Új Szó, 2017. június (70. évfolyam, 125-150. szám)
2017-06-17 / 139. szám, szombat
2 I KÖZÉLET 2017. június 17.1 www.ujszo.com Freedom House: Magyarország még szabad ÖSSZEFOGLALÓ Szomorú következtetéseket lehet levonni a washingtoni Freedom House legújabb elemzéséből. A watchdog- szervezet megállapította, hogy 2006 és 2016 között több országban csökkentek a poli-tikai szabadságjogok, mint ahányban pozitív irányban történt előremozdulás. Magyarország az előbbi országok közt van. Arch Puddington, a Freedom House kutatási alelnöke a tanulmányban elsősorban a 21. századi, modem autoriter rezsimek fel- emelkedésével foglalkozik, melyeknek fejlődésében megállapítása szerint Putyin Oroszországa kiemelkedő szerepet játszott, főként a média és a politikai pluralizmus korlátozásában, a propaganda kiépítésében, és a civil társadalom elnyomásában. Magyarország a méretéhez képest szokatlanul nagy teret kapott. A demokrácia állapota az országban a tanulmány szerint az elmúlt tíz évben romlott, a legnagyobb visszaesést elszenvedő országok közt van a Freedom House szerint Törökországgal, Azerbajdzsánnal, Oroszországgal, Ukrajnával vagy épp Venezuelával együtt. A tanulmány egyik fejezetében Orbán Viktoron keresztül mutatja be az illiberális demokrácia különböző jellemzőit. Modern diktatúrák A tanulmány szerint a 20. századi autoriter államokra jellemző konstrukciót - a parlamentarizmus hiánya, az egypártrendszer, a rendeleti kormányzás vagy a nyílt cenzúra - a történelmi, politikai és gazdasági folyamatok idejétmúlttá tették, és új konstrukciók lépnek színre, melyek a modem autoriter rendszerekre jellemzőek. Ilyen például a pluralizmus illúziója, ahol a választásokon a kormánypártok ellen ártalmatlanított ellenzéki pártok indulnak. A nemzetgazdaság és egyes politikai területek állami vagy oligarchikus irányítás alatt vannak, gumitörvényeket fogadnak el, és igyekeznek elfojtani az emberi jogokkal és reformokkal foglalkozó civil szervezetek tevékenységét. Magyarország átmenet Magyarország és Orbán Viktor kormányzása a tanulmányban az illiberális demokráciába való átmenet példájaként tűnik fel. Puddington Orbán ismert, 2014-es, tusványosi beszédét idézi, melyben a magyar kormányfő tulajdonképpen bejelentette ezt az illiberális fordulatot, és felvázolta azokat a paneleket, melyekre aztán a kormányzati kommunikáció épült az elkövetkező években: a rendszerváltás helyett már a 2008-as válság a referenciapont, az amerikai puha hatalom hanyatlását és a liberális értékek elkorcsosulását, a nem nyugati liberális, de „sikeres rendszerek” (Oroszország, Kína, Törökország) példaként való emlegetését, és a civil aktivisták fizetett politikai aktivistaként való beállítását. Az illiberalizmus lényege Puddington szerint az illiberális berendezkedésre sokan úgy tekintenek, mint aminek fő jellemzője a kisebbségi csoportokkal szembeni kirekesztés. Az elemző szerint azonban ennél többről van szó. Az illiberalizmus ugyanis a liberális értékek és demokratikus normák teljeskörű elutasítását jelenti, ennek minden következményével a kormányzásban és a politikában. Szerinte a Fidesz „reformtörekvései” egy olyan rendszer létrehozásáról szóltak, melyben a pluralizmus intézményei kiüresednek, és a kormányzó párt dominanciája hosszú időre biztosítottá válik. Lojális üzleti kör Az ilyen irányba mutató lépések között az elemző említi az Alkotmánybíróság fideszes többségét, csökkenő jogköreit, az új, Fidesznek kedvező választási törvényeket, a határon túli magyarok szavazati jogát és a Fideszhez lojális médiahatóság kiépítését. Ezeknél fontosabb azonban a gazdasági szféra átalakulása, melyben Orbánék törvények és közbeszerzések révén egy lojális üzleti kört hoztak létre, mely politikai kampányokat finanszírozhat, jutalmazhatja a párt támogatóit, és irányíthatja a médiát - nem csak a meggazdagodás a cél, inkább a kormánypárt megerősítése. Még szabad ország Puddington leszögezi, Magyarország továbbra is szabad ország, mivel vannak ugyan gyenge, de valódi ellenzéki pártok, szabad a gyülekezési jog és viszonylag szabad a civil szektor is - bár a Freedom House a nemrég elfogadott civiltörvényt élesen bírálja. Az elemző ugyanakkor rámutat a hasonlóságokra Orbán és Vlagyimir Putyin orosz államfő között: mindketten megvetik a „nyugati” liberális értékeket, lojális holdudvarukon keresztül uralják a sajtó nagy részét, kiüresítették a kormány működését felügyelő intézményeket, támadják a civileket stb. A jelenség terjedéséről is szól: ott, ahol a politikai hatalom megoszlása relatíve egyenlő és a pártok erős, hűséges támogatói bázissal rendelkeznek, kevés esélye van az illiberális fordulatnak. Az illiberális kihívók akkor kerülhetnek a képbe, amikor egy mainstream párt katasztrofális választási kudarcot szenved. Ez történt 2010-ben Magyarországon is. (fm, 444.hu, 