Új Szó, 2017. június (70. évfolyam, 125-150. szám)
2017-06-16 / 138. szám, péntek
www.ujszo.com I 2017. június 16. RÉGIÓ I 5 Nem támogatják a tornaterem megépítését (Képarchívum) Turulos emlékoszlopot és Jelínek-szobrot akar a polgári társulás LECZO ZOLTÁN Egyetlen forint támogetást sem ad a magyarországi nemzetpolitikai államtitkárság a királyhelmeci magyar alapiskola tornatermének építéséhez - derül ki abból a levélből, melyet Potépi Árpád János államtitkár juttatott el a bodrogközi város önkormányzatához. A magyar tanítási nyelvű alapiskola építése a nyolcvanas években kezdődött el, de a tanintézmény csak 2002-ben költözhetett be az épületbe. Akkorra sem az étterem, sem a tornaterem, sem a sportpályák nem készültek el. Az étterem 2005-re megépült, a sportlétesítmények máig sem. Tíz éve áll az építkezés Az eredeti tervek szerint az iskola mögötti telken egy 930 négyzetméter alapterületű tornaterem épült volna, ám az akkori önkormányzat úgy határozott, egy lényegesen nagyobb, mintegy 1546 négyzetméter alapterületű, és legalább 300 néző befogadására alkalmas létesítményt emeltet. Az építési munkálatok megkezdésére 2006-ban a Kassai Kerületi Iskolaügyi Hivataltól 9,3 millió koronát (308 ezer euró) kapott a város, de ebből akkor 1,2 millió koronát (40 ezer euró) a tanintézmény szaktantermeinek kialakítására kellett fordítani, a megmaradt pénzből csupán az épitmény alapjai, néhány tartópillér és falszakasz készülhetett el. A több mint 10 éve megkezdett építkezés sem fejeződött be, ugyanis a város egy ekkora beruházást képtelen volt finanszírozni, hazai illetve európai uniós támogatási pénzek pedig nem jöttek. Az már csak hab a tortán, hogy az alapiskola építése kapcsán keletkezettjogvita - melynek alapja egy évtizedekkel ezelőtt kifizetetlen számla volt - úgy zárult le, hogy a város vezetésének másfél millió eurót kellett az előző vezetés ügyei miatt kifizetnie. Stratégia és ígéretek Miután Pataky Károlyt 2014-ben Királyhelmecen polgármesterré választották, csapata pedig többséget szerzett az önkormányzatban, az új Tíz év alatt ennyit haladt az építkezés városvezetés hozzálátott a régi, megörökölt problémák megoldásához. A magyar iskola hiányzó tornatermének ügye tavaly már csak azért is a figyelem középpontjába került, mert Királyhelmecen soha olyan kevés gyereket nem írattak magyar iskolába, mint 2016-ban. A város vezetése egy kerekasztal- beszélgetés megtartása után - melynek az oktatás színvonalának emelése volt a témája - rövid, közép- és hosszú távú programot dolgozott ki, melynek a 15 éve hiányzó tornaterem megépítése'is része volt. Ezt a tervezetet Pataky Károly polgár- mester, Balogh Csaba hivatalvezető és Szabó Ferdinánd, a magyar iskola igazgatója bemutatta Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkárnak is, aki segítséget ajánlott a célok megvalósításához. Balogh Csaba lapunknak elmondta, miután Budapesten személyesen is tárgyaltak az államtitkárral, azt javasolta nekik, forduljanak a Potápi Árpád János vezette tárcához. Hónapok múltak el, ám a találkozó nem jött létre, nemrég pedig udvarias hangú, ám elutasító levél érkezett a kérelmezőkhöz. Ebben az államtitkár leírja, nagyra értékeli a városvezetés azon erőfeszítéseit, melyeket az anyanyelvi oktatás feltételeinek javításáért tesz, ugyanakkorjelzi, hogy az igényelt támogatás nagyságrendje meghaladja a nemzetpolitikai keretben rendelkezésre álló forrásokat, ezért a projektet nem tudják támogatni. A levél végén az államtitkár reményének is hangot ad, hogy a városvezetésnek más módon lesz lehetősége terveit megvalósítani. Nem alamizsnát kérnek Balogh Csaba elmondta, arra nem számított, hogy az ügy ilyen fordulatot vesz. A tervezetet ugyanis azután dolgozták ki, hogy megjelent a magyar állam határon túli magyar óvodákat támogató több milliárd forintos támogatási programja. Királyhelmecen - különböző partnerek bevonásával - olyan központ létrehozását tervezik, melynek a magyar óvoda, a magyar alapiskola és a sportcsarnok is a része lenne. A város a saját ingatlanait, épületeit és földterületeit bocsátaná rendelkezésre, és minimum 300 ezer eurót tenne hozzá a beruházáshoz, illetve nagyobb összegű, hosszú távú hitelt is felvenne. Azt, hogy a fejlesztést egyetlen forinttal sem támogatja a magyar állam, a hivatalvezető érthetetlennek és elkeserítőnek tartja. Balogh Csaba hangsúlyozta, a tervek megvalósításáról nem tesznek le, már csak azért sem, mert a többségében magyarlakta Bodrogközben egyetlen sportcsarnok sincs, amit a fiatalok