Új Szó, 2017. június (70. évfolyam, 125-150. szám)
2017-06-14 / 136. szám, szerda
KELET- ÉS KÖZÉP-SZLOVÁKIA www.ujszo.com I 2017. június 14 117 SZOBORPARK - KÖZTÉRI EMLÉKMŰVEK DÉL-SZLOVÁKIÁBAN Máig hiányos a többször felújított Immaculata- szobor Kassa. A feljegyzések szerint 1710 júniusában és augusztusában naponta több mint húsz ember halt meg pestisben. A számtalan baj és nyomorúság Isten felé fordította az embereket, ami abban is megnyilvánult, hogy 1722-ben Kassa központjának egykori katonai vesztőhelyén Tomyosi Tamás építőmester, Griming Simon képfaragó, Immerwohl György aranyműves, Horn Frigyes és Riederberger Péter kőfaragó elkészítette az Immaculata- szobrot. A 14 méter magas obeliszk tetején áll Szűz Mária alakja. A szobor talpazatán Szent József, Szent Sebestyén és Szent László király áll. Az alkoEgy ukáz szerint a szobor talpazatát kellett volna titokban megbontani, hogy idővel összeomoljon. Löffler Béla kassai szobrászművésznek sikerült lebeszélnie erről a kezdeményezőket. (Fotók: a szerző felvétele, sk.wiklpedia.org) tás egyébként máig is hiányos, hiszen évtizedekkel ezelőtt valakik levágták Szent László király kezét a jogarral és az országalmával együtt, valamint fejéről a fémkoronát is. A szobrot azóta többször restaurálták, de Szent László megcsonkított alakjára csak az országalma került vissza, az is a korona nélkül. Az ötvenes években az is felmerült, hogy ledöntik a szobrot, végül szerencsére megmenekült a kommunista rombolástól. (szgy, nr) Több pénzt kapnak a bizottságokban dolgozók LECZO ZOLTÁN Egy új szabályozás szerint több pénzt fognak kapni munkájukért az önkormányzat szakbizottságaiban tevékenykedők. MiiLi vá Molnár Ildikó, a Királyhelmeci Városi Hivatal közigazgatási és szervezési osztályának vezetője elmondta, a 2015 januárjában elfogadott régi szabályozás szerint az önkormányzati képviselők havi 100 eurót kaptak tevékenységükért. A polgármesteren kívül — akinek az alapbérét törvény szabályozza - a testületben a város alpolgármestere havi 400 euróra jogosult, a polgármester írásbeli megbízása alapján a város számára kiemelkedően fontos munkát végző képviselő pedig havi 600 eurót vehet fel. A szakbizottságok elnökeként tevékenykedő képviselők ülésenként további 6 eurót kaptak, a nem önkormányzati képviselőként dolgozó, külsős bizottsági tagok alkalmanként 4, a jegyzőkönyvvezetők pedig 6 euró illetményt kaptak. A most elfogadott szabályozás a polgármester és az alpolgármester bérezésén nem változtatott, mint ahogyan továbbra is lehetőséget ad a rendkívül fontos munkát végző városatyák javadalmazására is. A képviselők alapbére szintén nem változott, ám a szakbizottságban elnökként dolgozó városatyák a korábbi 6 helyett mostantól 20 eurót vehetnek fel. A szak- bizottság tagjainak díjazása - függetlenül attól, hogy az illető tagja-e a képviselő-testületnek, vagy nem - egységesen 4-ről 14 euróra emelkedett, mint ahogyan a jegyzőkönyvvezető is ugyanezt az összeget kapja ezentúl. Molnár Ildikó tájékoztatása szerint ezeket az összegeket - melyekből természetesen levonják az adót és az egyéb járulékokat - csak akkor fizetik ki, ha a szakbizottsági ülés határozatképes volt, azaz a tanácskozást rendben megtartották. Kilátás a Mátrától a Tátráig SZÁSZI ZOLTÁN Misztikus hely a község legmagasabb pontján álló, a Sajó-völgyet uraló, sokat szenvedett gótikus templom. ténelmének egyik szomorú időszaka a második világháború vége, 1944 decembere, 1945 januárja, amikor az észak felé visszavonuló német csapatokat támadó orosz nehéztüzérség rommá lőtte a templom tornyát, és számos