24.hu) Boeinget kísértek a szlovák MiG-ek A szlovák MiG-ek idén negyedszer szálltak fel egy személyszállító repülő miatt, melynek pilótája nem kommunikált (TASR-feivétei) RÖVIDEN Ennyivel tartozunk a cégeknek Pozsony. A szlovákiai magán- személyek az elmúlt évben fejenként átlagosan 1390 euróval tartoztak az olyan cégeknek, mint például az energiatársaságok vagy a távközlési szolgáltatók - derül ki az EOS KSI Slovensko követeléskezelő társaság adatbázisából. Az egy személyre jutó ÖSSZEFOGLALÓ Luxemburg. Szlovákiában tavaly a fogyasztói árak az európai uniós átlag 68 százalékán voltak, viszont ami az élelmiszereket és az alkoholmentes italokat illeti, az árszintűnk 88%-ra kúszott fel, a háztartási elektronika terén pedig egyenesen 94%-ra - derült ki az uniós statisztikai hivatal (Eurostat) nyilvánosságra hozott jelentéséből. Érdekes, hogy Szlovákia a ruházati cikkek kategóriájában a legdrágább, az itteni árszint meghaladja az uniós átlagot (104%). Összességében nagyon nagy különbségek voltak az áruk és szolgáltatások árszintjében az Európai Unió különböző tagállamaiban tavaly: Dániában volt a legdrágább az élet, Bulgáriában pedig a legolcsóbb. Az Európai Unió átlagát 100 százaléknak tekintve Dániában az árszínvonal 139 szálegnagyobb tartozás a lista szerint elérte a 664,8 ezer eurót, akadt azonban az adatbázisban olyan magánszemély is, aki összesen 25 cégnek tartozott. A legtöbb adós a 35-50 évesek közül kerül ki, ők teszik ki az összes adós 36 százalékát. Regionális szempontból Kassa vezet, itt él ugyanis a szlovákiai adósok csaknem ötödé, míg a sor végén található Tren- csén megye esetében ez csupán 9 százalék. (SITA) zaléknak felelt meg, Írországban 125, Luxemburgban és Svédországban pedig egyaránt 124 százaléknak. Az árak Bulgáriában voltak a legalacsonyabbak, az uniós átlag 48%-át tették ki, majd Románia következik 52%-kal, Lengyelország 53%-kal, majd Magyarország 60%-kal. Az összehasonlítható élelmiszerek és nem alkoholos italok kosarát tekintve Romániában és Lengyel- országban a legalacsonyabb az árszint (mindkettő 62%), továbbá Bulgáriában (71%). Az alkoholos italok és dohánytermékek kategóriájában a legolcsóbb Bulgária, az uniós átlag 56 százalékával, majd Magyarország jön 67%-kal, Lengyelország 68%-kal, Románia 69%-kal és Szlovákia 71%- kal. Az élcsoportot Írország és Nagy-Britannia vezeti 175, ill. 162 százalékkal, majd messze leszakadva a skandináv országok következnek. (MTI, SITA, só) ÖSSZEFOGLALÓ K6t szlovák MiG-29-es vadászgépnek kellett felszállnia, ugyanis egy, az ország légterébe belépett Boeing 737-8 személyszállító pilótája nem reagált a légi irányítás hívására. A szlovák hadsereg szerint ezek az esetek nem számítanak ritkaságnak. A légi irányítás több alkalommal próbálta felvenni a kapcsolatot Sun Express Deutschland légitársaság repülőjével, ám eredménytelenül - közölte Danka Capáková, a védelmi tárca szóvivője. A repülő menetrend szerinti járata Várnából repült Bonnba. A légi irányítás központja azonnal kapcsolatba lépett a hadsereggel, amely éles bevetésre küldte a szliácsi (Sliač) katonai bázisról a két szlovák MiG-et. A személyszállítót egészen a cseh határig kísérték, ahol a pilótáknak már sikerült felvenniük a kapcsolatot a helyi légi irányítással. Szakértők szerint aránylag gyakran előfordul, hogy a pilóták nem reagálnak a légi irányítás felszólításaira, mindezt rendszerint azért, mert egyszerűen elfelejtenek bejelentkezni az adott frekvenciára. Ha nem kommunikál a pilóta, de a betervezett útvonalon halad, akkor a légi irányítás az esetek többségében csak átadja az információt a szomszédos országnak arról, hogy az érkező repülőgép nem vette fel vele a kapcsolatot. A helyzet akkor válik komollyá, amikor a repülő, melynek pilótája nem ad magáról életjelet, indokolatlanul kitér az útvonaláról. Hogy ez történt a német személyszállító esetében is, nem derült ki, ugyanis a védelmi tárca nem tett közzé bővebb információt az incidensről. Az utasszállítóknak minden ország légi irányításával fel kell venniük a kapcsolatot, s főleg a kisebb európai országok fölött erről gyakran megfeledkeznek - van úgy, hogy csak pár percet tartózkodnak a szlovák légtérben. A pilóták hallgatásának viszont lehet sokkal súlyosabb oka, például ha terroristák jutottak a pilótafülkébe és megakadályozták a kommunikációt, vagy légnyomáscsökkenés miatt a pilóták elvesztették az eszméletüket. A NATO közös légvédelmi erejébe, a NATINADS-ba sorolt szlovák vadászgépek az esetek többségében épp ilyen kommunikációs problémák miatt szállnak fel, hogy személyesen felvegyék a kapcsolatot a személy- szállító gépek pilótáival. Capáková szerint idén sorozatban ez volt a negyedik ilyen éles bevetés, (dp, TASR) Uniós árszint: Bulgária a legolcsóbb Értikegymást. Orbán Viktor és Li Ko-csiang kínai miniszterelnök (TASR/AP-fotó) ;
