szélsőséges megyefőnök politikai nézeteivel van baj, hanem azzal is, hogy a megye déli, legsze­gényebb járásaiban sem bizonyított fejlesztésekkel. Nagy nem árulta el, kivel tárgyaltak már Kotleba kihívói közül, annyit mondott csupán, fi­gyelik az egyes jelölteket, elsősor­ban a régiófejlesztési programjukat. Reméli, hogy végül születik majd megegyezés, és egy közös jelölt in­dul majd a ĽSNS vezetője ellen. A Híd és az MKP kerületi szerve­zetei kapcsolatban vannak, egyez­tetnek a megyei választásokról - ezt Nagy László és Csúsz Péter, az MKP kerületi elnöke is megerősítette la­punknak. Csúsz Péter szerint az MKP kerületi tanácsa a múlt héten ülésezett, és abban egyeztek meg, hogy a nyár vége előtt nem döntenek arról, kit támogatnak. A jelöltek tá­mogatottsága ugyanis folyamatosan változik, csak Kotleba eredménye ugyanaz. Csúsz lapunknak elmond­ta, az MKP-t eddig Martin Klus és Kašper szólította meg, Mičev és Lunter azonban még nem. Mičev eredményéről úgy gondolja, számá­ra a 12-14 százalék a plafon, Lunter 20 százaléka azonban meglepte - úgy gondolja, egy független felmé­rés pontosabb eredményt adna. Egyetértenek a Híddal abban, hogy meg kell várni a nyár végét a döntéssel. „Ha a kormánypártok nem sietnek, az MKP-nak sincs erre oka” - mondta Csúsz. Hozzátette: örülne, ha „egyfelé húznának“ a Híddal aje­lölt kérdésében, az ugyanis jó jelzés lenne azon magyar választók felé is, akikjelenleg Kotlebát támogatják. Megyeelnökjelöltek támogatottsága Besztercebánya megyében Marian Kotleba 25,9% Ján Lunter 20,0% Martin Klus 16,6% Stanislav Mičev 12,9% ;| Martin Juhaniak 10,4% Ivan Saktor 6,6% Milan Urbáni 4,8% Igor Kašper 2,8% » Forrás: Focus Macron „amatőrjei” váltják az elitet FINTA MÁRK Totális megújuláson ment át a francia politika: Emmanuel Macron új francia államfő mögött egy olyan parlamenti többség áll majd, amelynek 75 százalékát olyan képviselők alkotják, akik először szerez­tek mandátumot. Ez pedig az elemző szerint nagy kockázat. Macron pártja, a centrista A Köz­társaság Lendületben (La Républi- que En Marche - LREM) és szövet­ségese, a MoDem nagyon biztosan nyert a francia nemzetgyűlési válasz­tások második fordulójában. A két­harmadosnál nagyobb többség ugyan nem lett meg, de az új francia elnök beteljesítette célját, és alapjaiban vál­toztatta meg a francia politikai térké­pet - ez pedig óriási eredmény annak fényében, hogy mozgalma alig egy éve alakult meg. Az elitváltáshoz kellett a szerencse is, Francios Fiiion csúnya korrupciós ügye nélkül valószínűleg nem be­szélnénk ekkora elitmegújulásról - vélekedik Soós Eszter Petronella Franciaország-szakértő. A demokrá­cia és az elit megújíthatósága szem­pontjából Macronék előretörése és eredményei pozitív üzenetként érté­kelhetők, ám szerinte azt is látni kell, hogy ez nagy kockázatot is rejt ma­gában. Kockázatos amatőrök A nemzetgyűlésbe ugyanis „ama­tőrök” ülnek, egyetlen olyan sincs köztük, aki már legalább három par­lamenti ciklusban volt képviselő. A jelöltek döntő többsége teljesen a po­litikán kívülről érkezett, van köztük Emmanuel Macron fenekestül felforgatta a francia politikát nővér, tűzoltó, de még matador is. „Ők munka közben tanulják meg, mit is jelent profi politikusnak lenni” - magyarázta az elemző. Soós Eszter Petronella szerint a legnagyobb kérdés - és az elnök szá­mára a legnagyobb kockázat - az lesz, hogyan fog működni a rendszer úgy, hogy nem profi politikusok, hanem olyan amatőrök ülnek a nemzetgyűlésben, akiknél fennáll a lehetősége, hogy érzelmileg reagál­nak az egyes dolgokra. Macronéknak ugyan kényelmes abszolút többsége van, de a kockázat kicsit nagyobb, mint ha az eredetileg jósolt 400 fö­lötti mandátumszámmal bírnának. Úgy nagyobb lett volna a mozgástér - így most kevesebb képviselő .mor­zsolódhat le”, de a rendszer még min­dig elbúj a 50-60 képviselő kiesését is. „Azt is látni kell, hogy a francia al­kotmányt arra találták ki, hogy az el­nök „fogni” tudja a parlamentet, vég­ső esetben tehát az államfő »erősza­kot« tehet a törvényhozáson, és kényszerítheti bizonyos kulcsdönté­sek meghozatalára” - magyarázta az elemző. A