lövés érte a falut oltovo: Oltárapszisának záródásánál állva egy kis szerencsével látni lehet a Magas-Tátra, a Bükk és a Mátra legmagasabb csúcsait. Ősi szakrális hely a Szűz Mária születésének szentelt templom. Legkevesebb hétszáz éve áll. Település a karszt torkába Csoltó igen érdekes helyen fekszik. Néhány évtizeddel ezelőtt a Sajó folyó a község és a szomszédos Lekenye határában még szinte kanyonszerűen szűk szorosból tör ki a Gömör-Szepesi-karsztvidék sziklaszirtjei közül, hogy egy szélesebb völgyben lassabban folydo- gáljon tovább. A település környéke ősidőktől fogva lakott, a vonaldíszes kerámia népe és a büki kultúra embereinek nyomát is megtalálták itt a régészek. Csoltó korábban Kis- és Nagycsoltó település- részből állt, birtokosa a Csoltói család volt. Legrégebbi fennmaradt írásos emléke 1291-ből, III. András, az utolsó Árpád-házi király idejéből származik. Sajógömör is- páni vára alig egy óra út ide, a településnek vélhetően már a megye kialakulásakor komoly szerepe lehetett, az északkelet és kelet felé tartó kereskedelmi utakat ellenőrizhette. A falu templomának építését a szakemberek a 14. század elejére teszik, feltételezhetően egy, a településnek nevet adó család volt a donátora. Erődítésének nyoma ugyan nem maradt, de elhelyezkedése egy stratégiailag jól védhető ponton arra utal, hogy egykor menedékhelyként szolgálhatott. TörÉpítészeti emlékek Csoltó Szűz Mária születésének szentelt római katolikus, gótikus templomát 2000 és 2004 közt tatarozták, ekkor végezték el a szakrális épület építészettörténeti és régészeti feltárását is. Azt már korábban is sejteni lehetett, hogy az egyhajós, sokszögzáródású templom gótikus elemeket őriz. A feltáráskor került elő a keleti falba befalazott szentségtartó, azaz kőből faragott paszLeyközeíebb Lekenye lempíomál mulatjuk be. tofórium, amely a gótikus építészet remeke, épségben fennmaradt eleme. A munkálatokkor az eredeti diadalív és az oltárapszis ablakainak mívesen faragott keretei és a sokszögzáródású szentély falát díszítő faragott kövek is előkerültek. Emellett egy, a szentélyt a sekresAtemplom máig megmaradt legrégebbi része a szentély (Szászi Fanni felvétele) tyével összekötő, késő gótikus szamárhátívű boltíves ajtó kerete is fennmaradt. Arról sajnos nincs hitelt érdemlő adat, hogy a szentély alatt található-e a templom donátora, a Csoltói család sírboltja, de egyes szakemberek valószínűnek tartják. A második világháborús pusztítás után néhány évvel a hívek a templom romos tornyát újjáépítették, onnan ma is páratlan kilátás nyílik az egész völgyre. Csoltó lakosságának nagyobb része római katolikus, tevékeny és gondoskodó közösség, amely példás rendben tartja templomát. Ennek ősiségére utal az a tény is, hogy közvetlen szomszédságában van a község temetője is. A vidék igen gazdag, a gótikus út mellett számos templom áll, melyeket nagyjából a 13. száTájoló Csoltó községet a Pozsonyt Kassával összekötő E 571-es úton lehetelérni, a templom a falu keleti részén, a 48,497/20,377 GPS- koordinátáknál találjuk. zad felétől a 14. század első har- madáigépítettek, ami ennek a vidéknek az első nagy fejlődési korszaka a tatárjárás után. Csoltó templomát a 17. században barokk stílusban is átépítették, ekkor falazhatták be a másfél évtizede újra előkerült gótikus elemeket, majd a 18. és a 19. században is elvégeztek rajta kisebb átalakításokat, a hajót újraboltozták, a szentély boltozatát is akkor építették át. Hogy hová kerültek a kibontott gyámkövek, bordaívek, ma már nem lehet megmondani. Lehet, egy újabb felújításkor bukkannak rá a régészek.