használhatnának. Az iskolában - ahová egyébként idén több gyereket írattak be, mint tavaly - mindenképp szükség van tornateremre, hiszen elfogadhatatlan, hogy a 21. században legyen olyan alapiskola az Európai Unióban, melynek e nélkül kell működnie. Főleg akkor, ha a jelenlegi városvezetés annak is tudatában van, hogy az elmúlt években Magyarországról érkeztek Királyhelmecen működő szervezetekhez olyan nagyságrendű támogatások, melyekből legalább egy - nem is akármilyen - sportcsarnokot fel lehetett volna építeni. SZÁZ ILDIKÓ Nem támogatták a városi tanács tagjai a Háromhidak Polgári Társulás azon kérelmét, mely szerint az egykori Sokol-székház melletti parkban turulmadaras emlékoszlopot ás mellé JiFÍ Jelinek őrnagy mellszobrát helyeznének el. A társulás azzal indokolta kérelmét - amelyhez csatolta a tervrajzokat is - hogy ezzel a gesztussal szeretne hozzájárulni a magyar-szlovák megbékéléshez a városban. A szabadságharc csatái elkerülték Érsekújvárt, ám az 1848-as események előtt egy, a Szent Anna-kápolna mögött felállított emlékműnél tisztelegtek a lakosok. A barokkos talapzaton levő dór oszlop tetején turulmadár, a honfoglaló magyarok totemállata volt. Az emlékművet 1914-ben közadakozásból emelték. 1919 után ledöntötték, a turult eltávolították, majd a lakosok kérésére 1933-ban visszaállították, és 1939 márciusában a helyére került a turul, Thain János gimnáziumi tanár, múzeumalapító alkotása. 1946 júniusában ismét ledöntötték az emlékoszlopot, a turult éveken át érsekújvári családok őrizték. Jelinek őrnagy története az 1919-es eseményekhez kapcsolódik, amikor június 3-án elfoglalta Érsekújvárt a Magyar Vörös Hadsereg, azonban június 19. és 20. között a csehek ellentámadásában Érsekújvár elesett. Jifí Jelinek őrnagy meghalt a csatában. Mellszobra a Sokol-székház sarkán állt, 1938- ban távolították el. Az új államhatalom rendeleteket foganatosított a magyarság ellen. Ekkor döntötték le az érsekújvári Kossuth- és Czuczor-szobrot. A város vezetése szerint alapos, történelmi szak- véleménnyel is alátámasztott tanulmányra volna szükség a két emlékművel kapcsolatban. „A tervekből nem derül ki, milyen feliratok kerülnének az emléktáblákra, vagy az, hogy milyen magas lesz, továbbá, hogy történelmi szempontból is megfelelő ábrázolásról van-e szó. Úgy gondolom, nem kellene most ilyen témákkal gerjeszteni a városban a nemzeti ellentéteket” — mondta Nagy Dávid, Érsekújvár alpolgármestere. Korabeli képeslapokon látható az emlékoszlop, amelyet később turul nélkül helyeztek vissza a parkba (Képarchívum) Varró Dániel volt az AquaPhone díszvendége Varró Dániel könyvéta múzeumkertben mutatták be (A szerzs felvétele) GULYÁS ZSUZSANNA A12. AquaPhone fesztivál keretében mutatták be Párkányban Varrá Dániai Nem, nem, hanem című gyerekkönyvének szlovák fordítását. 17.1 v k'J Varró Dániel költő és műfordító 1977-ben Budapesten született. A kortárs magyar irodalom legismertebb alkotói közé tartozik. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar-angol szakán szerzett diplomát. A formának és a paródiának is mestere. Számos műfajban - versek, gyermekversek, színdarabok, műfordítások - bizonyította tehetségét. Pilisszentivánon él, három gyerek édesapja. A 2013-ban megjelent Nem, nem, hanem című könyvét Eva Andrej čáková és Vlado Janček fordította szlovákra. A párkányi pódiumbeszélgetésen - amit Németh Zoltán irodalomkritikus vezetett - a Nie, nie, veru nie címmel megjelent kötet fordítói is részt vettek. Az eredeti könyvet és a fordítást gyerekeik- Varró Misi és Jonatán (Jojo) Janček - közreműködésével mutatták be. Varró Dániel verse volt az alapja annak az irodalmi-zenei perfor- mance-nak is, amelyet minden évben a Mária Valéria híd lábánál rendeznek meg. Az AquaPhone ötletét a vízi telefonálás adta. A Mária Valéria híd felrobbantása után a párkányiaknak és az esztergomiaknak semmilyen lehetőségük nem volt arra, hogy a Duna túloldalára szakadt rokonokkal és barátokkal találkozzanak, ezért különleges megoldást találta. Esténként, szélcsendes időben lementek a Duna partjára, és úgy váltottak szót egymással. A folyó vize fél kilométeren keresztül vitte a szavakat, rejtjelezett híreket. Ez ihlette meg Hanneke Frühaufot, az AquaPhone fesztivál megálmodóját. Ötletét Alfred Zimmerlin és Markus Eichenberger zenész valósították meg, akik minden évben egy párbeszédet kísérő zenei improvizációt hoznak létre. Idén Varró Dániel verse kelt át a Dunán magyar, szlovák és német nyelven. Ezt kísérték csellón és klarinéton a svájci zenészek.