teljes képhez emellett hozzátar­tozik, hogy Macronék jelöltjei teljes mértékben elfogadták az elnöki programot. „A képviselők nem saját szobrukat építgetik. A francia rend­szer arról szól, hogy mindenki az el­nök szobrát építgeti” - mondta Soós Eszter Petronella. Úgy véli, Macron programjának végrehajtása nem fog problémákba ütközni. Az új elnök számára az is kihívást jelent, hogy ez az új elit meg tudja-e verni a lábát, képes lesz-e arra, hogy „beegye” magát a politikai rendszer­be és a pártrendszerbe. (TASR-FOTÔ) Kis nyugalom Le Pennek Az új elit képviselője - igaz, el­lenkező előjellel - Marine Le Pen is, akinek mozgalma, a Nemzeti Front csupán 8 képviselőt tudott bejuttatni a nemzetgyűlésbe. Az anti- globalista-populista párt eredménye kétféleképpen értelmezhető: ha úgy tekintünk rá, hogy Marine Le Pen 33 százalékot szerzett az elnökválasz­táson, akkor nagy vereség a 8 kép­viselő. De ha annak a szempontjából nézzük, hogy 2012-ben a Nemzeti Front két képviselőt tudott a nemzetgyűlésbe ültetni, megnégy­szerezték képviselőik számát. AzNF tehát - ha szigorúan technikai szem­pontból vizsgáljuk - előrelépett, s bár ez nem jelenti azt, hogy a párton belül nincs válság, az eredmény lé­legzetvételnyi nyugalmat enged Le Pennek. Tomanová gyenge éve Pozsony. Parázs hangulat alakult ki a plénumban Viera Tomanová (Smer-jelölt) gyer- mekombudsman jelentését kö­vetően, melyben hivatala működésének első évéről refe­rált a képviselőknek. Tomanová szerint a bíróságok jobbára nem hallgatják meg a gyerekeket, mielőtt döntenek róluk, ha még­is, véleményüket nem veszik fi­gyelembe. Leggyakrabban a felnőttek, illetve a saját szüleik sértik meg a jogaikat. A múlt év­ben a gyerekjogi biztos hivatala az intézeti nevelésével, a gyer­mekek zaklatásával és a szociá­lis juttatásokkal kapcsolatos problémákkal foglalkozott a leggyakrabban. Az ellenzék szerint a gyer­mekjogi biztos inkompetens, nem védi a gyermekek jogait, és távoznia kellene posztjáról. „Tomanová nem vette észre, mennyire elhúzódnak a bírósági perek, hogy hiányoznak a köz­vetítők, hogy milyen nehezen lehet behajtani a tartásdíjat, és hogy mennyire szakszerűtlenül vizsgálják ki a gyermekek sze­xuális zaklatásának gyanúját” - vetette Tomanová szemére Na­tália Blahová (SaS), aki szerint a gyermekombudsman nem fogta fel hivatala működésének alapelvét. Szerinte Tomanová a jelentésében felületesen foglal­kozik a gyermekeken elkövetett erőszakkal, a roma és az egész­ségkárosult gyerekekkel, illetve oktatásukkal. Felrótta azt is, hogy a jelentés pusztán vázolja a jelenlegi helyzetet, de egyet­len javaslatot sem tesz a prob­lémák orvoslására. A képviselő emlékeztetett arra is, hogy az ENSZ egy 2016-os felmérésé­ben nyugtalanítónak találta az ombudsman politikai múltját, javasolta Tomanová lánya által működtetett gyermekotthon körüli helyzet kivizsgálását és azt, hogy a jövőben független jelölt kerüljön erre a posztra. Blahová álláspontjával számos ellenzéki képviselő azonosult. „Az intézmények és a törvények védelme a gyermekek jogaival szemben - röviden így lehetne jellemezni az ön tevékenységét” - reagált a jelentésre Erika Ju- rinová (OEaNO), aki azt java­solta, hogy a biztos dolgozza át a jelentést, mert egyebek mellett szakszerűtlen felmérést készí­tett a reszocializációs közpon­tokban. Viera Tomanová, aki elégedett saját munkájával, női fecsegés­nek, kitalációnak, fabulációnak, tudatlanságnak minősítette az ellenzéki képviselők kritikáját. Szerinte az őt bírálóknak nincs helyük a törvényhozásban. Lánya gyermekotthonával kapcsolatban annyit közölt, mi­vel egyetlen panaszt sem kapott a Pető gyermekotthonnal kap­csolatban, nem vizsgálódott az intézményben. Jana Dubovcová volt ombudsman viszont igen, s jelentésében arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy aránytalanul sok hat év alatti gyermeket gondoz­nak a gyermekotthonbn, holott a törvény szerint ezeket a kicsiket nevelőszülők gondjaira kell bíz­ni. Tomanovát egyébként egyet­len koalíciós képviselő sem vette védelmébe. A parlament ma sza­vaz a jelentésről. (SITAJASR, ie)

Next

/
Thumbnails
Contents