Új Szó, 2017. június (70. évfolyam, 125-150. szám)
2017-06-15 / 137. szám, csütörtök
Kreatív írás az egyetemeken 161 __________________________ A pozsonyi Comenius Egyetem magyar nyelv és irodalom tanszéke az ELTE BTK vendége volt. Tanítható-e a kreatív írás? Ha igen, akkor hol és milyen keretek között? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresték a választ az ELTE BTK által megrendezett eseményen, melyet Fiatal szerzők, egyetemi irodalom címen hirdettek meg a Szerdai Szalon fennállásának ötödik évfordulója alkalmából. A Déri Balázs vezetése által szervezett írótalálkozón képviseltette magát a pozsonyi Comenius Egyetem magyar nyelv és irodalom tanszéke is. A kétnapos program egy kerek- asztal-beszélgetéssel indult, melyet Csehy Zoltán vezetett. A vitapartnerek között jelen volt a fiatalok tehetséggondozásával foglalkozó JAK és FISZ egy-egy képviselője, az ELTE BTK tanárai, és nem utolsósorban az Irodalmi Szemle főszerkesztője és szerkesztője is. A témát sokoldalúan megközelítve a beszélgetésnek sikerült széles körű áttekintés nyújtania a tehetséggondozás helyzetéről és problémáiról. Sok más mellett felmerült a tehetség és szorgalom arányának kérdése, a műhelymunkák praktikái, de szó esett az elmúlt időkben nagy port kavaró mentorprogram, az Előretolt Helyőrség íróakadémia kérdéséről is. A program folytatásaként Lator László a műfordítói szeminárium „álnéven” tartott kreatív írás kurzusairól mesélt. A beszélgetésen jelen volt többek közt Tóth Krisztina, Ferencz Győző és Szabó T. Anna is, akik egyetemi éveik alatt visszajáró látogatói voltak Lator szemináriumának. A beszélgetést Imre Flóra vezette. Az azóta már elismert kortárs írók személyes jelenléte mintegy élő bizonyítéka volt a kreatív írás taníthatóságának, a tanár-diák közt működőképes mentor-tanítvány baráti viszonynak és az egyetemi irodalom élet- képességének. Később a Szerdai Szalon kreatív írói olvasták fel müveiket (egy készülő antológia darabjait), a íegemlékezetesebbek Pertics Gergő és Makári Sebestyén szövegei voltak. Másnap a pozsonyi Comenius Egyetem és a Debreceni Egyetem hallgatóinak felolvasása következett, valamint az Irodalmi Szemle mutatkozott be a kezdő írók körében. A pozsonyi fiatal irodalmat Száz Pál, Botló Xénia és e sorok írója képviselte. A rendezvényen a diákok nemcsak egymás műveivel, illetve kortárs költőkkel, hanem a fiatal írók felé nyitott szerkesztőkkel is megismerkedhettek. Mellár Dávid Lator László a műfordítói szeminárium kreatív írás kurzusairól mesélt (Fotó: m. cdn.blog.hu) ISKOLA UTCA 2017. június 15.1 www.ujszo.com Neveljünk környezettudatosabb generációt! BESZÁMOLÓ Confucius mondta: Ha agy évre tervezel, ültess rizst. Ha 10 évre tervezel, ültess fát. Ha 100 évre tervezel, neveld és oktasd a gyerekeket. Nagyszombat megye a környezetvédelmi világnap alkalmából minden évben meghirdeti az év ökológiai tette versenyt, melybe iskolánk, a Nagymegyeri Kereskedelmi Akadémia és a Corvin Mátyás Magyar Tannyelvű Gimnázium harmadik alkalommal kapcsolódott be. Pályázatunkban kifejtettük, hogy környezeti nevelésünk célja elősegíteni a felnövekvő generáció környezettudatos magatartását, életvitelének kialakítását a fenntartható gazdaság környezeti feltételeinek megismertetése, elfogadtatása a környezeti válság megakadályozásáért. Az ötlet az iskola egyik gyakorlócégének diákjaiban fogalmazódott meg, akik szerették volna felhívni a figyelmet a globális problémákra, valamint arra a tényre, hogy mindnyájan tehetünk valamit környezetünk megóvásáért. Tudomásul kell vennünk: a társadalmi és környezeti problémák megoldha- tatlanok, amíg egy szűk réteg uralja a Föld erőforrásainak nagy részét, és a profit a döntő szempont. A Nagymegyeri Kereskedelmi Akadémia és a Corvin Mátyás Gimnázium harmadik helyezést ért el (Fotó: NKACMG) A környék 11 iskolájával és óvodájával vettük fel a kapcsolatot. Foglalkozásokat tartottunk a gyerekeknek, császárfatöveket ajándékoztunk minden intézménynek azzal a céllal, hogy tudatosítsák: mindnyájunk felelőssége környezetünk megóvása. A pályázatban felvázolt tevékenységünket szakmai bizottság értékelte. Az ünnepélyes eredményhirdetésjúnius 5-én volt Nagyszombatban. Az oktatási intézmények közül iskolánk harmadik helyezést ért el egyedüli díjazott középiskolaként. Kiss Klaudia mérnök-szaktanár Kismartontól a Selye János Gimnáziumig Életre ezéló élményeket szereztek az Esterházyaknak szentelt Estöri több mint nyolcórás vetélkedőjén a „Selyeházy liliomok". Beülünk a buszba és elbúcsúzunk a kismartoni kastélytól. Hosszan tart a búcsú, hiszen egy másik busznyi társaság - a zsűri, a technikus személyzet és a szervezők körbeölelik egymást, mindenki mindenkit, ez pedig eltart egy ideig. Ha belegondolok, hat hónap munkája fejeződött be ezzel a nappal. Októberben és februárban két kört teljesítettek a selyés lányok, az Estöri kreatív történelemversenye saját készítésű anyagokat - filmeket, prezentációkat - kért az Esterházyak történelméhez kapcsolódóan. A több mint 130 csapatból 14 került a kismartoni döntőbe, ezek közül egyedüliként a „Selyeházy liliomok” képviselték a felvidéki magyar iskolákat. A döntőre sem érkezhettünk üres kézzel. Minden csapatnak nyilvánosan be kellett mutatkoznia egy saját maga alkotott címerrel. Krkoška Enikő, Pinke Andrea és Rezman Andrea a többi csapattal együtt pár percben bemutatta a zsűrinek a címerét és egyúttal a csapatot is (identificatio). De ennyivel nem úszta meg senki sem, ugyanis a hagyományos versenyfeladatok csupán a verseny töredékét alkották. Nemhiába helyezték a kreativitást a vetélkedő fő követelményének. A következő körökben a „Selyeházy liliomok” jelenetet adtak elő Esterházy Pál életéből, pontosabban Pál herceg és két feleségének megjelenítésével. A történelem : fintora, hogy Esterházy Pál diákként maga is játszott az iskolai szín- : játszó körben, akkor neki Juditot, ; egy bibliai nőalakot kellett színpadra vinnie. Most viszont Enikő bújt Pál bőrébe, és próbált két nő között talpon maradni: a kísértet formájában megjelenő Esterházy Orsolya : (Pinke Andrea) és az új feleség, Thököly Éva (Rezman Andrea) nem hagyta nyugodni a herceget. A kísértetnek végül sikerült a terve, a második házasság elhidegült, mégis a kuruc fejedelem húga volt az Esterházy hercegek ősanyja. Ehhez a representatióhoz tartozott egy donatio is, vagyis egy ajándék. Egy olyan ötletes meglepetéssel kellett a csapatoknak a színpadon megjelenő „hercegi párnak” kedveskednie, amellyel gazdagíthatjuk az Esterházy-kincstárt. A „Selyeházy liliomok” olyan homokórát ajándékoztak, amelynek belsejében szilvapálinka csepeg és jelzi az idő múlását. A saját készítésű óra utalás volt az előadott jelenet egyik pontjára, amikor Thököly Éva „égett borral” kínálja urát, Pál herceget, de ő nem fogadja el, tart a Thököly Imrétől küldött ajándéktól. Állítólag Thököly Imre említette először írásban a szilvapálinkát. Maga a donatio annyira önálló munka volt, hogy nem csak a homokórán volt érzékelhető a tartalma. Ezért óvatosnak kellett lennünk, nehogy mások idő előtt megpróbálják felbontani. Ennél nagyobb ajándékkal is kedveskedtek az Esterházyaknak a lányok, amikor a verseny előtti héten gyűjtést szerveztek az iskola diákjainak körében a galántai neogótikus kastély felújítására. Erre a nemes cselekedetre akkor tettek fogadalmat, amikor a februári galántai filmen dolgoztak, és látták, milyen rossz állapotban van a kastély. A helyi polgári társulás vezetőjét, Takács Zsoltot is megszólaltatták, aki segített a film elkészítésében. Április végén viszont ő volt a Selye János Gimnázium vendége, a „Selyeházy liliomok” ekkor nyújtották át a selyés diákok támogatását a kastély felújításához. Takács Zsolt köszönetképpen egy előadáson mutatta be a polgári társulás munkáját és az Esterházyak felvidéki emlékeit. A „Selyeházy liliomok” nem úsz- ták meg ennyi szerepléssel. A duel- lum keretében a zsűri és a közönség hét szópárbajt nézhetett végig. Ebben az élvezetes fellépésben Rezman Andrea a nemrégiben elhunyt Esterházy Melinda hercegnét alakította, míg a nagykanizsaiak képviselője Thököly Évát. Míg a többi párbajban valóságos szócsörték zajlottak, itt a két hölgy megértő volt a másik sorsával szemben, hiszen egyiküknek sem volt könnyű a sorsú férje melleit. A két hercegnének külön-külön kiállítást szerveztek meg: Évának Fraknón, Melindának Kismartonban. A több mint nyolcórás vetélkedő nem hozott a lányoknak dobogós helyezést, ettől függetlenül boldogok voltak, mert egy olyan élénk és ötletes munka folyt, amelyben nem is az volt a legfontosabb, ki hányadik helyen végez, hanem az, hogy láthattuk mások kreativitását is megelevenedni, színészi tehetségeket láttunk kibontakozni, s talán a verseny jelképe is lehetne az a plakát, amelyen Esterházy Miklós, a család felemelője szelfit készít magáról. A verseny célja mindazonáltal megvalósult: a diákok játékosan, mégis a pontosságra törekedve ismerték meg a 17. századi Esterházyak történelmét, történelmi környezetben, történelmi pillanatban. Már csak azért is, hogy a szervezők beillesszenek egy provo- catiót is: jövőre újra megszervezik az Estöri kreatív történelemversenyt. Én pedig bevallom, hogy életem egyik legkellemesebb munkanapja volt a döntő, a kismartoni kastély Haydn-termében eltöltött nyolc óra egyszerre volt munka, pihenés és szórakozás. Elek József felkészítő tanár Vidáman és energiával telve nyolcórás munka után is (Fotó: sjg)
